Kép: Brennan Center for Justice
Az EU legfelsőbb bírósága szerint a tömeges megfigyelés tilos.
A kormányok úgyis megteszik.
Jack Murphy* gyanakodott.
Úgy tűnt, volt barátnője, Eve Doherty sokat tudott arról, hogy kit hív.
Gyanúi beigazolódtak.
Doherty az ír rendőrségnél végzett munkáját használta arra, hogy hozzáférjen a telefonnyilvántartásaihoz – derült ki a helyi igazságszolgáltatás által végzett vizsgálatból. Doherty 2011-ben fegyelmit kapott és áthelyezték.
Három évvel később, 2014-ben az Európai Bíróság (EUB) kimondta , hogy az ír törvény, amely arra kényszerítette a távközlési szolgáltatókat és az internetszolgáltatókat, hogy forgalmi és helymeghatározási adatokkal kapcsolatban maradjanak, ellentétes az uniós joggal, és az alapjául szolgáló uniós irányelvvel is. tovább.
Az adatmegőrzési rendszer lehetővé tette a kormányzati szerveknek, hogy olyan módon férjenek hozzá az állampolgárok adataihoz, amely sérti a magánéletüket – például amit Doherty csinált, amikor hozzáfért volt barátja telefonfelvételeihez.
Ennek ellenére a hasonló esetek kockázata – amikor a rendőrök túllépik a telefonnyilvántartáshoz fűződő jogkörüket – még ma is fennáll.
A mérföldkőnek számító 2014-es ítéletet az EU legfelsőbb bíróságának számos későbbi ítélete követte, amelyek megerősítették az általános adatmegőrzés leállítására vonatkozó üzenetet.
De ez nem akadályozta meg Írországot abban, hogy nagyrészt érintetlenül hagyja a telefon- és internetes adatok tömeges megfigyelését, beleértve azt is, hogy kit hív és hol tartózkodik.
Írországban a törvénytelenség időszakát éljük, legalábbis 2001 óta
– mondta TJ McIntyre, a Digital Rights Ireland, annak a nonprofit szervezetnek az elnöke, amelynek jogi panasza megsemmisítette az EU adatmegőrzési irányelvét a mérföldkőnek számító 2014-es ügyben. .
Az írországi minta nyugtalanító.
Dublin adatmegőrzési rendszert hoz létre, majd a bíróság évekig tartó lassú, európai szintre emelkedő jogi eljárások után megöli azt, hogy a kormány újraindítson egy hasonló rendszert, némi változtatással, amely ugyanazokat a jogokat és elveket sérti, mint lehozta a korábbit.
Az ír igazságügyi minisztérium éppen a múlt hónapban terjesztette elő az adatmegőrzésről szóló törvényjavaslat legújabb iterációját, miután az EU legfelsőbb bírósága legutóbb , 2022 áprilisában hozott ítéletet az ír rezsim ellen.
McIntyre azonban azzal érvelt, hogy Dublin legutóbbi kísérlete ugyanolyan káros a magánéletre nézve.
Lehetővé teszi a nemzetbiztonsági okokból megőrzött adatokhoz való hozzáférést például bűnügyi nyomozás céljából, ami szerinte ellentétes a bíróság áprilisi döntésével.
Macska és egér
Az Európai Bíróság 27 legfelsőbb bírája döntésről döntésre finomította azon meggyőződését, hogy a telefon- és internetes forgalom, valamint a helyadatok tömeges megőrzése sérti az alapvető uniós adatvédelmi jogokat.
De úgy tűnik, sok európai bűnüldöző és kormányzati tisztviselő nem akar hallgatni.
Azzal érvelnek, hogy az ilyen adatmegőrzési rendszerek létfontosságúak a bűnözés elleni küzdelemben.
A 2014-től kezdődően hozott ítéletek sorozatában, köztük legutóbb 2021 végén és 2022 elején, az EUB többnyire az adatvédelmi csoportok oldalára állt, és azzal érvelt, hogy az adatok általános megőrzése nem jogszerű – kivéve bizonyos körülményeket, megfelelő biztosítékokkal és ha komoly nemzetbiztonsági veszélyt jelent.
Ez egy olyan harc, amely időnként piszkossá válik.
A francia kormány először megpróbált nyomást gyakorolni a bíróságára , hogy ne kövesse az uniós ítélkezési gyakorlatot, azzal érvelve, hogy az ellenkezik az ország „alkotmányos identitásával”.
Párizs még azt is fontolgatta, hogy módosítsa az EU alapító szerződéseit vagy az Alapjogi Chartát, amely az EU elsődleges jogaként ismert, hogy elkerülje az EU legfelsőbb bírósági döntéseit.
Dániában a kormány miniszterei nyíltan bírálták az uniós bíróságot. „Úgy gondolom, hogy itt az alapvető probléma az, hogy az Európai Unió Bírósága demokratikus legitimáció nélkül alkot jogot” – mondta Nick Hækkerup dán igazságügyi miniszter egy 2021 végén hozott ítéletet követően.
„Végül is ők csak bírák.”
A szenvedélyek egyformán fellángolnak az ellentáborban.
„Valójában az adatmegőrzés az, ami átpolitizált” – mondta Patrick Breyer, a német kalózpárti EP-képviselő.
Még mindig úgy gondolom, hogy ez a leginkább a magánélet védelmét megsértő jogszabály, amelyet az EU valaha is hozott, mert a teljes lakosságról szóló információgyűjtésről szól.
Kúszó megfigyelés
Még ha nem is voltak nyíltan ellenségesek a tömb legfelsőbb bíróságával szemben, az EU fővárosai könyörtelenül kihasználták az ítéletekben rejlő kiskapukat.
Belgium és Dánia például olyan rendszereket dolgoz ki, amelyek technikailag célzottan gyűjtik az adatokat, nem pedig általánosan, amit a bíróság megenged.
De vitathatatlanul csak a név a cél.
A belga javaslat olyan területekre céloz, ahol sok a bűnözés , olyan alacsonyra teszi a mércét, hogy az egész országot lefedi .
Dánia sem áll sokkal jobban, a bűnözési szintje azt jelenti, hogy az ország lakosságának közel 70 százalékát lefedi a kerete.
A kormányok is igyekeznek kiterjeszteni ezeknek a rendszereknek a hatókörét: Belgium javaslatának célja az olyan üzenetküldő alkalmazások, mint a WhatsApp és a Signal, valamint a hagyományos távközlési szolgáltatók lefedése.
A terv azt kockáztatja , hogy ténylegesen betiltja az olyan adatvédelmi platformokat, mint a Signal vagy a Threema , ha arra kényszeríti őket, hogy olyan felhasználók adatait tárolják, amelyeket jelenleg nem gyűjtenek.
Franciaország más módszert is kipróbált, hogy érintetlenül hagyja általános felügyeletét.
Legfelsőbb közigazgatási bírósága jóváhagyta a kormány azon érvelését , miszerint az országot ténylegesen folyamatos terrorfenyegetettség fenyegeti, vagyis az adatok általános megőrzése rendben van.
Azonban már most is felmerülnek kérdések, hogy ez jogszerű-e, és egy korábbi uniós bíró azt állítja, hogy a terrorizmus kockázata nem jelent fenyegetést.
Ez a macska-egér játék időnként bohózattá vált.
Dánia módosított adatmegőrzési rendszere ebben az évben mindössze hat napig volt érvényben, mielőtt az EUB új határozata törvénytelenné tette azt, olvasható itt.
„Az EU-nak valóban jogállamisági problémája van, mert a kormányok tudatosan figyelmen kívül hagyják az esetjogot, mert nem szeretik azt. A Bizottság pedig megtagadja ennek betartatását” – mondta Breyer, az EP-képviselő.
* Eva Doherty barátjának neve nem ismert. A leírt név kitalált és választott, mert ez a leggyakoribb fiúnév Írországban.
Magyar Tudat
