A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal.
Területe 57 000 km².
Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok (Máramaros, Gutin-hegység, Szilágyság) határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos.
Az Erdélyi-medencét többek között a Maros és Szamos folyók szelik át, de innen ered az Olt folyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.
Erdély az államalapítás óta a Magyar Királyság „autonóm” egysége volt. Az ország három részre szakadása idején független, török vazallus állam, majd a törökök kiűzése után hol Magyarország autonóm része, hol a Habsburg Birodalom Magyarországgal egyenjogú „tartománya” volt. Először 1919-ben került Romániához és azóta folyamatosan annak része.
1940. augusztus 30-án egy részét (Észak-Erdély és Székelyföld) visszacsatolták Magyarországhoz, de ezt az 1947-es párizsi béke semmissé nyilvánította.
Oláh törzsek a XIII. században érkeztek a mai Románia területére és alapították meg a Havasalföldi és a Moldáviai Fejedelemséget, amelyek a XIV-XV. században török, illetve orosz uralom alá kerültek és csak az 1860-as években függetlenedtek, 1868-ban létrehozva az egységes Román Királyságot, Havasalföldi és a Moldáviai Fejedelemség uniójából.
——————————
Reményik Sándor: Átok
Most átkot mondok!
Ez a föld a mienk,
Ki nyomunkba hág itt völgyön-hegyen:
Megátkozott legyen!
Ezeréve mi vagyunk itt urak
Isteni, ősi jusson:
Honszerző vér jogán!
Hogy ez a föld bitang kezekre jusson,
Az nem lehet,
Nincs Isten, aki megengedje azt.
Most átkot mondok:
Ne leljen itt vigaszt,
Mosolyt, álmot, szerelmet,
Aki nyomunkba jő.
A termőföld
Legyen neki kiszikkadt temető.
Hova vágyai elepedve érnek,
Erdei források
Vize: forrása tisztátalan vérnek.
Olcsó prédául mit neki hagyunk:
Legyen viszálynak elátkozott magja
Az aranyunk.
Minden bokor rázörrenjen,
Rém kergesse nádon-éren;
Talpa alatt
Minden kavics lánggal égjen,
Minden fűszál leszáradjon,
Falvaira
Minden folyam kiáradjon.
Mit megkíván: fusson tőle,
Szálljon reá, mitől remeg,
Gyümölcs fáján rohadjon meg!
Legyen itt akkor minden május-évad
Virágtalan gally, száraz ág;
Kopárak legyenek itt a hegyek
S meddők az anyák.
Legyen a napfény oly sápadt, kevés,
Mint szűkös, nyirkos kripta-üregek
Dohos ölében a halotti mécs!
Akik nyomunkba jőnek,
Hordják szivökben idők tengerén
Fullánkját tört erőnknek.
Heverjen temetetlen bomló testük
És ne leljenek itt
Nyugodt álmot bolyongó lelkeik.
Verje meg az Úristen ezt a földet,
Ha tőlünk elveszik!!
1918 október
Kép: Hargita
Magyar Nyelv
Magyar Tudat
Ha még az alapvető helyesírással se vagy tisztában, otthon a négy fal között, a fióknak írogasd a förtelmeidet kis fonnyadt spenót.
Dósa Zoltán pszichológus portálunk érdeklődésére közölte, a negatív hangvételű, troll kommentekkel általában a feltűnési mániás, kitűnni vágyó személyek igyekszenek felhívni magukra a figyelmet. Sokaknak, akik nem rendelkeznek kifejlett szociális élettel, s nincs akikkel kommunikáljanak, ez egy jó megoldás, hogy online térben keltsenek konfliktust. Ezek a személyek ezáltal valamilyen szinten feltöltődnek – fogalmazott. Ugyanakkor ő is megemlítette, a gyalázkodó kommentek hatására a hétköznapi viselkedő emberek hozzászólásai is negatívvá válhatnak.
Magadra ismersz, „spenót”?
Ami kimaradt: „Én kérek elnézést”, mert az ami
idekerült, az minden, csak nem Erdélyről szólt.
De sebaj, majd más megteszi.
1 -hez.
„A” -nál van egy spec eset: demencia.
A netezés nála így életmót, függőség (same hospice).
„Let it be” , mondja a költő.
2.
A „történelmi” Magyarország az 1500 -as években
megszünt,
A maradék ország csak azért létezik, mert kelletünk
lábtörlőnek, pajzsnak, végvárnak, kifosztandónak
a tatárnak, töröknek, németnek, orosznak,
hazai gazdagoknak,
miközben mi meg egymással marakodtunk.
Ez ma sem változott alapjaiban.
Mondások, amelyek nem igazak:
„gyáva népnek nincs hazája”
„nyelvében él a nemzet”
„jobb félni mint megijedni”
Ezek (és több hasonló más) mondások nem állják
meg a helyüket, egyszerűen nem igazak.
Lehet végig gondolni:
ki a bátor nép és ki a gyáva országostúl, vagy nélküle ?
Sok nagy nemzetnek nincs saját nyelve.
A félelem az egyik legsúlyosabb (magyar) betegség.