Megérkezett csütörtökön Martin Schulznak, az Európai Parlament (EP) elnökének a hivatalához Polt Péter levele, amelyben a legfőbb ügyész azt indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogát – közölte az MTI-vel Armin Machmer, Schulz szóvivője.
Hozzátette, hogy az EP majd csak az új törvényhozási ciklusban foglalkozhat az indítvánnyal, és akkor is csupán abban az esetben, ha Kovács Bélát újra EP-képviselővé választják.
Az EP-választást a jövő hét második felében – a legtöbb tagországban, így Magyarországon is jövő vasárnap – rendezik. Az új összetételű Európai Parlament a nyáron ül össze, hogy megalakítsa testületeit és megválassza tisztségviselőit. Augusztusban szünetet tartanak, az érdemi munka tehát csak ősszel kezdődik meg.
Sajtóértesülés szerint Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt, olvasható itt.
Az EP előírásai szerint a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a plenáris ülésen kell ismertetni, majd az ügyet átadják a parlament jogi bizottságának. Az kinevez egy jelentéstevőt, aki elsősorban abból a szempontból vizsgálja meg az indítványt, majd teszi meg javaslatát, hogy a képviselő elleni eljárás valóban szigorúan büntetőjogi – tehát nem politikai – természetű-e. Miután a bizottság állást foglalt a jelentéstevő javaslatát illetően, az ügy visszakerül a plénum elé, amely dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról. Az egész procedúra rendszerint több hónapot vesz igénybe.
—–
Soha nem voltam sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működtem velük együtt és megkeresés sem volt a részükről – jelentette ki Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti (EP) képviselője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A Jobbik a visszaszorítását célzó álbotránynak tartja, hogy jelöltjét kémkedéssel vádolják.
A Jobbik EP-listáján harmadik helyen szereplő politikus közölte, határozottan visszautasítja a Magyar Nemzetben leírt vádat, és Mirkóczki Ádám képviselőtársán keresztül kezdeményezi, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg.
Kovács Béla leszögezte: munkáját, országjáró kampányát egyaránt folytatja, ilyen „lejárató hadjárattal” nem lehet megállítani.
Kovács Béla határozottan visszautasította, hogy az általa vezetett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége orosz befolyás, illetve finanszírozás alatt áll. Szintén tagadta, hogy a Jobbikot Oroszországból vagy Iránból finanszírozzák.
Kitérve a cikk feleségét érintő pontjára, amely azt feltételezi, hogy a szovjet titkosszolgálatnak dolgozott, rögzítette: soha semmilyen kapcsolata nem volt sem neki, sem a családnak, sem orosz, sem más titkosszolgálattal. Jogi útra tereli az ügyet – közölte.
A jobbikos politikus kérdésre elmondta, nem tudja, az EP miként fog dönteni mentelmi jogáról. A kezdeményezés – miután az elnök, Martin Schulz – kiadta, először az EP szakbizottsága elé kerül, ahol reményei szerint meghallgatják, szavaznak, majd ezután az EP plenáris ülésén lesz döntés.
Ha jogi lehetősége lesz rá, le fog mondani a mentelmi jogáról, jobbikos politikusként nem fog e mögé bújni – ígérte Kovács Béla.
Hozzátette: az ügyről csütörtök reggel értesült, az villámcsapásként érte; közvetlen megkeresést nem kapott.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselőjelöltje pártja elnökségének véleményét tolmácsolva álbotránynak nevezte az ügyet és kiemelte, a Magyar Nemzet olyan adatokat, tényeket leplez le, amelyek mindig is világosak voltak. Példaként említette Kovács Béla tanulmányait vagy hogy felesége orosz származású.
Szerinte a Jobbik 20 százalék körüli országgyűlési választási eredménye „túl nagy homokszemet jelentett a világpolitikai küzdelem fogaskerekei között”, aminek eltávolítása érdekében az Egyesült Államok és európai szövetségesei minden eszközt megpróbálnak felhasználni. Azt mondta: amikor Joe Biden amerikai alelnök gratulált Orbán Viktornak a választási győzelemhez, akkor felvetette „mennyire fontos a Jobbik megroppantása az EP-választások előtt” és külön kitért Kovács Béla személyére, hogy lehetőleg ne jusson újabb mandátumhoz.
Balczó Zoltán szerint a cél az, hogy a közvélemény-kutatások szerint az EP-választáson második helyre esélyes Jobbik a harmadik helyre kerüljön, mert mindenképpen az MSZP-t szeretnék második erőként megjeleníteni, hogy megmaradhasson a Fidesz váltópártjának.
Kitért arra is, hogy Kovács Béla 2005-2010 között a párt külügyi kabinetjének vezetője volt, s ebben a minőségében építette ki azokat a kapcsolatokat, amelyek révén létrejött az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége. A politikusnak alapvető szerepe volt a keleti nyitás politikájában – mondta. Felidézte eddigi tevékenységét, kapcsolatépítését, amelyek szavai szerint a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt zajlottak.
Balczó Zoltán szerint a történteknek egyetlen célja van: ne beszéljenek arról, hogy a Jobbik milyen programmal készül arra, hogy minél nagyobb erővel legyen az új EP tagja és képviselje a nemzetek Európája koncepciót, valamint a magyar érdekeket. Minden ilyen botrány erről és a Jobbik visszaszorításáról szól – összegzett.
Kovács Béla további kérdésre beszélt arról, az elmúlt ciklusban az EP-ben hat hónapig alkalmazásában állt gyakornokként felesége elhunyt bátyjának fia. Kitért arra is, 2006-ban a Harmadik Út néven indult pártot saját forrásból, néhány százezer forinttal támogatta.
magyartudat.com
