A dőlt betűs sorok Demeter Tamásnak, egy gazdasági portál bloggerének gondolatai, melyek után Falus Zsolt B.É.CS. elnök válaszait olvashatják- szerintem még idő előtti a téma, de ha már akcióba lendült egy-két spionfióka, akkor vágjunk bele.
Demeter Tamás így kezdi :
A Bankcsapda „felfedezte” a bankgarancia „bűncselekményt”.
-Tamás mondasz valamit…. mert érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy jóerkölcsbe ütközik-e a kockázatok teljes transzferálása a deviza alapú kölcsönnyújtás esetén, amellett, hogy a hülye adós kockázatvállalása korlátlan.
1. Amiért garancia/biztosítás díjat fizetnek egy kockázat bekövetkeztére, illetve úgy vált jogosulttá az adós pl. 20% magasabb kölcsön összegre, ha valaki garanciát vállalt rá.
-Ha cáfolunk vagy vitázunk Tamás, akkor legalább mi ne csúsztassunk. A garanciavállalás, illetve portfólió biztosítás nem összemosható a jelzáloghitel-biztosítással, hiszen az előbbi akár „minden” esetben, míg utóbbira csak bizonyos esetekben kerül sor (hitelezhetőség és a hitelbiztosítéki érték alapján). Nem említed Tomi, hogy mind a két esetben „költségek és díjak” merülnek fel, valamint az ügyfél személyes adatainak a kezelésével jár, melyet a törvény szigorúan szabályoz és célhoz, hozzájáruláshoz kötött… de hát ezt te úgyis tudod.
2. Tegyük fel a képen felidézett szerződés nem konzorciális szerződés, tehát csak képviselő a Bank.
-Rendben, tegyük fel.
3. Az OTP Bank csak képviseli a Jelzálogbankot.
-Az ügyfélnek nem sok keresgélni valója akad a bankok forrásoldalán, azonban ha mégis erre vetemedünk, akkor azt láthatjuk, hogy a pénzintézetek hitelkockázati transzfer termékekkel a deviza alapú jelzáloghitelezésből adódó kockázataikat kezelték. Az OTP csoport, ha már ilyen szépen szóba hoztad ezt a bankot, élen jár(t) abban is, hogyan kell „jól” elszámolni a szerződésekhez tartozó biztosításokat. Megjegyzem, hogy olyan dolgot kezelsz Tomi tényként, amelyről az adósoknak szerződéskötéskor fogalma nem volt, azonban ez a szerződéshez tartozott és az ügyfelek „költségeit” növelte és álláspontom szerint ezek a tények és módszerek eredményezték, hogy a Bankok ügyfelekre áthárított kockázatokkal szembeni közönyös magatartásához vezetett, illetve ehhez nagymértékben hozzájárult.
4. Ebben a szerződésben vállal garanciát az AIG a kötelezettség bizonyos százalékára.
5. Ebben a szerződésben az AIG erre ez esetre ugyanúgy a Bankot bízza meg a saját képviseletével és követelésének behajtásával.
-Akkor jól értem, ennek a biztosításnak a lényege szerinted Tamás, hogy a Bank előbb jut a pénzéhez, mint jelzáloghitel-biztosítás nélkül. Azt állítod, hogy az alkalmazott jelzáloghitel-biztosítás (mortgage insurance) után, az AIG-nak, mint biztosítónak a követelését érvényesíti tovább a Bank az ügyféllel szemben (itt), mely állítás téves és hamis. Ennek okaira hamarosan fény derül.
Az AIG, ismereteim szerint, nem érvényesít és nem érvényesíthet sem önállóan sem a Bankokon keresztül követelést a hiteladósokkal szemben a jelzáloghitel-biztosítás miatt, azonban lehetséges-e, hogy a Bankok a szerződésekhez tartozó biztosítások igénybevétele mellett, az ügyfél teljes vagyonát a teljes tartozás erejéig vonják végrehajtás alá… lenyelik ? Itt jegyezzük meg, hogy a jelzáloghitel-biztosítások utóélete, ahogy az előélete is, az adósok előtt homályban maradt. Itt és ezzel kapcsolatban is rendelkezünk okirati bizonyítékokkal….
6. A bankgarancia nem azt jelenti , hogy az adósnak azt nem kell kifizetni, hanem azt , hogy „nem azonnal” vele szemben követelnek.
-Ez a megállapításod is Tomi bravúrosra sikerült, mert itt megint két különböző dolgot kísérelsz meg összemosni, bankgaranciát és jelzáloghitel-biztosítást, melyek nem azonos fogalmak és nem azonos következménnyel járnak. Abban azonosak, hogy aki a garanciát nyújtja és aki kötelezettséget vállalt arra, hogy az ügyfél „nemteljesítése” esetére helyette teljesíteni fog, mindketten kezelik az ügyfél személyes adatait és mindkettő díja, költsége az ügyfél terheit növeli. Ebből adódik az egyértelmű következtetés, hogy ha a finanszírozáshoz a Bankok a saját devizaforrásaikat, azaz pl. valódi finom devizabetéteket alkalmaztak volna, akkor ilyen típusú költségek, és hát bizony a kockázatok, az ügyfeleket nem terhelték volna. … és a hitelezők morális kockázatról sem lehetne beszélni, mely bekövetkezett ! A jó gazda gondosságával követhette volna a hitelező, az ügyfél fedezeti és jövedelmi képességét, az árfolyam drasztikus változásai mellett, de ez a fentiek miatt felesleges.
7. Bekövetkezik a biztosított esemény.
-A melyik és a mivel biztosított esemény Tomi ? Talán az anyabankok garanciáját érintő, vagy a jelzáloghitel-biztosítással fedezett hitelrész teljesítésére, mint eseményre gondolsz ?…. mert itt nem feltétlenül azonosak az érintett felek és nem azonosak a teljesítési időpontok, feltételek sem.
8.A Bank a Jelzálogbankot képviselve lehívja a garanciát, majd ugyanekkor az AIG-nak követelése lesz az adóssal a garancia összegére.
-Itt már látom Tomi, hogy szándékosan nem akarod a két különböző dolgot kettéválasztani. Te vagy többet tudsz mint bárki, vagy nagyobb a fantáziád…
9. Az AIG a saját követelés-részének behajtásával szintén a Bankot biza meg a behajtással vagy rögtön engedményezi.
-Ezek a kijelentéseid sem helytállóak Tamás, azért nem, mert nem. Lehetne így is, de nem így van. Ez is hamarosan ki fog derülni és akkor lehet, hogy Tomi te is jössz velünk tüntetni.
10. A Jelzálogbank a nála fennmaradt követelés-részt ugyanúgy engedményezi a Bankra.
-… az a határozott érzésem, hogy nem tudsz az OTP csoport gyakorlatától elszakadni.
11. Azután a Bank engedményezi a két követelést a Faktorra. A Faktor persze egyösszegű követelést közöl , de valójában két követelés résszel.
-… korábban kifejtettem, hogy a számodra egyértelműnek tűnő gyakorlatnak és eljárásnak nem ez volt a menete és jelenleg sem így történik. Pl. a jelzálogbank részéről az engedményezés a Bank részére rendre elmaradt, ezt az eseményt a felek, ha már az OTP-ről van szó, ott általában átugrották.
13. A Jelzálogbank követelés-része: a garancián felül fennmaradt tartozás, devizában, a kölcsönszerződésben meghatározott késedelmi kamatokkal.
-A kölcsönszerződéséhez tartozó biztosítás mértéke, deviza neme éppen az érintett AIG társaság miatt bír kiemelt jelentőséggel, nem mellőzhető szempont, hogy a hitelező által tisztességtelenül megemelt kamatok, költségek és díjak miatt kerültek az adósok lehetetlenült helyzetbe.
14. Az adóstól kétszer hajtják be?
-…. látnok vagy Tomi. Minimum kétszer. 😀
15. Dehogy! Van két követelés vele szemben, amely két külön önálló életet él, de példánkban a Faktorra engedményezve, aki így indít végrehajtást.
-… a követelés annyira önálló, hogy az adósoknak fogalmuk nincsen arról, hogy kik és milyen okból kezelik személyes adataikat és generálják a költségeiket. Az adósok arcára lennék kíváncsi, mikor ráébrednek, hogy a biztosítás kötésére és megfizetésére kizárólag azért került sor, hogy a Banknak – mint Te állítod – a követelése hamarabb és biztosan megtérüljön, ha bedőlnek 😀
FONTOS !
-Tomi ! Basszus, Te jó ég ! Te is belegondoltál már, hogy „hol van” a bankok vesztesége a biztosítók és a garanciavállalók veszteségeihez képest ?
16. Okirati bizonyíték van rá , mert erre szerződött az adós.
-Erre szerződött az adós Tomi ? Neked tényleg van devizahiteled, vagy amit felvettél azt CHF-be fektetted egyből ? Az adósok a szerződésekben nyomokban sem lelhetnek ilyen pénzügyi ismeretekre, melyek a szerződése költségeit és kockázatait alapvetően meghatározzák ! Felteszem, hogy Te sem a szerződésedben találtad fel a spanyol viaszt ….
17. A nagy felfedezés, hogy van olyan, hogy bankgarancia.
-Ne legyél cinikus, ez nem fair az adósokkal szemben sem Tamáskám. Ha szerződésed megkötésekor Te már rendelkeztél a kockázatkezelésről szóló ismeretekkel, illetve megértetted a devizabetétekből való finanszírozás és a garanciavállalással és/vagy jelzáloghitel-biztosítással transzferált kockázatok hitelezési kockázatai közötti különbséget, esetedben a tájékoztatás hiánya miatti érvénytelenségre nem biztos, hogy őszintén hivatkozhatsz a Bíróságon.
Falus Zsolt
elnök
magyartudat.com