1664 november 18-án halt meg Zrínyi Miklós, költő, hadvezér, aki a horvát bán méltóságot viselte. Sajnos, mai napig nem tudjuk, hogyan mi is történt valójában a 17. század legnagyobb magyar hadvezérével, mert az erre vonatkozó források rendkívül hiányosak.
A történészek mindegyike váltig állítja, hogy Zrínyi „vadászbaleset” áldozata lett, hivatkoznak Bethlen Miklós beszámolójára, aki állítólag szemtanúja volt az esetnek. Ha azonban elővesszük a feljegyzést, kiderül, hogy Bethlen nem látta a balesetet, már csak a következményekkel szembesült, vagyis csak az erdőben haldokló Zrínyit és mások történeteit foglalta össze. Mi történt a kursaneci erőben 1664. November 18-án?
A végzetes vadászat
Zrínyi Miklós horvát bán, hadvezér és költő 1664. november 18-án, ebéd után néhány bizalmas emberével, Vitnyédi István soproni ügyvéddel, Bethlen Miklóssal, a későbbi erdélyi kancellárral, ifjú Zichy Pállal, Guzics Miklós udvari kapitánnyal, annak öccsével és néhány emberével együtt vadászni ment a Csáktornyához közeli kursaneci erdőbe.
Csáktornya a Zrínyiek ősi központja volt.
Az egyik embere, Póka István egyszer csak odament hozzá és horvát nyelven közölte, hogy megsebesített egy vadkant. Azt ajánlotta Zrínyinek, hogy kövessék az állat nyomát, hátha elejthetnék. Zrínyi ráállt az ajánlatra, puskáját fogva lován a vadász után nyargalt.
Nem tudni, hogy mi történt az erdőben Póka és Zrínyi között, ez az időszak ismeretlen, Bethlen Miklós arról értesült csupán, hogy egyszer csak Guzics kapitány öccse és egy Majláni nevű savojai fiatalember rohantak vissza és hírül adták, hogy Zrínyit baleset érte. Bethlen tehát már csak azt látta, hogy Zrínyi haldoklik és mellette ott feküdt a vadkan.
Nem volt szemtanúja a történteknek.
Hiányos beszámoló
Különös, hogy Bethlen hiányos leírását mindenki hitelesnek fogadta el és senki sem kételkedett benne, holott nagyon sok körülmény nem tisztázható általa.
Különös, hogy Zrínyi lovon és puskával indult útnak, hogyan teríthette volna le a vadkan a lovon ülő és jól célzó férfit, hiszen a magyar hadvezér lóról biztos kézzel leteríthette volna a vadkant. Nem biztos, hogy közelharcot akart vívni volna egy vadállattal. Senki sem látta, hogy Zrínyinek nekirohant volna egy vadkan, legalább is Bethlen nem, ő ugyanis csak később ért oda.
A baleset pillanatában csak Póka István és Zrínyi voltak a helyszínen, ráadásul az előbbi csalta el Zrínyit vadkan nézőbe.
Amikor rájuk találtak, Póka a fa tetején volt, Zrínyi pedig a földön. Tehát csak egyetlenegy szemtanú volt, Póka, de az ő elbeszélését nem ismerjük. Elég különös, hogy a vadász, ahelyett, hogy urát mentette volna, inkább egy fa tetejére menekült, ott várta meg, hogy egy dühös vadkan végezzen Zrínyivel?
Történészi kételyek
Már a halálhír után lábra kelt a szóbeszéd, hogy a baleset a Habsburg-udvar műve volt, ahonnan nem akarták, hogy a jeles magyar államférfi további sikereket érjen el. Voltak, akik hangot adtak kételyüknek.
Zrínyi Péter, a hadvezér öccse sem hitte el a mendemondát. Erre vall bátyja haláláról 1664. dec. 8-án György szász választó fejedelemhez írott levelében megírta, hogy vadászaton, de nem a vadkan által halt meg bátyja.
Voltak, akik látták is azt a fegyvert, amivel a merénylet történt.
Állítólag a Póka család tulajdonában őriztek egy vadászfegyvert, amelyet úgy adtak tovább apáról fiúra, mint azt a fegyvert, amivel ősük, Póka István Zrínyit megölte. Volt olyan, aki a Nemzeti Múzeum régiségtárában látta is ezt a fegyver remeket.
Szalay László történész például ezt írta: „Nincs okunk Bethlen tanúságának hitelességét kétségbe vonnunk; az állítás, hogy tulajdon vadásza ölte meg, kit az udvar vagy Montecuccoli a vértettre fölbérlett, vagy, hogy a vadkannak valamiképp irányt a vadász adott volna, éppen csak monda, melyre későbbi események a valószínűség némi álcsillámát vetették.”
Véletlen vadászbalesetek létezhetnek, de a történelem folyamán a merényletek vadászat, vagy csaták közben estek meg. Lásd az Árpád-házi királyok rejtélyes halálait.
A Zrínyit halálát övező ellentmondások miatt aligha hihetjük el, hogy a bécsi udvar számára nem kívánatos magyar főúr, aki a gyalázatos vasvári béke ellen felemelte a szavát, véletlen vadászbalesetben hunyjon el.
Kizárt dolog, hogy a harcokban kipróbált katonát egy vadkan le tudjon lökni a lováról és a puskával felfegyverkezett főurat megölje.
Kép: Augsburgbankészült metszet Zrínyi haláláról(1664)
Magyar Tudat Nemzeti Hírportál
Egyébként is, ha a vadkan lökte le a lováról, akkor a ló is megsérült volna. Viszont a lóról egyáltalán nem beszélnek, hogy az hol volt, miközben a gazdája haldoklott.
A ló megijed, felágaskodik és ledobja lovasát … ha egyáltalán volt ott ló.
Zrinyi jobban járt, ha Bécsbe megy (oda készült), ott kivégzik.
Münchent (bajor) támogatta …. Kis hazai történelmi közjátékunk