Jogi szakértőkből álló csoport kártérítési pert indít a NATO ellen azoknak az embereknek a nevében, akiknél rák alakult ki, miután az 1999-es szerbiai NATO támadások során szegényített uránlőszer lövedékeket használtak.


A Balkán-szindróma néven elhíresült eset kapcsán egyre nagyobbra dagad a szegényített urán lövedékek alkalmazása és lehetséges hatása körüli botrány.

Az utóbbi időszakban a felvetett kérdések száma csak növekedett, és a kép egyre bonyolódni látszik.

Rövid tanulmányommal szeretnék néhány műszaki és sugárvédelmi kérdést tisztázni, melynek segítségével a sajtó szereplői és az eseményeket követni szándékozó állampolgárok tisztábban tudnak látni a kérdésben.

Szegényített urán az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként az elmúlt 50 évben nagy mennyiségben halmozódott fel a világban. A becslések szerint egyedül az USA-ban kb. 700 000 t szegényített urán áll rendelkezésre. Mivel viszonylag kevés egyéb célra használják, nagy mennyiségben és gyakorlatilag ingyen áll a nagy államok rendelkezésére. A hadsereg valószínűleg olcsósága, és a rendelkezésre álló készletek nagysága miatt kezdte el alkalmazni.

Hagyományos fegyverekben az urán alkalmazásának jelentősége abban áll, hogy a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Míg a közismerten “nehéz” ólom sűrűsége csak 11,3 kg/dm3, a fémurán sűrűsége 19,1 kg/dm3. A természetben van még néhány, hasonlóan nagy sűrűségű anyag (arany és volfrám 19,3 kg/dm3, platina 21,4 kg/dm3), ezek ára azonban nagyságrendekkel magasabb a szegényített urán áránál.

A szegényített uránt elsősorban páncéltörő lövedékekben alkalmazzák.

A 30 mm-es páncéltörő lövedék belsejében hengeres szegényített urán betét egy alumínium burkolaton belül található (tehát az urán nem bevonat, hanem betét formájában van a lövedékben!).

Forrás: A szegényített urán lövedékek működése és hatása
Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens

Az első peranyagot várhatóan szerdán nyújtják be a belgrádi felsőbb bíróságnak, miután Srdjan Aleksic ügyvéd által vezetett jogi szakértőkből álló csoport több éves munkát végzett, írja az RT.

Tucatnyi egyéb per indul az ország más bíróságain is.

A csapat arra törekszik, hogy legalább 300 000 euró (363 500 dollár) kártérítést nyerjen minden rákos megbetegedést szenvedett szerb áldozat után.

Az áldozatok természetes személyek – elhunyt és jelenleg beteg katonák és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság rendőrei, akik 1999-ben Koszovóban voltak.
Az első szakaszban szeretnék, ha együtt tárgyalnák az ügyet, az akkor a térségben lévő több száz az olasz katona esetével együtt

– mondta Aleksic a Szputnyik nemzetközi lapnak, utalva több száz olasz NATO-katonára, akik rákban és más súlyos betegségben szenvedtek, miután a szövetség Szerbia elleni támadása során szegényített urán lövedékek érték Őket.

A jogi csapat támogatást kapott Angelo Fiore Tartaglia olasz ügyvédtől, aki sikeresen képviselte az érintett katonákat a bíróságon.

181 bírósági határozat van, amelyek Európában már hatályba léptek.

– jelentette ki Aleksic és esélyt lát az ügy kilátásaival kapcsolatban, a csapat által összegyűjtött összes bizonyítékkal együtt.

Több mint 3000 oldalnyi anyagunk van, beleértve az ítéleteket, a szakértői véleményeket és az olasz kormány különbizottságának anyagait.
Elég bizonyítékot gyűjtöttünk össze

– mondta.

Noha a NATO nyíltan elismerte a szegényített urán lőszerek használatát a Balkánon, a rák és a használat közötti kapcsolat bizonyítása rendkívül nehéz feladatnak bizonyult, mivel a szövetség tagadta az ilyen összefüggéseket.

A szegényített uránról szóló 2000. évi jelentésében – amelyet páncéllövedékek edzett magjainak előállításához használnak – a NATO elismerte, hogy koszovói akciói során mintegy 10 tonna anyagot, az első öböl-háború idején pedig 300-szor többet használt fel.

Noha a jelentés elismerte, hogy az anyag toxicitása miatt “aeroszol formában” veszélyt jelent – alapvetően, amikor a páncéltörő mag elpárolog egy ütés során – fenntartotta, hogy a lövedék nem “különösebben radioaktív” és “gyakorlatilag ” nem jelent semmilyen veszélyt “, ha lenyelik vagy közvetlenül a testbe jutnak a sebeken keresztül.

A katonai szövetség ugyanakkor elismerte, hogy

a szegényített urán lőszerek becsapódása közelében nincs kizárva, hogy a szennyezésről nem tudó személyek … sugárzási dózisokat kaphatnak

Az említett lőszerek használatát az ENSZ volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszéke is elismerte, de kijelentette, hogy

nincs külön tilalom a lövedékek használatára.

Magyar Tudat



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük