Július 28 – Nyirő József születésnapja

 

 

 

 

 

 

 

 

Ki volt Nyirő József? Így ír a családfájáról…

“Nyirő József levele az Országos Levéltárnak 1944. márc.8.

A tisztelettel mellékelt és eredeti okmányokkal bizonyított “Származási Táblázat” szerint egyenes és törvényes leszármazottja vagyok annak a Nyirő Mihálynak, aki az Országos Levéltárban őrzött “Lustrakönyvek” tanulsága szerint Csíkszentgyörgyön lustráltatott, és szerepel az 1701. évi, mind az 1702. évi összeírásban.

Ezen kívül a csikszentgyörgyi Nyirő család tagjai még a következő lustrákban szerepelnek:

Az 1685.évi csikszentgyörgyi összeírásban Nyirő Márton, aki “odajárt jámborul”, vagyis háborúban is részt vett.
Az 1681. január 10.-i csíkszentgyörgyi összeírásban Nyirő Márton.
Az 1643.-i szintén csíkszentgyörgyi összeírásban Nyirő Mihály fia Márton és János, Nyirő Pál nőtlen.

Tudtommal és a hagyomány szerint is egy és ugyanazon család tagjairól van szó, mert más Nyirő családról Csíkszentgyörgyön nincs említés sehol. Jellemző egyébként a családra vonatkozó köztudatra, hogy Csíkszentgyörgyön a Fisák nevű patak menti részt a ma is “Nyirők utcájának”-nak nevezik, bár csak egyetlen Nyirő család lakik ezen a részen. (újabb hírek szerint már többen vannak) A névadás tehát ennek a területnek ősi birtoklására vezethető vissza.

A faji tisztaságot mindennél jobban bizonyítható adatként szabad legyen megemlítenem, hogy úgy az én, mint a feleségem családjában apai és anyai részen székelyen kívül más nem fordult elő.

A csíkszentgyörgyi Nyirő család eredetileg a székelyudvarhelyi primor Nyirő törzs sarja, és átköltözés útján került Csíkszentgyörgyre, valószínüleg az ezerötszázas években, vagy 1600 elején.

“Tisztelettel kérem a nemesség korábbi elismerését és estleges címerhasználatra vonatkozóan is az Országos levéltár segítségét.

Kérésem támogatására tisztelettel ide mellékelem az alábbi okmányaimat:
Egy ‘Származási Táblázat’
Huszonegy drb. Anyakönyvi kivonatot,
Négy darab állampolgársági bizonyítványt.

Abban a reményben, hogy a rendelkezésemre álló és ide zárt okmányok és adatok megfelelnek az előírt rendelkezéseknek, mély tisztelettel

Budapest, 1944. március 8.

Nyirő József
Író, országgyűlési képviselő”


Nyirő József
Fotó: Kováts István
Székelyudvarhely
Nyirő József (1889. július 28., Székelyzsombor – 1953. október 16., Madrid), az egyik legnagyobb erdélyi magyar szépíró, újságíró volt katolikus plébános pap.

Hárman voltak testvérek, József, Gábor, az öccse (az én Nagyapám) és leány húga!
Dédnagyapám Nyirő Mihály Székelyzsombor kántortanítója. Dédnagymamám, Incze Amália pedig otthon volt a gyermekekkel s segítette a férje munkáját!
A nemrégen még székelyföld utolsó székely faluja Székelyzsombor, jelenleg Brassó megyéhez csatolt Székelyzsomborban született valamennyi Nyirő gyermek.

Élete és munkássága

Tanulmányait a székelyudvarhelyi katolikus gimnáziumban kezdte, majd a gyulafehérvári papnevelő intézetben és a bécsi Pazmaneumban tanult. 1912-ben Nagyszebenben pappá szentelték, itt hittant oktatott egészen 1915-ig, amikor is kinevezték Kolozs megyei Kide község plébánosává.

1919-ben, amikor Erdély a magyar állami keretből a román állami keretbe került, kilépett az egyházi rendből, mert elvette ifjúkori nagy szerelmét. A papi rendből való kilépése után, a római katolikus egyház exkomunikálta. Először a megélhetése miatt Kidében malmot bérelt, ezzel tartotta fenn magát és családját, és három gyermekét, majd az elkövetkező tíz évben a kolozsvári Keleti Újság-nál újságíróként dolgozott.

Publikált hazai, majd emigrációja idején nyugati lapoknak is, ezek közül említsünk néhány fontosabbat…

* Magyar Élet
* Hungária
* Ahogy Lehet
* Bujdosó Szemle
* Bujdosó Naptár
* Katolikus Magyarok Vasárnapja
* Magyar Vándor
* Magyar Harangok
* Magyar Nők
* Szabad Nemzet
* Magyarok Útja
* Magyar Nép
* Nyugati Magyarság
* Magyar Szabadság
* Új HUngária
* Erdélyi Helikon
* Keleti Újság
* Magyar Erő c front újság

1924-ben Jézusfaragó ember címmel megjelennek legkorábbi novellái, ami népszerüséget hozott neki, mint Erdélyben, mint Magyarországon.

1931-ben visszavonult gazdálkodni a Nagyküküllő megyei Alsórákos községbe, ahol örökölt nyolc hold földet, de az újságírást is folytatta.íbr>
1941-ben erdélyi képviselőként Budapestre költözött ahol a Magyar Erő című hazafias, háborús, képes hetilapot szerkesztette.

1945. márciusában a parlamenti különvonattal, mint esküjéhez hű képviselő a képviselőtársaival emigrált Ausztriába!
Ausztriában esküjéhez híven – mint esküt tett képviselő – továbbra is tagja maradt, népének szolgálatában az un. “nyilas-parlament”-nek.

1945-ben Németországba menekült, majd 1950-ben Madridba költözött.

1952-ben a a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó alapító elnöke lett, bár sohasem járt az Egyesült Államokban.

Mint székely írófejedelmet különböző feladatokkal bízták meg, hazája érdekében! Ezeket boldogan s örömmel vállalta, legjobb tudásának megfelelően el is végezte.

Titulusai

– A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
– A Kisfaludy Társaság rendes tagja
– Helikon íróközösség tagja 1926- tól
– 1930-39 az Erdélyi Helikon c.-ű folyóirat külső munkatársa
– Az Erdélyi Szépmíves cég egyik alapítója
– 1939 februárjától átveszi Szász Endrétől a kolozsvári Keleti Újság szerkesztéséét.
Az újság egy évtizeden át az Országos Magyar Párt lapja, amit 1939-ben a román hatóságok betiltanak és ezzel együtt a pártokat és az egyesületeket, de Nyirő ténylegesen 1941 karácsonyáig szerkeszti a napilapot.
– Mint miniszter az antikommunista Magyar Szabadság Mozgalom társelnöke
– A Magyar Kulturális Szövetség elnöke
– A Magyar Újságírók Külföldi Egyesületének elnöke
– Az Erdélyi Szövetség elnöke
– Országgyűlési képviselő az 1940. évi XXVI,t-c. 2 paragrafusa alapján 1942. febr. 14.-től, az Erdélyi Párt tagjaként.
– A Magyar Erő című képes hetilap főszerkesztője 1942 augusztus 20.-tól 1943 április végéig
– A Corvin-koszorú kitüntetettje. 1940. október 24.-én Kolozsváron a Mátyás király Diákotthonban Horthy Miklós kormányzó úr a Corvin-koszorú kitüntetéssel ismeri el Munkásságát és magyarként való helytállását.

A magyarság átkaként emlegetett liberalizmust istenítők jogosan haragudtak Nyirőre! Hisz nem felelt meg az ő elvárásaiknak! Nem felelt meg a követelményeiknek.

Egynek felelt meg Istennek, Hazájának és önmagának!

Idekívánkozik az is, hogy Rajk elvtárs a Rákosi kommunista kormány belügyminisztere 1947-ben kikérte az emigrációban élő “háborús bűnösöket” a nyugattól:
-Dohnányi Ernőt
-Muráti Lilit
-Páger Antalt
-Szeleczki Zitát
-Vaszary Jánost
-Oláh Györgyöt
-Orsós Ferencet
-Hosszú Zoltánt
-Milotay Istvánt
-Wass Albertet
-Nyirő Józsefet

Tudomásom szerint ezek közül, senkit sem adtak ki a nyugati hatóságok a kommunista Magyarországnak!
Így írt erről 1949. karácsonyán, szavai ma is aktuálisak:

“…hogy idejutott Magyarország, önmagunkban keressük az okot. A magyar öntudat és történelmi tisztánlátás hiányzott otthon is és hiányzik sokakból, még most is.
A HAZA, a történelem, a Himnusz nem volt lényeg, élő valóság a legtöbb emberben, hanem csak forma, külsőség, jelszó, eszköz, térkép.
Nem vallás, csak templomba járás.
Ugyanakkor minden importált, tőlünk idegen, ártalmas rendszerre, divatra, jelszóra, mozgalomra, mindentéren gondolkodás nélkül kaphatóak voltunk.
Olyan zöldséget nem lehetett kiötleni sehol a földön, aminek követője ne lett volna Magyarországon (lásd liberalizmus)

…A szociáldemokrata szociáldemokratább volt marxnál, a kommunista, kommunistább leninnél. Magyarországért nem! De a nemzetköziségért (internacionalizmusért) börtön tudott szenvedni és fanatikusan meg is halni érte…”

…”Europeer és humánum” otthoni megfogalmazásban és átélésben többet ártottak Magyarország ügyének, mind sok csapás…”

Nyirő József művei…

Balladás hangvételű, drámai erejű, novelláiban és regényeiben különös figyelmet szentelt a táj, a természet leírására: részletesen mutatja be a szereplőket körülvevő növény és állatvilágot, kitérve az évszak jellegzetességeire, az állatok viselkedésére, az emberben keltett érzésekre. A történetek cselekményei túlnyomórészt a hegyekben, erdőkben, székely falvakban játszódnak le, a szereplők pedig hétköznapi egyszerű emberek, hétköznapi történetekkel. Állandó szereplő a csavaros eszű, ravasz székely az atyafi aki megtréfálja a kívülállóként jelentkező urakat, a narrátort, a falukutató diákot, zsidó üzletembert.

A Nyirő novellák jellegzetessége az egyszerű, falusi ember életének a fordulópontjainak a bemutatása: az élet és halál, a munka és az emberek közti viszonyok melyeket ösztönök és természeti erők irányítanak. A történetek a környezet részletes leírásával kezdődnek, de a szereplőt körülvevő természet bemutatása a történettel párhuzamosan folytatódik. A táj részletes leírása után az éppen folyamatban levő történet közepén találja magát az olvasó, mintha messziről épp most érkezett vendég hirtelen betoppanna a házba, nem tudván semmit az adott helyzet kialakulásáról.

Nyirő írásainak gyakori szereplője a halál, találkozunk magányban a havasokon élő pásztor halálával, egészen az anyja elvesztése utáni, kisgyerek halálával is. De a halál, nem mint vég jelenik meg, hanem, mint a természettel való egyesülés, mint az élet velejárója, mint az emberi sors beteljesülése.

Nyirő József: templom építő. Nemesített formában ugyanazt a szellemet csillogtatja, amelyet már rég ismerünk a székely népköltészetből. Ugyanaz a népi szellem él benne, de a maga kicsiszolt nyelvén mondja el, a maga mondani valóját.
Természetlátásában van valami ösztönös, jámbor és magát, ennek teljesen odaadó. Igazi székely.

Az emigrációban írt művei, nem annyira az erdélyi sajátosságokra, még kevésbé az elkülönülésre, hanem a magyar egységre tette a hangsúlyt, szétdaraboltságban is egynek és oszthatatlannak látta-láttatja nemzetét, hazáját.

Megjelent művek

Jézusfaragó ember (novellák)
Isten igájában (önéletrajzi regény)
A sibói bölény (regény)
Kopjafák (novellák)
Székelyek (novellák)
Az én népem (regény)
Uz Bence (regény)
Havasok könyve (novellák)
Júlia szép leány (szinpadi ballada)
Mádéfalvi veszedelem (regény)
Néma küzdelem (regény)
Zöld csillag (regény)
Az elszántak (regény)
Ime az emberek (regény)
Mi az igazság Erdély esetében? (gyűjtemény)
MÁTÉ, A KUTYA – ismertető
Csillagig érő emberek I-II. elbeszélések összegzése I. kötet 54, a II. kötet 56 elbeszélésből áll

ÉLETÉBEN – 1940.-ben MEGKAPTA A LEGRANGOSABB IRODALMI KITÜNTETÉST A CORVIN KOSZORÚT, Tamási Áronnal, Koós Károllyal egyetemben.

Magyar Örökség Díjat halála után 2002. decemberében.

Ez “Magyar Szellemi Becsületrend.”

Nyirő József végső fohásza a magyarságért!

“Tégy velem, amit jónak látsz, de áldd meg ezeket a magyarokat és minden magyarokat, fizess nekik bőségesen, mindig rajtuk és sorsukon legyen a szemed, vezesd vissza újra szép Magyarországba, az örömnek és békességnek elveszett világába s mondd meg a búzának, hogy kétszeresre nőjön számukra, tanítsd meg a madarat nekik dalolni, törüld le a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, ne engedj egyet is elveszni közülük, aranyként csengjen a drága anyanyelv ajkukon, virágozzanak ki nagy magyar erények, és erdők fái, szünjön meg minden igaztalanság és áldás fakadjon számunkra minden elejtett vércseppből és verejtékből.

Értük legyen minden gyötrődésem, és elviselni négy embernek is sok szenvedésem… Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ…”

Nyirőt kimagaslóan magas tehetsége a magyar irodalom egy olyan korszakában emelte az erdélyi magyar irodalom táborába, amikor az hirtelen megvilágosodásnak felismerésnek hatott (revelációnak).
Az első világháborút követő éveket Kós Károly, Kunc Aladár, Makkai Sábndor, Remenyik Sándor, Nyirő József, báró Kemény Zsigmond, és a többiek folyamatos munkálkodása és a magyarság iránti belső elkötelezettsége tett igazán magyarrá és európaivá. Munkásságuk nélkül Erdély ismeretlen néma tájjá dermedt volna. Egy olyan néma tájjá, amelyben az őseink nyelvét és kultúráját eleve örök pusztulásra ítélték volna.

Nyirő műveiből népe a székelység sorsa iránti aggodalom és elkötelezettség és szeretet hallatszik ki és nincs egyetlen idézhető mondata sem életművéből amiből szikrányi fasisztoid elem lenne felfedezhető. Igaz volt nyúlfarknyi, három évnyi politikai tevékenysége amely időszak alatt, amely időszakban a jobboldal irányába csúszott el, de tiltakozni kell az ellen, hogy őt fasisztának, nyilasnak nevezzék. Mindez, csak rosszindulatú, alap nélküli hangulatkeltés ellene.

Csak népe, a székelység sorsa iránti aggodalom és szeretet érezhető minden leírt sorában, s amit tett is az akkori politikai helyzetben, amit most a szemére hánynak és bűnként rónak fel, azt amit nem kellet volna, azért tette, népét megvédhesse, azt a székely népet melyből ő és ősei származtak, mindazon dolgoktól és következményektől amelyek később Erdélyben és a Kárpát-medencében bekövetkeztek.

Mindezen hangulatkeltések ellenére Nyirő József kiemelkedő és elismert alakja a magyar és erdélyi irodalomnak.
1944 októberében elhagyja Budapestet és 1945. március 28.-án Sopronnál elhagyja Magyarországot.
Nyirő József a kényszerű emigrációban és életének utolsó szakaszában hontalan menekült lesz. A Kelet-Bajorországi Wollabergbe egy iskolában szállásolják el őket.
Erről az időszakról szól a Zöld csillag című regénye.
Az 1940-es évek végén Nyirő kiveszi a munkából a részét ő lesz a Münchenben megalapított Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Az USA több alkalommal is megtagadja tőle a beutazást.
1950-ben zöld utat kap a spanyol kormánytól és Madridba költözik és ott a Spanyol Nemzeti Rádió 1949-ben megindított magyar adásának munkatársa.
Később a Madridtól 50 km-re lévő El-Escorialba a hegyek lábához költöznek.
1953-ban már nagy a baj a tüdejével és a szívével. Szeptember elején beszállítják a madridi kórházba, ahol október 14.-e után, felesége és Rónai Zoltán jelenlétében elhunyt.

A madridi Magyar Követségről temetették el október 18-án vasárnap délelőtt.
A magyar címeres lobogóval letakart koporsónál Marossy Ferenc mondott búcsúbeszédet, a spanyol rádió nevében pedig Francisco Garda Gómez a külügy magyar fordítója.
A koporsóját a halottszállító gépkocsiig, majd az Almudena köztemetőben a sírig magyar egyetemi hallgatók vitték a vállukon. A falban lévő fülke (Spanyolországban szokás volt az ilyen fülkés temetés) fehér kőtábláján ez a felírat volt látható: “József Nyirő író” és halálának dátuma “18. VII. 1889-16.X. 1953”
Itt nyugodott 1966. június 30.-ig, amikor átszállították a temető egy újabb részére és a földbe temették barátja és írótársa Vaszary János mellé.
Sírkövén kétnyelvű felírat volt látható, ezzel a szöveggel:
“Nyirő József székely apostol. Escritor húngaró” /azaz magyar író/

Nyirő József így fordul utolsó szavaival felesége érdekében: “Kérlek téged népem, hogy ne feledkezz meg szegény, öreg, árva, elhagyatott Donna Helénáról, ki infinitivusban beszéli a spanyol nyelvet, és utánam is küldjetek egy kurta, futó Miatyánkot…”

Bizony, bizony nagyon elfelejtkeztek Donna Helénáról…
Szegénységben, szeretteitől távol, s elfelejtve Marosvásárhelyen, állítólag egy szociális otthonban halt meg. Sírja talán már meg sincs a Marosvásárhelyi temetőben…

Nyirő Józsefet végakaratához híven a Magyar Állam hazahozatja és 2012. év pünkösd vasárnapján Székelyudvarhelyen ünnepélyes körülmények között méltósággal, újratemetik a székelyudvarhelyi róm.kat. temetőben.

Székelyudvarhelyi házát, mely a Nyirő utcában van, emlékmúzeummá alakítják.

Legyen nyugodt az örök álmod !

nyiroalapitvany.hu/magyartudat.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás