![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/1942_csepel_szent_imre_ter.jpg)
„Hinnünk kell, ha megépül a paplak, lesz majd hozzá pap is, ha állni fog a templom, lesznek benne hívek is” – fogalmazott Kövér László házelnök szerdán, az újjáalakítása háromszázadik évfordulóját ünneplő Csepel országzászló-emlékművének avatásán, arra utalva, hogy az új emlékmű remélhetőleg kiváltja majd az emberek emlékezetét.
![csepeli-országzászló-a-2.-vháború-előtt](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/csepeli-országzászló-a-2.-vháború-előtt-652x1024.jpg)
Az Országgyűlés fideszes elnöke a kerület központjában, a Szent Imre téren mintegy 100-150 érdeklő előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: egy közösség, egy nemzet reménye a jövőre akkor múlik el, amikor a múltját veszíti el, ezért szerinte a csepeliek az „egységes magyar nemzetet jelképező” új emlékmű felállításával „nem az idővel kívánnak dacolni”, egyszerűen csak újra kifejezik és megélik a magyarok összetartozásának természetességét. „Az idő nem jár visszafelé, így a történelmi Magyarországot sem tudja újrateremteni” – mondta Kövér László, kiemelve, hogy „elődeink óriási erőfeszítések árán, tehetségükkel, szorgalmukkal, élni akarásukkal újjáépítették a megfojtásra ítélt országot”, aminek köszönhetően később „mindig össze tudtuk szedni magunkat, mindig fel tudtunk állni”. Németh Szilárd, Csepel szintén fideszes polgármestere a városrész múltjának felidézésével kezdte beszédét, mint mondta a törökdúlást követően, háromszáz évvel ezelőtt ezen a napon foglalták szerződésbe Csepel újjáépítését. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy Csepel története ennél régebbre nyúlik vissza, hiszen nevét Árpád fejedelem főlovásza után kapta, 973-ban pedig már fejedelmi székhelyként említik. Hangsúlyozta továbbá, hogy az újjáépítést követően Csepelen valósult meg a „magyar hadiipar hőskora”, amivel a település a „nemzeti modernizáció egyik központjává vált”. Kiemelte, mindezt egy zsidó család teremtette meg, Csepel ugyanis Weiss Manfrédnak köszönheti a legtöbbet, hiszen az ő hatására vált a magyar ipar egyik legjelentősebb centrumává. A kormánypárti politikus az időben tovább haladva Csepel érdemeként említette, hogy itt volt a nyilas uralom elleni egyetlen tömegtüntetés, a kerület 1956-ban pedig a szovjetek ellen legtovább kitartó országrészek közé tartozott. Ezt folytatva ugyanakkor úgy fogalmazott, „Csepelt messze elkerülte a rendszerváltozás”, ezért szerinte nem véletlen, hogy „rájuk ragadt a vörös jelző.” Németh Szilárd úgy látja, a két évvel ezelőtti önkormányzati választás a háromszáz évvel ezelőttihez hasonló újjáépítésre adott felhatalmazást a jelenlegi városvezetésnek, az azóta eltelt időben pedig évtizedek lemaradását igyekeztek bepótolni.
![Csepeli-Országzászló-utolsó-simítások](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/Csepeli-Országzászló-utolsó-simítások-1024x768.jpg)
Az országzászló-emlékművet a beszédeket követően a csepeli lelkészi kör szentelte fel és áldotta meg. Az ünnepségen a hivatalos program szerint a 813. számú Prohászka Ottokár Cserkészcsapat is fogadalmat tett. A rendezvényt a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar koncertje zárja a Királyerdei Művelődési Házban, Péntek János vezényletével.
MTI/magyartudat.hu