A LEGUTÓBBI DEMONSTRÁCIÓN A CSEHEK FELVONULTAK A NATO ÉS AZ EU ELLEN A FENYEGETŐ ENERGIAVÁLSÁG KÖZEPETTE.
Körülbelül 70 ezren gyűltek össze szombaton a prágai Vencel téren, hogy kormányuk lemondását követeljék, válaszul arra, hogy szerintük nem sikerült kezelni a jelenlegi energiaválságot.
A tiltakozók kifejezetten a két legnagyobb nyugati intézmény ellen is felléptek, amelyeknek a korábban keleti kötődésű nemzet is tagja, nevezetesen az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) ellen.
Ha megkérdezné Petr Fiala miniszterelnököt, a Polgári Demokrata Párt (ODS) képviselőjét, hogy mi a probléma, egyszerűen azt mondaná, hogy ez a több tízezer ember nem tudja, hogy oroszbarátok.
Szó szerint idézve azt mondta, „a Vencel téri tüntetést olyan erők hívták össze, amelyek oroszbarátok, közel állnak a szélsőséges álláspontokhoz és ellentétesek Csehország érdekeivel”.
Hétfőn a bírálatok után megismételte álláspontját, „orosz ötödik oszlopnak” nevezve a tüntetés szervezőit.
Egyes kommentátorok még egy lépéssel tovább mentek, azt sugallva, hogy a tüntetők szó szerint újra csatlakozni akarnak a Varsói Szerződéshez, és visszatérni a kommunista korszakba.
Egy ideig Csehországban élve elmondhatom, hogy ez az egész vonal abszurd.
Általában véve a csehek nyugatiak akarnak lenni.
Azt akarják, hogy országuk nyitott és szabad társadalom legyen, szemben azzal a virtuális börtönnel, amely a Csehszlovák Szocialista Köztársaság volt.
A történelem országonkénti kereteiből adódóan még a legliberálisabb csehek is érezhetik a haragot Oroszországgal, sőt az oroszokkal szemben is.
Ez szerintem teljesen tervezett, mivel az ország nyugati fordulata szinte közvetlenül korrelált az oroszellenes hangulattal.
Minél jobban felkarolja a cseh politikai berendezkedés a Nyugatot, annál inkább felbuzdulnak a csehek Oroszország gyűlöletére.
Ennek fényében nagyon valószínűtlennek tartom, hogy ennyi ember időt szakítson a napjából az orosz állam támogatására.
Éppen ellenkezőleg, ami szombaton 70 ezer embert vonzott az utcára, az az, hogy a megélhetési költségek ugrásszerűen emelkednek, a reálbérek csökkennek, és a kormány ragaszkodik egy olyan külpolitikai irányvonalhoz, amely tovább súlyosbítja a problémát.
Mindez teljesen logikus, és nem igényel összeesküvést.
Valójában a cseh szakszervezeti vezetők október 8-án tüntetésre szólítottak fel, ugyanazon a helyen, ahol a szombati tiltakozás pontosan ugyanazokkal a témákkal foglalkozott.
Tényleg azt hiszi a miniszterelnök, hogy az oroszok beszivárogtak a cseh munkásmozgalomba?
Tekintettel az Oroszországgal és az oroszokkal szembeni, a cseh társadalomban uralkodó ellenségeskedésre, ez rendkívül valószínűtlennek tűnik.
Ismét csak arra a következtetésre jutottunk – bármennyire is furcsán hangzik a politikai elit számára –, hogy az emberek által megszólított aggodalmak pontosan tükrözik az érzéseiket.
Az élet megfizethetetlenné válik, és a csehek nem akarnak nyomorúságos és bizonytalan életet élni, hogy támogassák az ukrán kormányt.
Ez pusztán önfenntartás kérdése, és nem mond semmit az állítólagos „értékekről” és az ideálokról.
A Prágában történtek csak egy pillantást vetnek arra, hogy mi vár a nyugati országokra, ha ugyanazon az úton haladnak tovább – és ezt elviheti a bankba.
A megélhetési költségek emelkedése, főleg az energiaárak miatt máris a társadalmi nyugtalanság jelei mutatkoznak kontinensszerte, és még el sem érkeztünk a hivatalos nyár végéhez.
Ha szeptember 1-jét vesszük az ősz de facto kezdetének, akkor néhány nappal ezután 70 ezren tüntettek Prágában.
A kérdés az, hogyan fognak kinézni a dolgok, amikor beköszönt a hideg évszak, és a fűtés túl drága lesz?
Hány embernek kell az utcára mennie, mielőtt az olyanok, mint Fiala miniszterelnök beismernék, hogy baj van, és nem csak egy orosz összeesküvésre köti a társadalmi nyugtalanságot?
Láttuk már, hogy az emberek milyen mértékben nem áldozzák fel saját érdekeiket, vagy akár egyszerűen a kényelmüket a COVID-19 világjárvány idején a nagyobb jó elgondolásáért.
A koronavírus feltárta, hogy az ilyen eszmék teljesen haszontalanok a nyugati lakosság összegyűjtésében.
Az emberek túlságosan individualisták és makacsok.
Úgy tűnik, a nagyobb jó nem elég jó.
Ezt szem előtt tartva, valóban azt hiszi valaki, hogy az uniós polgárok hajlandóak szegénységbe esni Vlagyimir Zelenszkij és kormánya miatt?
Nagyon valószínűtlen. Európa nagyon nehéz hideg évszak elé néz idén, ha a jelenlegi külpolitikai irányvonal megmarad.
Először Prága, majd Párizs, London, Berlin, Madrid és így tovább.
Bradley Blankenship prágai amerikai újságíró, rovatvezető és politikai kommentátor. Szindikált rovata van a CGTN-nél, és szabadúszó riporter nemzetközi hírügynökségeknél, köztük a Xinhua hírügynökségnél.