400 évvel ezelőtt a besztercebányai országgyűlésen kimondták a Habsburg – ház trónfosztását, és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották.
A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy az isztambuli Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt.
A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták.
Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont Erdély megkapott a Habsburgoktól hét felső-tiszai vármegyét.
Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette.
Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta.
1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között.
Magyar Tudat