Ötödik éve tart a kelet-ukrajnai háború


Az orosz csapatok 2014 februárjában megszállták a Krím-félszigetet, mire a terület hovatartozásáról népszavazást írtak ki, amelyen a lakosság egyértelműen az Oroszországhoz való visszatérés mellett voksolt. A Krím elcsatolása óta a két állam között hidegháborússá vált a viszony, a Donbászon pedig gyakorlatilag folyamatosan harcban áll egymással az ukrán hadsereg és a Moszkvát maguk mögött tudó orosz szeparatisták. 2014. április 7-én ki is kiáltották a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, egyben kinyilvánították elszakadási óhajukat Ukrajnától és egyesülési szándékukat Oroszországgal. Putyin elnök három évvel később rendeletet írt alá, amely legitimálta az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok hatóságai által kiállított okiratokat, amivel a területek lakói szabadon utazhatnak Oroszország területére, munkát vállalhatnak és tanulhatnak is ott. „Novorusszijában” államosították az ipart, a gyárak évek óta nem fizetnek adót Kijevnek, és az orosz rubel az egyetlen törvényes pénznem.

A harc mindettől függetlenül szakadatlanul tart. A frontot is megjárt forrásaink szerint elképesztő állapotok uralkodnak az ukrán seregben. A besorozott fiatalokat egyáltalán nem a nacionalizmus fűti, sokkal inkább elkeseredettségből, kilátástalanságból álltak katonának. A Kárpátokon túl rettenetes a munkanélküliség mértéke, amúgy sem tudnak mit csinálni az emberek; ha elmennek a frontra, akkor legalább túllesznek a katonai szolgálaton.

A háború borzalmait a katonák mellett a helyi lakosság is elszenvedi, de azt is tudni lehet, hogy sokszor különös kegyetlenséggel bánnak a hadifoglyokkal. Megtörtént, hogy a szakadárok kasztrálva adták vissza az ukrán hadifoglyokat, de videófelvételek tanúskodtak arról is, hogy kamionokat átalakítva mozgó krematóriumokat hoztak létre a holttestek megsemmisítésére, azonban a felvételek olyat is mutatnak, hogy még élő embereket is a krematóriumba dobáltak.

Ugyanakkor az ukrán hadseregben is megtalálni a mondhatni elállatiasodott csecseneket. A Times magazin is megírta egyik riportjában, hogy az Iszlám Állam által kiképzett csecsen fegyveresek harcolnak az ukránok oldalán és előszeretettel veszik ki részüket a kegyetlenkedésekből.

Már több mint négy éve tartott a háború, amikor beállt a hadiállapot Ukrajna és Oroszország között… Tavaly ősszel egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három ukrán hadihajónak és elfoglalta azokat. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. A hivatalos orosz álláspont szerint az ukránok már régóta nyílt provokációra készültek és megsértették felségvizeiket, Kijev szerint viszont előre jelezték áthaladásukat és ismét orosz agressziónak lettek kitéve. Porosenko ukrán elnök máris rendeletet adott ki, amelyet úgy szavazott meg a Rada, hogy 30 napra bevezették a hadiállapotot 10 megyében, az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos megyékben. December végén Petro Porosenko elnök úgy oldotta fel a hadiállapotot, hogy szerinte Oroszország részéről a katonai fenyegetés nem múlt el, de a közelgő elnökválasztásokra való tekintettel jobbnak látta nem meghosszabbítani.

Az orosz-ukrán konfliktus egyébként nem csak a harctéren mérgesedik el, hanem minden lehetséges területen. Szintén decemberben az ukrán parlament megszavazta az ukrán-orosz barátsági szerződés felmondását.

Ezzel párhuzamosan elindult az ukrán ortodox egyház egyesítése és egyben függetlenítése is Moszkvától. Porosenko 2018. áprilisban fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához azzal a kéréssel, hogy adjon önállóságot az akkor még az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó – ráadásul megosztott – ukrán ortodox egyháznak. Konstantinápoly visszavette Moszkvától joghatóságát az ukrán ortodox egyház fölött, október elején úgy döntött, hogy amint létrejön az egyesített ukrán ortodox egyház, az ökumenikus pátriárka megadja az új egyházvezetőnek az önállóságról szóló iratot.

December 15-én Kijevben megtartották az egyházegyesítő gyűlést, amelyen a Moszkva által szakadárnak tartott kijevi patriarkátus egyik papját, Jepifanyij metropolitát választották meg az új egységes és Moszkvától független ukrán ortodox egyház élére. A Moszkvához hű maradt ukrán ortodox egyházi szervezet püspökei – két metropolita kivételével – távol maradtak a gyűléstől, és kijelentették, hogy nem ismerik el legitimnek az új egyházat.

Mindez Porosenko háromszavas, „hadsereg, nyelv, hit” kampányszlogenjébe illeszkedik, amit az elnökválasztások előtt már idén elkezdett óriásplakátokon hirdetni.

Ami a nyelvet illeti, az alkotmánybíróság érvénytelenítette a kisebbségi nyelveknek regionális státust biztosító 2012-es nyelvtörvényt. A törvényhozás első olvasatban elfogadott viszont egy új jogszabályt, amely előírja az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetéseken kívül az élet minden szférájában. Ez utóbbi miatt felvetődött az az aggály, hogy az ukrán nyelv védelmét Kijev a kisebbségi nyelvek, így a magyar rovására is kívánja biztosítani. Ezt az aggodalmat a magyar kormány is több ízben jelezte Kijevnek.

A helyzet április közepén mégis az, hogy Ukrajnának valószínűleg új elnöke lesz, a humorista Zelenszkij, aki már üzent is Putyinnak a háborút illetően. Az elnöki szék várományosa tűzszünetről szeretne tárgyalni, úgy hogy semmit se engedne Ukrajna területi egységéből, mire Putyin azt válaszolta, hogy örömmel ül vele egy asztalhoz, ugyanakkor azt is jelezte, hogy a Donyec-medencében kialakult helyzetet elsősorban maguknak az ukránoknak kell rendezniük és megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint Oroszország nem részese a konfliktusnak.

5 éve tart a kelet-ukrajnai háború

Zelenszkij és Putyin hozzáállásával, valamint azzal a ténnyel, hogy a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok öt esztendeje nemhogy függetlenek, de inkább már Oroszországhoz tartoznak, érdekes tárgyalásoknak nézünk elébe. Mindemellett a legnagyobb kérdés az, hogy milyen kapcsolatot kíván ápolni majd az új elnökkel Donald Trump és az Egyesült Államok, hiszen az nyilvánvaló, hogy a jelenlegi Ukrajna azonnal szétesik, amint Washington elengedi a kezét, írja Märle Tamás a Hungary First hírportálon.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Durván emelkednek a gyümölcs-és zöldségárak Magyarországon

csü ápr 11 , 2019
Alacsony felvásárlási ár, magas viszonteladás. Hiányzik az állam általi árkontroll. Több mint 20 százalékkal nőtt a burgonya, valamint a friss zöldségek és gyümölcsök ára egy év alatt Magyarországon. Az élelmiszer árak összesen 5,4 százalékkal nőttek 12 hónap alatt 2018. márciusához viszonyítva, az idényáras élelmiszereken kívül pedig a liszt drágult a […]
Translate »