Kép: Magyar Tudat
Idén 74 éves az Al-Nakba, avagy a palesztinok szülőföldjük megfosztásának és elvesztésének megtapasztalása.
Minden év május 15-én a palesztinok világszerte megemlékeznek a Nakbáról, vagyis a katasztrófáról, utalva Palesztina 1948-as etnikai tisztogatására.
Miután megszerezte a brit kormány támogatását egy palesztinai zsidó állam létrehozásához, 1948. május 14-én, amint a brit mandátum lejárt, a cionista erők kihirdették Izrael Állam létrehozását, kiváltva az első arab-izraeli háborút…
A cionista katonai erők legalább 750 000 palesztint űztek ki otthonából és földjéről, és elfoglalták a történelmi Palesztina 78 százalékát.
A fennmaradó 22 százalékot felosztották a mai megszállt Ciszjordániára és az ostromlott Gázai övezetre.
A harcok 1949 januárjáig tartottak, amikor fegyverszüneti megállapodást kötöttek Izrael és Egyiptom, Libanon, Jordánia és Szíria között.
Az 1949-es fegyverszüneti vonalat zöld vonalnak is nevezik, és ez az általánosan elismert határ Izrael és Ciszjordánia között.
A zöld vonalat 1967 előtti határoknak is nevezik, mielőtt Izrael elfoglalta volna Palesztina többi részét az 1967. júniusi háború során.
Palesztina izraeli katonai megszállása továbbra is ennek az évtizedes konfliktusnak a középpontjában áll, amely továbbra is a palesztinok életének minden részét alakítja.
Az Izrael által elpusztított palesztin falvak feltérképezése
1947 és 1949 között a cionista katonai erők megtámadták a nagyobb palesztin városokat, és elpusztítottak mintegy 530 falut.
Mintegy 15 000 palesztint öltek meg tömeges atrocitások sorozatában, köztük több tucat mészárlásban.
1948. április 9-én a cionista erők követték el a háború egyik leghírhedtebb mészárlását Deir Yassin faluban , Jeruzsálem nyugati szélén.
Több mint 110 férfit, nőt és gyermeket öltek meg az izraeli állam előtti Irgun és Stern Gang cionista milíciák tagjai.
Salman Abu Sitta palesztin kutató részletes feljegyzéseket dokumentált arról, hogy mi történt ezzel az 530 faluval a Palesztina atlasza című könyvében.
Hol vannak ma a palesztin menekültek?
Mintegy hatmillió regisztrált palesztin menekült él legalább 58 táborban Palesztinában és a szomszédos országokban.
Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynöksége a Közel-Keleten (UNRWA) segítséget nyújt , és több száz iskolát és egészségügyi intézményt működtet legalább 2,3 millió palesztin menekült számára Jordániában, 1,5 millió menekültnek Gázában, 870 000 menekültnek a megszállt Ciszjordániában, 570 000 menekült Szíriában és 480 000 menekült Libanonban.
Mindegyik legnagyobb tábora a jordániai Baqa’a, a gázai Jabalia, a megszállt Ciszjordániában lévő Jenin, a szíriai Yarmouk, a libanoni Eand El Hilwehben.
Gáza lakosságának több mint 70 százaléka menekült. Körülbelül 1,5 millió menekült él nyolc menekülttáborban a Gázai övezet körül.
A nemzetközi jog szerint a menekülteknek joguk van visszatérni otthonaikba és ingatlanaikba, ahonnan kitelepítették őket. Sok palesztin még mindig reménykedik, hogy visszatér Palesztinába.
A palesztin menekültek sorsa a világ leghosszabb ideig megoldatlan menekültproblémája.
A palesztinok élete a megszállás alatt
Izrael katonai ellenőrzése a palesztin nép felett életük minden területére kihat , attól, hogy milyen szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, és hova utazhatnak, kihez házasodhatnak és hol élhetnek.
A vezető nemzetközi nem kormányzati szervezet, a Human Rights Watch (HRW) szerint Izrael „követi el az apartheid és a palesztinok üldözésének emberiesség elleni bűneit”.
Egy elítélő nyomozás során a HRW számos izraeli visszaélést dokumentált, beleértve a palesztin földek és ingatlanok kiterjedt elfoglalását, törvénytelen gyilkosságokat, erőszakos átszállítást, drasztikus mozgáskorlátozásokat, adminisztratív őrizetbe vételt és a palesztinok állampolgárságának megtagadását.
Izrael minden évben több száz palesztin házat rombol le. Az OCHA által összeállított adatok szerint 2009 és 2022 között legalább 8413 palesztin tulajdonú építményt romboltak le az izraeli erők, így legalább 12.491 embert kényszerültek kitelepíteni.
Az erőszakos kitelepítés a nemzetközi jog megsértésének minősül. Ezen építmények többsége (79 százaléka) a megszállt Ciszjordánia C területén található, amely izraeli ellenőrzés alatt áll. Ezen építmények húsz százaléka a megszállt Kelet-Jeruzsálemben található.
Izrael emellett mintegy 4450 palesztint tart börtönben – köztük 160 gyermeket, 32 nőt és 530 adminisztratív fogvatartottat.
Minden év április 17-én a palesztin foglyok napján emlékeznek meg az izraeli börtönökben fogvatartottak nehéz helyzetéről és az izraeli megszállás elleni szabadságharcról.
Az izraeli telepek növekednek
Az izraeli telepek erősen megerősített zsidó közösségek, amelyeket illegálisan építettek fel palesztin földön.
Mintegy 750 000 izraeli telepes él legalább 250 illegális telepen a megszállt Ciszjordániában és a megszállt Kelet-Jeruzsálemben. Az izraeli telepek a nemzetközi jog szerint illegálisak.
A palesztinok és vagyonuk elleni telepesek támadásai rendszeresek a megszállt Ciszjordániában és a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, ahol mintegy hárommillió palesztin él.
Az izraeli kormány nyíltan finanszírozott és épített telepeket az izraeli zsidók számára, ösztönzőket és támogatott lakhatást kínálva.
Ez azt jelentette, hogy a megszállt Ciszjordániában és a megszállt Kelet-Jeruzsálemben élő izraeli telepesek száma gyorsabban növekszik, mint Izrael izraeli lakossága.
Négy halálos támadás Gázában
A Gázai övezet 2007 óta izraeli tengeri és légi blokád alatt áll. 2008 óta Izrael négy háborút vív palesztin területen, több mint 4000 ember halálát okozva- olvasható itt.
A Földközi-tenger partján, Izrael és Egyiptom által határolt Gázai övezet körülbelül 365 négyzetkilométer (141 négyzetmérföld), méretében hasonló Fokvároshoz, Detroithoz vagy Lucknowhoz. Ez a világ egyik legsűrűbben lakott területe, és Izrael folyamatos megszállása miatt „a világ legnagyobb szabadtéri börtönének” nevezték.
A legutóbbi gázai bombázás során, amely 2021. május 10. és május 21. között tartott, az izraeli erők 261 embert öltek meg, köztük 67 gyereket , és több mint 2200-at megsebesítettek az ENSZ szerint.
A palesztinok számára a Nakba nem történelmi esemény, hanem a kitelepítés folyamatos folyamata, amely soha nem állt meg.
Magyar Tudat
Izraelnek még az Ókorban volt a „Trianonja”, ami sokkal radikálisabb volt mint a miénk,
de nekik legalább sikerült a hazájuk visszaszerzése.
Nálunk kizárt, hogy pl az erdélyi, vagy a kárpátaljai magyarok harcba szállnának
területük Magyarországhoz való visszacsatolásáért, hasonlóan Izrael mintájára.
Izrael történelme köztudott, nem olyan bonyolult, röviden-tömören:
A zsidókat a római birodalom elűzte hazájukból,
amit csaknem 2000 év múlva vissza szereztek.
Judeát átnevezték Palesztínának a rómaiak, minket meg elneveztek Pannóniának.
A palesztinok országa ma Jordánia, a zsidóké Izrael, a magyaroké Magyarország.
Talán csak Szíria nem ismeri el ma Izraelt.
Jeruzsálem három világvallás központja, ( keresztény, zsidó, mohamedán ).
Ez a zsidók üldözésének kiváltó alapja.
A rómaiak által elüldözött zsidó nép szétszóródott a világban hazátlanul,
így egy idő után ellenszenvesnek kiáltották ki őket, ami
egy menetrendszerű tömegpszichózis, amikor a vesztest, a szerencsétlent,
a koldust, a hajléktalant … stb elkezdik gyűlölni ok nélkül, illetve koholt vádakkal illetik,
mintegy „bűnösnek” kikiáltva az eszement emberek részéről, akik így aztán
könnyen terelhetőek, befolyásolhatóak lesznek. A gyűlöletkeltés iskolája.
Ezt minden üldözött, menekült, migráns megkapja egy idő után,
mi magyarok is átestünk ezen pl Trianon után, minden felekezetre való tekintet nélkül,
ráadásul Közép Európában a zsidó származású emberek legnagyobb lélekszáma.
A „cionizmus” nem más, mint a hazájukból elüldözött zsidó emberek országuk
visszaszerzési mozgalma, ami egy piszok nehéz, bonyolult siker sztori volt.
Az összes koholt vád bárkire ráfogható, nemre, vallásra, népre való tekintet
nélkül, ez a koholt vád „dolga”, miközben a bűnös valójában maga a vádló,
aki meghúzódik a tömegpszichózis védelmében, míg nem egyszer csak
rámutatnak mint „bűnös”, így megtudván mi is a „magyarok istene”.
Ma már csak egy korosodó puccos, magát grófnőnek álmodó nő egy vidéki faluban
fakad ki ha netán idegen érkezik oda dolgozni, hiszen azoknak biztos más az ősei 🙂