Még egy fillért sem kapott Magyarország Brüsszelből az idén.
A gigantikus, dollárban és euróban a minap felvett, jelent árfolyamon számolva összesen több mint 1500 milliárdos devizahitellel a 40 ezer milliárd forint közelébe emelkedett a magyar állam adóssága.
- Ez 11 év alatt 100%-os növekedés: Bajnai Gordon kormányától Orbán Viktor még 20 ezer milliárd forintos államadósságot vett át.
- Mindezt úgy, hogy a gazdaság növekedése az elmúlt évtizedben összesen kb. 35%-os volt, míg az államadósság megduplázódott.
Orbán Viktor épp 10 évvel ezelőtt hirdette meg az államadósság elleni háborút. Ezt nagyon elbukta. A 20 ezer milliárdos többlethitelt ráadásul a hihetetlen világgazdasági pénzbőség és konjunktúra közepette, valamint úgy vette fel a második, harmadik és negyedik Orbán-kormány, hogy az Európai Unió kb. éppen ugyanennyivel segítette is Magyarországot.
Ráadásul az uniós pénz támogatás volt, és nem hitel, azaz nem kell visszafizetni. De ennek most, úgy tűnik, vége.
Varga Judit egy szerdai interjúban árulta el, hogy Magyarország az idén még nem kapott Brüsszelből egy centet sem:
Egyelőre egy fillért sem fizetett nekünk az unió az új pénzügyi ciklus bármelyik keretéből, milyen pénzt akarnak elvenni tőlünk?
Két programról van szó: az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról. Az előbbi folyósítását jogállami feltételekhez kötnék, de az Európai Bizottság a bírósági ítéletig nem hajlandó érvényesíteni tavalyi megállapodást az Európai Parlament nyomására sem.
Ugyanakkor pénzt addig sem ad. Tehát mást mond és mást tesz: olyan, mintha máris érvényben lenne a támogatásokat feltételekhez kötő megállapodás.
Az Európai Bíróság október 12-én tárgyalja majd a feltételeket közösen megtámadó magyar-lengyel beadványt (a többi 25 tagállamnak semmi problémája ezzel, ellenkezőleg: az ő nyomásukra született), de Vargának nincsenek illúziói:
Őszintén: összességében aligha ítél majd a javunkra a testület, legalábbis ha az előzményekből indulunk ki.
Ez a pénz tehát még a kormány szerint is elúszott. Itt van viszont a másik keret, a helyreállítási alap. Ennek elbírálására a Bizottság szeptember 30-ig meghosszabbította a határidőt. A Fidesz-kormány azt remélte, hogy a német választási kampány után elnézőbb magatartásra számíthat, de ez nem jött be: nem tud olyan német kormány alakulni, amelyiknek pozitívabb volna véleménye az Orbán-rezsimről a jelenleginél, amelyet a Fidesz egykori szövetségesei, a NER-rel csak mérsékelten ellenséges kereszténydemokraták vezetnek.
A szintén CDU-s bizottsági elnök, Von der Leyen szerdai beszédében azt mondta, ragaszkodni fognak a kondicinalitáshoz, a jogállami feltételekhez, de ez a költségvetésre vonatkozik. Az Orbán-kormány nagyobb reményeket fűz a helyreállítási alaphoz. Varga Judit szerint ez nekünk jár, mert ezért a magyar emberek megdolgoztak. (Bár az nem világos, miért gondolja, hogy megdolgoztunk volna egy jövőben nyújtandó támogatásért.)
Az Unió hivatalosan mindössze antikorrupciós garanciákat kér a helyreállítási támogatásért, bár abban valószínűleg igaza van a Fidesznek, hogy az utolsó csepp a támogatás megtagadásában az életmód-alapon diszkrimináló homofób törvény volt.
Egyszerű volna gesztusként eltörölni, mint – legalább – ígérik azt a lengyel kormánypártok a vitatott bírósági hatósággal (az ún. fegyelmi kamarával) kapcsolatban. Az Orbán-kormány viszont ezen hivatalosan nem gondolkozik, sőt, Kocsis Máté már a további represszióra, a törvény “szigorítására” utalt.
Ezzel viszont biztosra vehető, hogy mindkét keretből elúsznak az uniós pénzek. Orbán ezért vett fel gigahitelt a még Matolcsy által is sorozatosan bírált választási költségvetés finanszírozására.
Ezzel viszont az az apró probléma, hogy ezt vissza kell majd fizetnie egyszer valakinek.
Az egésznek eléggé olyan “utánam az özönvíz” jellege van. Három kimenet lehetséges:
- Mégis megkapja a rezsim az uniós pénzeket, amivel megnyeri a választást, és az ország csak a hitelkamatokat bukja el. Ez a legvalószínűtlenebb verzió.
- A hitelből finanszírozott gigantikus pénzszórás (és az asszimetrikus választás rendszer, a NER propagandafölénye, etc.) dacára az ellenzék megnyeri a választást. Ebben az esetben az EU alighanem kisegíti az új kormányt, ha az nem lopja el/játsza át a pénzeket a klientúrájának.
- Orbán nem kapja meg a támogatást, de a hitelből megnyeri megnyeri a választást. Ez a legvalószínűbb eshetőség. Ekkor viszont vagy megszorításoknak vagy újabb és újabb hitelfelvételeknek kell következniük, mert az EU támogatására nincs esély.
A hólabda egy darabig görgethető, elsősorban kínai hitelekből. De azokat – az uniós pénzekkel ellentétben – pénzért adják és vissza is kell fizetni őket, olvasható itt.
A helyzet pont olyan, mint amiben a Kádár-rendszer volt a 70-es évektől. Az egyre csökkenő orosz támogatás (piaci ér alatt adott energiahordozók, nyersanyagok, félkésztermékek) kiváltására egyre nagyobb hitelfelvételekre kényszerült, hogy az életszínvonalat ha nem is növelni, de legalább szinten tartani képes legyen.
Végül aztán belebukott, az államdósság maga alá temette.
Magyar Tudat
