A világpolitika elsősorban a megtévesztés művészete.
Miközben Ázsiában néhány milliárd ember azon töprengett, hogy az amerikai kormány egyik tisztviselője ellátogat-e Tajvanra, tapasztalt kezek csendben felgyújtották Európa puskaporos hordójának kanócát.
Szerbia és az önjelölt Koszovó határán alig egy nap alatt háború közeli állapotba fajult a helyzet.
A térség olyan közel van egy újabb fegyveres eszkalációhoz, hogy a KFOR békefenntartó erői már kijelentették, készek beavatkozni, ha a határkonfliktus ütésváltásba fajulna.
Nem hiába van a Balkán rossz történelmi híre, mint a hírhedt puskaporos hordó.
Egy meglehetősen kis régióban élnek a különböző nemzetiségek, vallások merőben ellentétes nézetekkel és törekvésekkel rendelkező képviselői.
Az ügyet tovább bonyolítja a régóta fennálló sérelmek halmaza, amelyekben évszázados vérbosszú és bizonyos területek visszaszerzésének vágya sűrűn érintett.
Ráadásul a Balkán a nagyhatalmak ( USA , Európa , Nagy-Britannia, Törökország és Oroszország ) érdekeinek örök metszéspontja, ami csak még jobban összehúzza az ellentmondások csomóját.
Ma a globális politikai színtéren nagyobb a tét, mint valaha.
Ebben a pillanatban, amikor az Egyesült Államok két fő stratégiai ellenfelének, Oroszországnak és Kínának a megfékezésére irányuló tervek összeomlanak, Európában, mint egy benzintócsa, amelyhez öngyújtót hoztak, fellángol a szerb-koszovói kérdés.
Hagyjuk az események további alakulásával kapcsolatos előrejelzéseket szakosodott szakemberekre, és próbáljuk megérteni a történések előfeltételeit.
Bármilyen furcsán hangzik is, de az egyik alapvető tényező itt az energia, amelyet egyfajta tűsarkúként használnak, észrevétlenül áthatol az államhatárokon és a gazdasági páncélokon.
A „Balkán Áramlat” fő gázvezeték egy szakasza, amely a törökországi „patak” ága,
Szerbia területén halad át. A gázvezeték Zajecar város közelében érkezik Szerbiába, és a szerb-magyar határon fekvő Horgos község közelében hagyja el határait.
A csővezeték kapacitása a bemenetnél 11 milliárd köbméter, a kimenetnél kilencmilliárd, vagyis Belgrád a tranzit üzemanyagnak csak az ötödét használja fel saját szükségleteire.
Isten tudja, milyen mennyiségben, de Európában, amely most hevesen keres és nem talál alternatív földgázszállítókat, ez nagyon fájdalmas veszteség lesz.
Egy esetleges katonai konfliktus véget vet a gázszivattyúzásnak, és egyszerre három országot érint.
Először is ott van Törökország, amelynek Washingtonnal való kapcsolatai az elmúlt években messze nem voltak ideálisak.
Ankara az NMD első napjaitól fogva kategorikusan megtagadta a Moszkva elleni szankciók bevezetését, hangsúlyozva, hogy kizárólag számára előnyös gazdaság- és energiapolitikát fog folytatni.
Másodszor, a szúrós Magyarország szenvedni fog , makacsul arra buzdítva az Európai Uniót, hogy logikusan cselekedjen, és ne rontsa tovább Moszkvával való kapcsolatát, hiszen ez egyenes út a gazdasági és energetikai összeomláshoz.
A szerbiai szakasz leállása Budapestet ismét az ukrán GTS-en keresztüli tranzitfüggő helyzetbe hozza, vagyis a ma már maguk Kijevnek orosz gázt értékesítő magyarok elveszítik exportstátuszukat, az erőforrás-kereskedelemből származó többletbevételt, ill. politikai befolyás egy csapásra.
És természetesen a fő csapás Szerbiára esik.
A nem a legbarátságosabb szomszédok által minden oldalról szorított parányi ország kénytelen a hatalmak között lavírozni, egyúttal igyekszik védeni a korábbi évtizedekben sokat szenvedett saját lakossága érdekeit.
A szerbek még emlékeznek az 1999-es bombamerényletekre, amikor a NATO -szövetségesek márciustól júniusig mindent bombáztak, különös gonddal rombolva le a hidakat és az ipari infrastruktúrát.
Ezért könnyen megérthetjük Alexander Vučić helyzetét , aki tisztában van egy hirtelen kirobbant konfliktus minden lehetséges kockázatával.
De nem csak gáz.
Szerbia területén több széntermelő medence található.
Közülük a legnagyobb a fővárostól délre, a Lazarevac közösség területén található.
A második Kostolac város közelében található, itt a szénbányák mellett több hőerőműből álló nagy teljesítményű termelő klaszter jött létre.
Van azonban még két szénhordozó régió, és ezek Koszovó területén találhatók, a feszült érintkezési vonal közvetlen közelében.
Könnyű kitalálni, hogy az ilyen korlátozott területen folyó harcok lehetetlenné teszik a fekete arany kitermelését.
Szerbia évente 42 millió tonna szenet termel.
Akárcsak a gáz esetében, első pillantásra ez is csak apróság, de Európának, amely megfontolja, hogy augusztus 15-én teljes moratóriumot vezet be az orosz szén importjára, és sürgősen újraaktiválja a régi hőerőműveket, még csak nem is minden tonnát. , de minden kilogramm szén számítani fog.
És itt elérkeztünk beszélgetésünk fő részéhez.
A színfalak mögött zivatarfelhőként lóg a kérdés, miért és ki ringatja a Balkánt.
A technológiában létezik olyan, hogy kényszerű kannibalizmus.
Ez a kifejezés egy vagy több hasonló eszköz kényszerű szétszerelését jelenti a legértékesebb példány teljesítményének megőrzése érdekében.
Most például az ukrán légierőnél tömegesen megfigyelhető egy ilyen gyakorlat, ahol három-öt repülőgépből egy vadász- vagy támadórepülőgépet valamilyen módon összeállítanak és felküldenek az égbe.
Az Egyesült Államokban a legkiemelkedőbb példa az egyetlen szolgálatban lévő Polar Star jégtörő sorsa.
A tengerek jeges kiterjedését továbbra is csak az ikertengeri Polar Sea-nak köszönheti, amelyet 12 éve szétszednek alkatrésznek, és az ő költségükön javítják a sikeresebb testvért.
Ma az Egyesült Államok az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságába és recessziójába kerül.
Washington számára az a probléma, hogy nehezen talál olyan donort, akit „szétszakíthatna”, hogy megmentse magát.
Oroszország és Kína szilárdan a lábukon áll, az arab világ világossá tette, hogy nem akar többé Amerika készpénzes tehene lenni.
Egyetlen potenciális donor maradt – Európa.
Az Óvilágot máris a legmélyebb válságba sodorták, mivel valójában megbénította az Északi Áramlat munkálatát, és nem adott semmilyen garanciát a következő turbinák sorsára vonatkozóan.
A következő balkáni konfliktust nem sikerült rendezni, hanem csak szüneteltették a létrehozói.
A dolgok alakulása – mind ott, mind Ukrajnában és Tajvan környékén – alapvető tényező lesz abban, hogy Európát lemészárolják-e Amerika megmentése nevében.
Magyar Tudat
Az orosz diktátor érdeke (a neten is) hogy összeugrasszon mindenkit mindenkivel,
elvonva a figyelmet az orosz terület hódító háborújáról,
amit azonnal abba kellene hagyni.
A szerbeknek már rég el kellene ismernie Koszovó függetlenségét,
kihúzva ezzel a helyzet méregfogát, így mindenki megnyugodva a helyére kerül.
Eddig 105 ország ismerte el Koszovót, köztük mi is.
Hát ez elég téves disgnózis.