![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/assange.jpg)
A WikiLeaks alapítója Ecuador londoni nagykövetségének erkélyéről üzent a nyilvánosságnak
A „boszorkányüldözés” befejezését kérte az amerikai elnöktől a WikiLeaks oknyomozó portált létrehozó Julian Assange tényfeltáró újságíró vasárnap. Ez volt az első nyilvános megszólalása azóta, hogy két hónapja bemenekült Ecuador londoni nagykövetségére.
„Kérem Obama elnököt, hogy a helyes dolgot tegye. Az Egyesült Államoknak le kell mondania a WikiLeaks ellen folyó boszorkányüldözésről” – mondta Assange, aki a képviselet erkélyéről szólt a nagy létszámban megjelent tudósítókhoz és érdeklődőkhöz. Kérte azt is, hogy az amerikai hatóságok engedjék szabadon Bradley Manning katonát, aki titkos dokumentumokat adott át a WikiLeaksnek, s ezért bíróság elé állították.
„Ahogy a WikiLeaks, ugyanúgy a kifejezés szabadsága és a társadalmaink egészsége is fenyegetés alatt áll” – mondta Assange az erkélyen.
Assange azt állította, hogy brit rendőrök szerdán megpróbáltak behatolni a nagykövetségre, de segítőtársai és a sajtó jelenléte miatt meggondolták magukat.
Julian Assange-ot „harcias szellem” fűti, és arra készül, hogy jogi akciót indít a WikiLeaks oknyomozó portál védelmében, ezt üzente először ügyvédjével. Assange védelmét a nemzetközileg ismert Baltasar Garzón spanyol jogász látja, aki tegnap felkereste kliensét Ecuador londoni nagykövetségén, és miután találkozott vele, pár szót mondott a sajtónak.
A The Sunday Times című brit lap szerint Assange vállalná, hogy az őt köröző Svédországba menjen, vallomást tegyen, de csak akkor, ha előzőleg megállapodás születik: nem adják ki az Egyesült Államoknak. Ilyen garanciát még nem kapott – mondta el Garzón.
Assange-ot Svédországban szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, ezért menekült Ecuador londoni nagykövetségére. A Nagy-Britanniában élő, 40 éves, ausztrál aktivista portálja, a WikiLeaks a becslések szerint 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg korábban, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján körözik: egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja a WikiLeaks-alapítót, aki egy időben Svédországban élt. Assange tagadja ezeket a bűncselekményeket, a meggyanúsítását politikai indíttatásúnak véli. Assange attól tart, hogy Svédország átadja az Egyesült Államoknak, amelynek hatóságai valószínűleg halálbüntetést maga után vonó bűncselekményekkel vádolnák meg. Assange-nak Ecuador menedékjogot is szavatolt.
Assange kiadatási ügye egyébként lassan két éve húzódik a londoni bíróságokon, már 2011 februárjában is csak napokra volt attól, hogy kiadják Svédországnak, de mindig sikerült kiharcolnia a halasztást.
Ecuador erős támogatást kapott baráti országaitól szombat este a bolivári szövetségben (ALBA) az Assange-ügyben. Az Ecuadoron kívül Venezuelát, Kubát és Nicaraguát magában foglaló ALBA külügyminiszterei guayaquili találkozójukon figyelmeztették Londont: ha a brit rendőrség Assange letartóztatása céljából behatolna az ecuadori nagykövetség épületébe, akkor annak „súlyos következményei lennének az egész világon”.
Nagy-Britanniának az Assange-ügyben tanúsított hajthatatlansága miatt Ecuador megpróbálja maga mögé állítani a dél-amerikai államokat. Az ALBA szombati esti tanácskozása után tegnapra a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (Unasur) külügyminisztereit hívta össze ugyancsak az ország északnyugati részén levő kikötővárosba.
Közben csütörtök óta London enyhített hangnemében William Hague brit külügyminiszter közölte, hogy a külképviseletre való hatósági behatolástól nem kell tartani.
MTI/magyartudat.com