Az első nagyobb válságot robbantotta ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök nemrég kibővített koalíciós kormányában az új sorozási törvény tervezete, amelyről heves vita folyik Izraelben. Megfigyelők szerint a tervezet kormányválsághoz vezethet.

A vita annak a törvénynek a reformjáról folyik, amely eddig lehetővé tette az ultraortodox férfiak számára, hogy – vallási tanulmányok folytatása címén – mentesüljenek a kötelező katonai szolgálat alól. A legfelsőbb bíróság februárban alkotmányellenesnek minősítette a még érvényben lévő törvényt, és úgy rendelkezett, hogy az július 31-i lejárta után nem hosszabbítható meg.

A szolgálat alóli mentesség, amikor az ország első miniszterelnöke, Dávid Ben-Gurion elrendelte, még csak négyszáz katonaköteles korú férfira korlátozódott, de ez a szám mára mintegy 60 ezerre nőtt. Az ortodox nők is elkerülhetik a szolgálatot vallásukra hivatkozva, bizonyos papírok benyújtásával. A nők esetében akár még a “gyenge motiváltság” is felmerülhet indokként.

Izraelben papíron katonaköteles minden, 18. életévét betöltött izraeli állampolgár, bár az izraeli arabok nem (a drúzok viszont igen). Az említett okokból pedig a lakosság mintegy tíz százalékát kitevő ultraortodoxok közül is sokan nem lesznek katonák. A kötelező szolgálat jelenleg a férfiaknak három, a nőknek két év. Bár elvben a lakosság nagy része sorköteles, gyakorlatilag ezeknek csak mintegy fele teljesít szolgálatot. A kizáró okok között van – a fizikai és mentális hiányosságok mellett – a büntetett előélet is.

Korábban is voltak nagy viták

Netanjahu a közelmúltban feloszlatta az új törvénytervezeten dolgozó parlamenti bizottságot a tagjai közötti nagy nézeteltérések miatt. Májusban, az elnökéről, Jóhánán Pleznerről elnevezett bizottság első ülésén megjelenve arra ösztökélte a törvényhozókat, hogy “igazságos” alternatívát kínáljanak a törvénnyel szemben.

A testület fő feladataként azt jelölte meg, hogy kompromisszumot találjon a világi és vallási pártok között. Az ultraortodoxok ellenzik a jelenlegi rendszer bármilyen megváltoztatását, és azt hangoztatják, hogy ők Isten szolgálatával szolgálják az államot. Ez azonban erős ellenérzéseket kelt az ország világi többségében, amely úgy érzi, hogy emiatt méltánytalanul nagyobb terhet kell viselnie. Sokan hangoztatják, hogy az ultraortodoxok, ha már katonai szolgálatot nem is, legalább civil szolgálatot teljesítsenek.

A megszűnt bizottságban azt is szorgalmazták, hogy a lakosság húsz százalékát alkotó arab kisebbség tagjai kötelező alternatív polgári szolgálatot végezzenek. Ez végül nem kapott többséget, s emiatt – elsőként – Avigdor Liberman külügyminiszter nacionalista Jiszráél Béténu pártja és egy kisebb koalíciós résztvevő távozott a bizottságból.

Az utóbbi években nőtt ugyan azoknak az arab fiataloknak a száma, akik részt vesznek országos civil szolgálati programokban, így kórházi és közösségi munkában, másokat közülük viszont feldühít az a kilátás, hogy kötelesek legyenek szolgálni egy olyan államot, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz velük szemben. Ilyen megkülönböztetésre egyébként a drúzok közül is sokan panaszkodnak, akiket pedig “beengednek” a hadsereg soraiba.

Meg vannak számlálva a nemzeti egységkormány napjai?

Saul Mofaz, a centrista Kadima párt vezetője azzal vádolta Netanjahu miniszterelnököt, hogy megszegte azokat az egyezményeket, amelyekkel a Kadima belépett a kormányba. A feloszlatott bizottság – amelyet egy Kadima-törvényhozó vezetett – továbbra is javaslatokat terjeszt elő. Mofaz szerint ha Netanjahu nem teszi meg a “szükséges lépéseket” az új törvény érdekében, “a nemzeti egységkormánynak vége lesz”.

A Kadima követelte, hogy személyi szankciókkal legyenek sújthatók azok, akik a vallási iskolába járásra hivatkozva kivonják magukat a katonai vagy civil szolgálat alól. Emiatt hagyta ott a Plezner-bizottságot az ultraortodox pártok képviselője. Mofazra nyomás nehezedik pártján belül, hogy álljon a sarkára az ügyben, és követelik tőle a kilépést a koalícióból, amennyiben Netanjahu úgy dönt, hogy egy felvizezett megoldás révén őrzi meg szövetségét az ultraortodox pártokkal. Érzékelve a politikai válság súlyát, Mofaz lemondta tervezett európai munkalátogatását, és inkább Netanjahuval találkozott.

A találkozó után a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a világi és a vallási erők között méltányosabb teherelosztásra van szükség, a tervezetben foglaltakat fokozatosan kell megvalósítani és anélkül, hogy a két oldalt egymásnak ugrasztanák. Hozzátette, ha augusztus 1-jéig nem születik egyezményes megoldás, az izraeli hadsereg a szükségletei szerint fogja behívni az állampolgárokat.

Szakértők szerint az álláspontok alig közeledtek egymáshoz, és a vita éleződése várható. Ez pedig – Mofaz szavaival élve – a nemzeti egységkormány végét vetíti előre.

mti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük