A devizahitelek kivezetése nélkül nincs gazdasági növekedés – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt követően, hogy megszületett a megállapodás a bankszövetséggel a forintosításról.
A kormány korábban már egyértelművé tette, hogy a bankok elszámoltatását követően a devizahitelek kivezetése a cél. Ennek érdekében egy három lépésből álló sorozat indult a Kúria döntése után, az elszámoltatáshoz kapcsolódó első két elem után most a harmadikat, a forintosítást készítik elő a felek. Ennek a kereteiről állapodott meg a tárca a bankszövetséggel, amely ennek részeként külön megállapodott a jegybankkal a szükséges devizáról.
„A megállapodás tartalmazza, hogy milyen törvényjavaslatot terjesztünk be a parlamentnek, rögzítjük azt, hogy ebben a kormány mit vállal, rögzítjük, hogy az átváltásnak hogyan kell megtörténnie” – mondta. Hozzátette, hogy arról is megállapodtak, hogy a forintosítás az euró, svájci frank és japán jenben nyilvántartott, jelzálogalapú hitelekre fog kiterjedni. Hangsúlyozta, hogy az átlagos devizahiteles mindenképpen jól jár az elszámoltatással és a forintosítással.
A devizahitelek forintosítására az elszámoltatás során megszerzett előnyök megtartása érdekében van szükség, a hitelesek azonban szabadon dönthetnek arról, megtartják-e jelenlegi hitelüket; az árfolyamot a Kúria jogegységi döntésének megfelelően kellett a kormánynak kialakítania – hangsúlyozta Varga Mihály.
Megjegyezte, hogy a forintosítással együtt az Országgyűlés megtárgyalja a fair bankokról szóló törvényt is jövő héten. „Ezzel lezárhatjuk azt a felelőtlen, gazdasági és emberi tragédiákkal járó hitelezési időszakot, amelyet a 2010 előtti kormányok politikája okozott” – tette hozzá.
Felidézte, hogy a bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek, és annak érdekében, hogy ezt az előnyt ne veszélyeztesse a devizaárfolyam esetleg kedvezőtlen jövőbeni alakulása, szükség van a forintosításra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az átváltás nem kötelező, az ügyfél dönthet úgy, hogy továbbra is devizahiteles marad. Ekkor azonban a további árfolyamkockázatokat vállalnia kell – figyelmeztetett.
A Kúria jogegységi döntése egyértelműen fogalmazott, az árfolyamkockázat az ügyfelet terheli, a kormány pedig a devizahitelek kivezetése mellett azt is rögzítette, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul – indokolta az átlagárfolyam melletti döntést a miniszter.
Varga Mihály elmondta azt is, hogy banki hitelezésre van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön. Ehhez pedig a hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk a devizahitelek jelentette kockázattól. Hozzátette, az elmúlt években úgy nőtt a magyar gazdaság, hogy a bankok ezt a szerepüket nem töltötték be, és nem hitelezték a magyar vállalkozásokat. A kormány szerint a devizahitelek megszüntetésével meglesz az esély arra, hogy jövőre már a banki hitelezés is beinduljon és a magyar vállalkozások beruházásait, fejlesztéseit támogassa.
magyartudat.com
ők (bankár testvéreink) kipréselnek mindent, nekünk, (az államnak) semmi nem maradt!
. A kölcsönök lehetővé teszik a kormány számára, hogy rendkívüli kiadásokat fedezhessen anélkül, hogy ezt az adófizető azonnal megérezné, de később mégis adóemelést tesz szükségessé. Másrészt az egymást követő adósságok felhalmozódása által előidézett adóemelés arra kényszeríti a kormányt, hogy az új rendkívüli kiadásoknál mindig újabb kölcsönöket vegyen fel! A modern adórendszer, amelynek tengelyét a legszükségesebb létfenntartási eszközökre kivetett adók, (tehát ezek megdrágítása) alkotják. (és mert ezt mindnyájan „fizetni kényszerül, aki él!) ezért magában hordozza az automatikus fokozódás csiráját (a kölcsönfelvevés kényszerének!) a túladóztatás nem rendkívüli jelenség, hanem ellenkezőleg alapelv! Ezért Hollandiában, ahol ez a rendszer először honosodott meg, de Witt a nagy hazafi Maximáiban úgy ünnepelte, minta legjobb rendszert arra, hogy a bérmunkásokat alázatossá, mérsékletessé, szorgalmassá és munkával túlterheltté tegyék.Marx Tökében!