![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/4506974_nagy.jpg)
Traian Basescu államfő felfüggesztését kezdeményezte szerdán a parlamenti házbizottsághoz benyújtott határozati javaslatban a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL), miután előzőleg a bukaresti kormány sürgősségi rendelettel megfosztotta az alkotmánybíróságot a parlamenti határozatok alkotmányossági vizsgálatának jogától.
Az USL-t alkotó szociáldemokrata és liberális frakció kérésére a házbizottság csütörtökre összehívta a bukaresti parlament rendkívüli ülésszakát, amelyen előterjesztik az államfő felfüggesztésére tett indítványt. Az államfőt az alkotmány megsértéséért lehet felfüggeszteni. Az USL szerint Traian Basescu államfő kisajátította a miniszterelnök alkotmányos feladatkörét, több ízben megsértette az állampolgárok alapvető jogait és megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét. A román államfő felfüggesztéséről a törvényhozók többségi szavazatával dönthet a kétkamarás parlament együttes ülése: ebből a célból egy második együttes ülést is össze kell hívni, amikor a honatyák szavaznak a felfüggesztésről. Az USL reményei szerint erre már pénteken sor kerülhet.
Amennyiben a törvényhozók többsége megszavazza a felfüggesztési határozatot, azt már nem lehet megtámadni az alkotmánybíróságon, miután szerdán a kormány sürgősségi rendeletet hozott arról, hogy a parlament határozatainak alkotmányosságát nem vizsgálhatja a taláros testület.
Megfigyelők szerint az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével nemcsak Basescu felfüggesztését könnyítette meg az USL, hanem azt is megakadályozta, hogy az ellenzéki házelnökök lecserélését – amit a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) szabálytalannak és alkotmánysértőnek tart – meg lehessen támadni az alkotmánybíróságon.
A parlamenti házelnökök leváltásáról szóló keddi határozatokat csak az alkotmánybíróság hatáskörét csorbító szerdai kormányrendelet után jelentették meg a hivatalos közlönyben, így már a taláros testület nem bírálhatja felül a parlamenti házelnökök lecserélését.
A kormánytöbbség érdekeit szolgáló időzítést az tette lehetővé, hogy a Ponta-kabinet néhány hete saját hatáskörébe vonta a hivatalos közlönyt, amely korábban a képviselőház alárendeltségében működött.
Tőkés László európai parlamenti képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában úgy értékelte, új szakaszába lépett Romániában a posztkommunista visszarendeződés. Tőkés emlékeztetett arra, hogy a hatalomra került romániai balliberális erők nyitányként magyarellenes intézkedések sorozatát indították útjukra.
„Victor Pontának és elvtársainak sincs joguk ahhoz, hogy pár nap alatt lerombolják mindazt, amiért 1989 decemberében romániai polgárok százai ontották vérüket és áldozták életüket” – fogalmazott Tőkés.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy értékeli: véget kell vetni a romániai szociálliberális ámokfutásnak, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is fel kell hagynia azzal a gyakorlatával, hogy „a mindenkori konjunkturális többséghez csapódik”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében leszögezi: a szövetség nem tagja a jelenlegi román kormánytöbbségnek. Hozzáteszi: az RMDSZ-frakciók a házelnökök leváltásáról tartott szavazáson is tartózkodtak, ezért elutasítják Traian Basescu államfő azon állításait, amelyek az RMDSZ-t is felelőssé teszik a román állam intézményei ellen irányuló kormányzati cselekményekért.
Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője Mesterházy Attilához, az MSZP elnökéhez fordult nyílt levélben szerdán a román helyzet nemzetközi kezelésével kapcsolatban.
Képviselőcsoportja nevében Gyürk András arra kérte Mesterházy Attilát, „szólítsa fel pártjának brüsszeli képviselőit, hogy a magyar kormány lépéseivel kapcsolatos nemzetközi rágalomkampány szítása helyett emeljék fel szavukat az erdélyi magyar közösség védelmében”. Azt is kérte, „vesse latba befolyását annak érdekében, hogy az MSZP pártcsaládjához tartozó romániai kormányzó erők hagyjanak fel a kisebbségi jogokat korlátozó politikájukkal”.
A nyílt levélre közleményben reagált az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba. Ebben úgy vélte: „Képmutató, hogy azok a magyar jobboldali képviselők aggódnak most a romániai demokrácia és jogállamiság miatt, akiknek kormányát számos európai fórum bírálta és bírálja a mai napig jogtipró, antidemokratikus politikája miatt.”
Nyilatkozatot adott ki az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens is, aki súlyos aggodalmait fejezte ki a legutóbbi romániai fejlemények miatt. Hangoztatta, hogy Victor Ponta miniszterelnöknek „azonnal fel kell hagynia az elfogadhatatlan gyakorlatokkal, amelyeket az Európai Unió egyik országában sem tűrhetnek el”.
Romániában tíz civil szervezet – köztük a Helsinki Bizottság és a Freedom House romániai egysége – közösen tiltakozott az ellen, hogy „soha nem látott támadások érik a román jogállamot a baloldali kormány részéről”
„Követeljük az Európai Bizottságtól, hogy határozottan tanácsolja a román kormánynak, hagyjon föl a jogállamiság és a hatalmi ágak elválasztása elleni akciókkal. Az EU erélyesen reagált Magyarország esetében, úgy véljük, ezúttal is ugyanilyen reakciókra van szükség” – áll a civil szervezetek nyílt levelében.
A román kormány intézkedéseinek nemzetközi fogadtatása miatt szerdán újabb történelmi mélypontra esett vissza a román lej: egy euró árfolyamát 4,4715 lejben állapította meg.
Amennyiben a parlament felfüggeszti Traian Basescu államfőt, feladatkörét ideiglenesen a szenátus elnöke, a kedden megválasztott Crin Antonescu liberális pártelnök veszi át. Az államfő leváltásáról a kormánynak egy hónapon belül népszavazást kell kiírni.
MTI/magyartudat.hu