![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/kleptokratak.jpg)
Egyelőre kudarcot vallott a Ponta-kormány azon próbálkozása, hogy eltávolítsa hivatalából a román államfőt. A jogállam erősebbnek bizonyult, mint arra a kleptokraták számítottak, ám utóbbiak tovább folytatják hadjáratukat – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Traian Basescu elnök kedden visszatért bukaresti hivatalába, ahonnan 52 nappal korábban volt kénytelen távozni. Az utcán álló Ioan Ghise szenátor (PNL) tiltakozó feliratot emelt magasba az államfői gépkocsikonvoj elhaladásakor, ezzel a szöveggel: „A nép döntött: leváltotta az elnököt”. A népet azonban, amelyre a szenátor hivatkozott, nem érdekelte Basescu visszatérése. Nem tört ki a spontán népharag, amelyet szociáldemokrata és nemzeti liberális politikusok jósoltak, sem a káosz, amellyel Mircea Dogaru ezredes fenyegetőzött. Dogaru a leszerelt katonai káderek szakszervezetének (SCMD) az elnöke; ebben a szervezetben tömörülnek az egykori Securitate-ügynökök és a néhai kommunista elnyomó apparátus egyéb funkcionáriusai.
Az SCMD júliusban megállapodást kötött a kormányzó pártszövetséggel (USL) amelyben a szociáldemokrata PSD és a nemzeti liberális PNL fogott össze. Az egyezmény előirányozta az alkotmánybíróságnak, az ügyészség korrupcióellenes ügynökségének, valamint a Securitate irattárát gondozó hivatalnak a feloszlatását. A megállapodás, amelyet a PSD nevében Victor Ponta kormányfő írt alá, részletes tervet tartalmaz arra, hogyan kell helyreállítani Romániában „a nép uralmát”: konkrétan mindazoknak az akadályoknak a felszámolásával, amelyek útjában állnak az USL hatalmának.
Az államfő eltávolítását célzó második kísérletet jobb előkészítés előzte meg, mint az elsőt, amely zátonyra futott a 2007. évi népszavazáson. Első lépésként az új parlamenti többség, amely számos képviselő és szenátor átállásával jött létre, megnyirbálta az alkotmánybíróság jogköreit, leváltotta az ombudsmant (és saját emberét nevezte ki a helyére), valamint a törvényhozás két házának az elnökét.
Ezt követően július 6-án a parlament fölmentette tisztségéből az államfőt, jóllehet nem lehetett rábizonyítani „az alkotmányba ütköző súlyos jogsértéseket”, amelyek indokolták volna menesztését. A Basescu leváltásáról szóló július 29-i népszavazáson a választásra jogosultak 46,2 százaléka vett részt; közülük 88,5 százalék támogatta az elnök leváltását. A központi választási bizottság megállapította, hogy az 50% plusz egy főnél alacsonyabb részvétel miatt a referendum érvénytelen. Ahelyett, hogy ezt nyomban megerősítették volna, az alkotmánybírák – a kormány és az ideiglenes államfő durva nyomásának engedve – előbb szeptember 12-re, majd augusztus 29-re halasztották állásfoglalásuk meghozatalát. Végül 21-én 6:3 arányban érvénytelennek minősítették a népszavazást.
Az alkotmánybírák két ízben nyilvánosan szembeszálltak a politikai intervencióval, legutóbb augusztus 24-én. Előzőleg Ponta „törvénytelennek és igazságtalannak” nevezte döntésüket, amellyel „ellentmondtak a demokratikus szabályoknak, az ország törvényeinek és a polgárok akaratának”. Crin Antonescu ideiglenes államfő pedig kijelentette: „hat politikai tiszt akarata” erősebbnek bizonyult nyolc és félmillió románénál. Az efféle nyilatkozatok – szögezték le a bírák – aláássák az alkotmánybíróság tekintélyét, ráadásul megsértik az alkotmány 147/4 cikkét, amely kimondja: az alkotmánybíróság határozatai mindenkire nézve kötelezőek.
A kormány rettenetesen csalódott volt a bírák karakánsága láttán. Az USL abban reménykedett, hogy manipulációkkal utólag csökkentheti a választói névjegyzékben szereplők számát, s így érvényessé teheti a népszavazást. Ion Rus belügyminiszter, akit megbíztak 1,6 millió választónak a névjegyzékből való törlésével, inkább lemondott. Az ügyészség vizsgálatot kezdett durva választási csalás gyanúja alapján.
Augusztus 14-én Ponta a The Guardiannek adott interjúban kijelentette: kész a „társbérletre” Basescu elnökkel, amennyiben tiszteletben tartja az alkotmányt. E kijelentés bejárta a világot, számos kommentátor pozitív jelzésként értékelte, holott Ponta ezzel csupán a kormányát külföldön bírálók vitorlájából próbálta kifogni a szelet.
Miután azonban az alkotmánybíróság érvénytelenítette Basescu leváltását, a miniszterelnök az Antena 3 televízióban azt állította, hogy az angol újság kiforgatta a szavait. Valójában ő csupán arról beszélt, hogy el tudja képzelni a társbérletet egy olyan államfővel, aki tiszteletben tartja az alkotmányt. „Basescu úrról nem beszéltem” – így Ponta. A The Guardiannek adott interjú számos külföldi médiában megjelent – a kormányfő cáfolata, amely a Basescu ellen vívott küzdelem új szakaszát harangozta be, csak a román közönségnek szólt.
Az államfő visszatérése után Pontának és Antonescunak el kell döntenie, hogyan akarják megvalósítani tervüket. Ez pedig nem más, mint – ahogyan Herta Müller irodalmi Nobel-díjas írónő a Der Spiegelnek adott interjúban fogalmazott – „a soraikban lévő kleptokraták megvédése”. A román jogállam erősebbnek bizonyult, mint azt a kleptokraták várták. Kudarcot vallottak azok a kísérletek, amelyek az alkotmánybírák megfélemlítését és a választói névjegyzék utólagos manipulálását célozták. Traian Basescu ismét elfoglalta hivatalát a Cotroceni palotában. Csakhogy az államfő és a független igazságszolgáltatás elleni abszurd háború, amely csaknem jóvátehetetlen károkat okozott Romániának, ezzel még nem ért véget.
MTI/magyartudat.com/erdely.ma