Balsai István alkotmánybíró: az alkotmány több mint egy törvény

 

 

 

 

 

 

 

 

Az alkotmánybíró szerint az alkotmány több mint egy törvény, amelybe az ezeréves magyar történelem jelképei és törvényei is beletartoznak. Éppen ezért aki meggyalázza az alaptörvényt, legyen az magyar, zsidó, vagy cigány, annak a kézlevágás a legminimálisabb büntetés kéne, hogy legyen.

Az alkotmányba a Szent Korona jelképén keresztül mindazon törvények beletartoznak, amelyek végigkísérték a magyar történelmet, és amelyeket “közvetlenül nem alkalmazunk, de ezekre figyelemmel kell lenni” – mondta az alkotmánybíró a lakiteleki Népfőiskola kollégiumainak hallgatói előtt tartott előadásában, amelyben az előző alkotmány és a hatályos alaptörvény közötti különbségre hívta fel a figyelmet.

Balsai István hangsúlyozta: az alkotmány több mint egy parlamenti alkotás, és más kötelezettségek származnak belőle, főleg a törvényhozás és az alaptörvény betartásán őrködő intézmények, bíróságok és az Alkotmánybíróság számára.

Emlékeztetett arra, hogy negyedszázada lesz szeptemberben, hogy az első lakiteleki találkozót megrendezték Lezsák Sándor házában, ez “kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a magyar történelemnek”.

Balsai István szerint Lakitelek a magyar alkotmányosság tekintetében is fontos találkozó volt, hiszen amit ott megvitatattak és kibontakozott, az alapját képezte egy olyan rendszerváltoztatásnak, amelynek a végén megszületett a ma hatályos alaptörvény. Igaz, a parlamentáris keretek között történő megalkotására több mint húsz évig kellett várni – tette hozzá.

A korábbi alkotmány ideiglenes volt, mely 1949-ben készült, a “legvadabb kommunista” időszakban, felváltására több kísérlet történt, de nem volt elegendő támogató hozzá a parlamentben.

A rendszerváltoztatás időszakában az MDF elképzelése szerint egy alkotmányozó nemzetgyűlés gondolata is felvetődött, de végül lekerült a napirendről – mondta az alkotmánybíró, aki az Antall-kormány igazságügy-minisztere volt.

Európa valamennyi, volt kommunista országában réges-régen túl vannak az alkotmányozás folyamatán – mondta.

Balsai István utalt arra, hogy az ellenzéki bojkottól a hallgatólagos távolléten keresztül a konstruktív ellenzéki magatartást is magában foglaló folyamat végeredménye volt az, hogy “az úgynevezett húsvéti alkotmány, vagyis az alaptörvény” megszületett.

Emlékeztetett arra: több mint egymillióan válaszoltak egy kérdőívre az alaptörvény legfontosabb kérdéseit illetően, “leszavazva” például a többgyermekes családoknak adandó több vokssal kapcsolatos javaslatot.

Hiradó.hu

magyartudat.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás