Adem Altan/AFP a Getty Images segítségével
Az, hogy Magyarország blokkolja Svédország NATO-pályázását, zavarba ejti – és irritálja – a nyugati tisztviselőket.
Több hónapos késlekedés után a magyar törvényhozók Törökország előtt aláírták Finnország NATO-csatlakozását.
Az ország azonban továbbra is csatlakozik Törökországhoz a Svédországgal kapcsolatos döntés elhalasztásában.
A magyar parlament visszatartja a svéd pályázat támogatását, mert Stockholm bírálta az ország demokratikus hitelességét.
Stockholm „az erkölcsi felsőbbrendűség roskadozó trónján ül” – írta nemrég a magyar kormány szóvivője.
Ám a színfalak mögött tisztségviselők és szakértők azt mondják, hogy a belpolitikai számításokon túl Budapest lépése az ankarai és moszkvai kapcsolatokra nyúlik vissza.
A nyugati szövetségesek sajnos sokkal kevésbé veszik komolyan Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, mint Recep Tayyip Erdoğan török államfőt – mondják.
A szövetségesek küzdöttek azért, hogy megértsék Magyarország folyton változó retorikáját.
„Nulla megértés” Budapest álláspontjával kapcsolatban Svédország NATO-tagságával kapcsolatban – mondta egy magas rangú európai diplomata, aki névtelenül nyilatkozott a belső szövetség dinamikájáról.
„Egy bosszantó mellékjáték” – fogalmazott a diplomata Magyarország láttán.
Míg sok NATO-tag Törökországot a szövetségen belüli kiugrónak tekinti, Magyarország barátnak és példaképnek tekinti.
„Szerintem Orbán mélyen hisz a Nyugat hanyatlásában” – mondta Krekó Péter, a budapesti Political Capital Institute igazgatója. Mivel Magyarország „nyílik a keleti, déli nem-demokráciák felé” – mondta, a Törökországgal való kapcsolat rendkívül fontos.
Amikor Ankara késleltette Finnország és Svédország NATO-ratifikációs folyamatát (látszólag a terrorizmussal és a fegyverexporttal kapcsolatos aggodalmak miatt), Magyarország is visszatartotta a ratifikációt – eleinte azt mondta szövetségeseinek, hogy a magyar parlament egyszerűen más ügyekkel van elfoglalva.
Februárban azonban Budapest hangot váltott , bírálta Helsinki és Stockholm retorikáját a magyar demokráciáról, és párbeszédet kért az országok törvényhozóitól.
Aztán jött egy újabb fordulat: ugyanazon a napon Erdoğan azt mondta, hogy támogatja Finnország pályázatát, Orbán kormányzó Fidesz-pártja pedig hirtelen bejelentette , hogy támogatja a finn tagságot.
De Törökországhoz hasonlóan Svédország is függőben maradt.
A megtorlástól való félelem miatt névtelenül nyilatkozó magas rangú magyar tisztségviselő azt mondta: úgy vélik, hogy Budapest NATO-csatlakozással kapcsolatos álláspontja az elmúlt hónapokban a kormánynak a török Erdoğanhoz fűződő baráti kapcsolatával függ össze.
Magyarország is egy nagyobb játszma részeként használja blokkját – az EU-val és a NATO-val egyaránt – állítják tisztségviselők és szakértők.
A svéd NATO-tagsággal kapcsolatos magyar álláspont „elsősorban Törökország követéséről szól” – mondta Krekó. De Magyarország úgy gondolja, hogy a többi politikai színtéren is ki tudja használni a helyzetet.
Az EU jogállamisági aggodalmak miatt felfüggesztette a Magyarország számára elkülönített többmilliárdos európai forrást , miközben visszatartja a tömb koronavírus-gyógyulási alapját is. Budapest hónapok óta tárgyal Brüsszellel a pénz zárolásának feloldásáról.
Az EU Tanácsának soros elnöki tisztét Svédország tölti be, így Magyarország nyomást próbálhat gyakorolni, hogy befolyást szerezzen az EU-s harcokban.
