2013. április 11. – FruitVeb Magyar Zöldség – Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Sajtótájékoztatója – „A magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztési javaslatai a 2014-2020. közötti időszakra”
Dr. Mártonffy Béla elnök megnyitó beszédében köszöntötte Farkas Sándor országgyűlési képviselőt, a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága Kertészeti Albizottságának Elnökét, Fodor Zoltán ügyvezető igazgatót, valamint a sajtó megjelent munkatársait.
Mit jelent ma kertésznek lenni?
Farkas Sándor országgyűlési képviselő elmondta, hogy fontos pillanatnak vagyunk tanúi, ugyanis a 2014- 2020 időszakról esik szó. A magyar agrárágazat kitörési pontja a kertészeti ágazat. Ma Magyarországon mit jelent kertésznek lenni? 1 millió tonnával kevesebb zöldség és gyümölcs kerül megtermelésre, amit nem fogadhatunk el. A politikai támogatottság nélkülözhetetlen. A minisztérium segítsége és együttműködése, politikai támogatottság nélkül a munka elképzelhetetlen. Tudjuk, hogy a magyar kertészet számára óriási lehetőség a 2014-2020-as időszak: a kormányzati támogatottság mellett – amelyet ki kell használni – az ágazat fejlődése, a kertészeti termelés, a kormányzattal egyeztetve eleget tud tenni a szakma elképzeléseinek.
A kertészeti termelés többek közt foglalkoztatáspolitikai kérdés
A képviselő úr felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati programban kiemelten szerepel a kertészeti ágazat fejlesztése, emellett pedig mint foglalkoztatáspolitikai kérdés is nagyon komoly lehetőségeket jelent: a kézi munkaigényes kertészeti növénytermesztésben mintegy 100 ezer ember foglalkoztatásáról lehet szó, amely magában foglalja az összes hajtatott, szántóföldi, egyéb zöldség és gyümölcs, valamint dísznövény fajták előállítását.
A sarokszámok már megvannak
Farkas Sándor beszámolt arról, hogy az agrártámogatási és szabályozási rendszer jelenleg egyeztetés tárgyát képezi, végleges álláspont még nem alakult ki, sarokszámok azonban már már igen. A kormány a kertészet számára komoly lehetőséget teremt, ami az ágazat fejlődéséhez növekedéséhez járul hozzá. Ez nem csak azt jelenti, hogy több terméket, több árut, ennek az elhelyezését, feldolgozását, áruexport alapot teremtünk, hanem az ágazat és az abban aktívan gazdálkodók számára komoly árbevételt biztosítunk.
Az elmúlt évtizedben egy komoly átrendeződés, struktúraváltás következett be a kertészeti ágazatban. Ez azt jelentette, hogy megfelelő tőkekoncentrációval sikerült bizonyos tájkörzetekben bizonyos termékköröknek túlélni a nehéz időszakokat. Ezek a kertészek és kertészgazdák ma is meghatározó szerepet töltenek be és ők azok, akik a feldolgozás és értékesítés területén az anomáliákat kizárva, továbbra is hosszú távú komoly szereplői lesznek az ágazatnak. Velük együtt kell működni, támogatásra szorulnak és támogatni kell őket.
A zöldség- gyümölcs a „harmadik lába” a mezőgazdaságnak
Dr. Mártonffy Béla elnök elmondta, fontos pillanatnak vagyunk tanúi: a zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaság és a kertészet egyik lefejlődőképesebb ágazata. Termelési értéke az elsődleges termékkibocsátás szintjén 200 milliárd Ft, ami áruértéken elérheti a 600 milliárd Ft-ot. Ez az egész kertészeti árbevétel közel kétharmadát adja. Az elnök kiemelte, hogy a kertészet a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazat, míg export teljesítménye alapján több év átlagában az első helyre sorolódik. Magas kézimunka és értékteremtő képessége miatt jelentős az eltartó képessége. Termékei 50-50%-ban a hazai, ill. exportpiacon értékesülnek. A rendszerváltás óta a zöldség-gyümölcs ágazat termelése a korábbi 3,5-3,8 millió tonnáról fokozatosan visszaesett a jelenlegi 2,5 millió tonna körüli szintre.
Miért esett vissza a kertészeti termelés?
Az elnök úr elmondta, a visszaesés fő oka, hogy a tulajdoni szerkezetben történt változások ellenére nem alakultak ki versenyképes termelési struktúrák. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett.
A mai zöldség-gyümölcs ágazat
Mártonffy Béla áruhiányra hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti, annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. A friss termékek iránti fogyasztási szokások új, célirányos fejlesztési programokat igényelnek. A friss termelés mellett nagy visszaesés következett be az ipari nyersanyagtermelés területén is, a feldolgozóipar termékstruktúrája rendkívül beszűkült, csak néhány termékre (csemegekukorica, zöldborsó, meggy befőtt, almasűrítmény) korlátozódik. A csökkenő termékmennyiség mellett a kereskedelmi integrációs tevékenységek (TÉSZ-ek) fejlődése is ellentmondásossá vált, s így a meglévő bel- és külpiacainkat nem tudjuk kiaknázni. A 2014-2020. közötti fejlesztési időszak legfontosabb feladatai ezért a versenyképes árutermelés feltételeinek megteremtése. Az ágazat célkitűzése 1 millió tonna termelés visszanövelése, és ezzel párhuzamosan mintegy 100 ezer új vidéki munkahely megteremtése. Az újonnan megtermelt 3,5 millió tonna áru nagyobb része a belpiac növelése és ezzel egy időben az import csökkentése mellett exportra kerülhet. Ezzel a hagyományos piacaink, a környező országok, Németország és a skandináv piacaink mellett régi-új (pl. orosz, arab) piacok is újraépíthetők.
A kertészeti növénytermesztés fejlesztésének főbb területei – felszabadul a termál-energia- használata
Mártonffy Béla kitért a fejlesztési projekt fő területeire: a növényházi termelés, a gombatermelés, a gyümölcstermelés, a szabadföldi zöldségtermelés, a feldolgozóipari termelés, az árukezelés és a gépesítés. Elmondta, hogy a friss termékek ellátásának szempontjából döntő jelentőségű a védett növényházi termesztés fejlesztése. A fő termelési terület Dél-Magyarország (77%) és Közép-Magyarország (13%). A rend- szerváltás óta jelentősen visszaesett (jelenleg 2600 hektáros) területet mintegy 1000 hektárral szük- séges növelni. Ez 200 ezer tonnás friss termék kínálatot jelent a piacon. A fejlesztés egyik fontos területe a termálenergia-felhasználás megnyugtató rendezése, melyet jelenleg tárgyal a Kormány.
A régen sikeres gombatermesztés „rehabilitációja”
Az elnök elmondta, hogy a nagy tradíciókkal rendelkező gombatermelés, hasonlóan a növényházi termeléshez, 25 ezer tonnára esett vissza az utóbbi években. E területen mind az alapanyag-termelést, mind a gombatermelést megduplázni szükséges, a jelenleg teljesen nyitott piac sikeres ellátása érdekében. A legnagyobb visszaesés a rendszerváltás óta a gyümölcstermelés területén következett be. 1,7 mil- lió tonnával szemben jelenleg csak 800 ezer tonnát állítunk elő, melynek nagyobbik része ipari minőségű. Cél a termelés 1,2 millió tonnára való emelése és a magas minőségű friss piaci termék előállítása. Ennek érdekében az ültetvénykivágási dinamikát figyelembe véve, mintegy 26 ezer hektár új ültetvény telepítését szükséges végrehajtani. Az időjárási anomáliák figyelembe vételével fontos az öntözés, a jég- és fagyvédelmi technológiák előtérbe helyezése és a termesztés gépesítése. A szabadföldi zöldségtermelés az ipari és friss termékeket is érinti. A beszűkült ipari zöldségek és a visszaeső és stagnáló friss piaci termékek (pl. hagyma és dinnyefélék) fejlesztésénél elsősorban az integráció és a korszerű termesztési technológiák megvalósítása a cél. A jelenlegi 1,3 millió tonná- ról 1,7 millió tonnára növelhető a termelés. Jelenleg a magyar feldolgozott zöldség-gyümölcs mennyisége 1,2-1,4 millió tonna, ami ipari nagy- ságrendben 180-190 milliárd forint készterméket jelent, jellemzője, hogy 40-85%-ban külföldi piac- ra kerül.
Az elhibázott privatizáció káros hatásai, termelői szervezetek létrehozása
Mártonffy Béla kiemelte a privatizáció kertészeti ágazatra gyakorolt káros hatását. Az elhibázott privatizáció után lecsökkent magyar zöldség-gyümölcs feldolgozóipari alapanyag-termelésnek fő konkurenciája a gabona és olajos növények termesztési területe, ami egyszerűbb ipari technológiával magas árbevételt biztosít a termelőnek. A fejlesztés iránya ennek megfelelően elsősorban technológiai korszerűsítés, ami magasabb hozamok mellett versenyképes termék- előállítást tesz lehetővé. A szűk termékpaletta így bővíthető, ami lehetőséget jelent a korábbi konzerv- és hűtőipari termékkörök és kapacitások visszaállítására. A fejlesztés egyik iránya lehet az arra alkalmas termelői szervezetekhez kapcsolódó feldolgozás kialakítása. Az 1 millió tonnás piacbővítés részben új, korszerű postharvest technológiákat és gépesítést igényel. A friss piac számára szükséges korszerű hűtési és áruvá-készítési és logisztikai rendszerek alkalmazása a piacra jutás alapfeltételei. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitások nem képesek kezelni a megnövekedett termelést, ezért új kapacitásokat kell létrehozni. Ehhez mintegy tíz kereskedőházakhoz kapcsolódó logisztikai centrumot szükséges létrehozni.
Címlapfotó: Dr. Mártonffy Béla elnök (b) Farkas Sándor országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága Kertészeti Albizottságának Elnöke (k), Fodor Zoltán ügyvezető igazgató (j)
magyartudat.com
Jó tervek! Előbb azonban azokat kellene felelősségre vonni, akik tudatosan elsorvasztották a magyar mezőgazdaságot, illetve idegen kezekbe adták a még megmaradt terményeket is. Lásd az almasűrítményeket, a franciák által feldolgozott és kukacokkal dúsított borsókonzerveket és hosszan lehetne sorolni.