A migrációs válság kezelését célzó hatpontos javaslatcsomaggal érkezik az Európai Tanács szerda esti rendkívüli ülésére, Brüsszelbe Orbán Viktor miniszterelnök, aki bajorországi sajtótájékoztatóján a magyar-horvát határon is „éles határzárat” helyezett kilátásba.
A kormányfő szerdán a Banz kolostorban (Kloster Banz) ismertette elképzeléseit, miután részt vett a német konzervatív CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán, és megbeszélést folytatott Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a konzervatív CSU elnökével.
A magyar miniszterelnök javaslatai között szerepel Görögország megnyerése arra, hogy engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. Emellett kezdeményezi a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását. Utóbbival kapcsolatban szorgalmazta: az uniós tagokat és tagjelölteket automatikusan tekintsék biztonságosnak.
Negyedik javaslata, hogy új pénzügyi források érdekében minden tagállam növelje meg egy százalékkal (uniós) befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal. Ez három milliárd eurót jelent egyszázalékonként, és annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez – ismertette.
Indítványozta továbbá kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítette Törökországot, és javasolta, hogy „Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot”.
Végül úgynevezett világkontingens, világkvóták létrehozására tett javaslatot – amit a jövő héten az ENSZ-ben is képviselni fog -, vagyis hogy az egész világot vonják be a menekültválság kezelésébe.
Hatpontos javaslatcsomagjának célja – fogalmazott -, hogy bevigye a realitást az európai politikába.
Orbán Viktor a tájékoztatón azt is mondta: az EU-nak és a Schengeni Egyezménynek köszönhetően ma a schengeni külső határnál lehet megvédeni Bajorország határait, és ezt ma a déli magyar határ jelenti.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, bizonyos nézőpontból ő „az egyik végvári kapitánya” a bajor miniszterelnöknek, így „kötelessége is volt eljönni és beszámolni a helyzetről”.
A most zajló migránsválság történelmi súlyban és történelmi távlatban határozhatja meg Európa jövőjét, és azt, hogy Európa hogyan válaszol a helyzetre, nagy mértékben meghatározza az, hogy milyen választ ad Németország – mondta, hozzátéve, hogy a német választ pedig a bajor álláspont befolyásolja nagyban.
Kijelentette: a magyar kormány álláspontja szerint nem a schengeni szabályok felfüggesztése a helyes út. Nézete szerint lehetséges a jog által megszabott keretek közé terelni a jelenleg „a jogrenden kívül” zajló folyamatokat, és ő ehhez kér támogatást.
Orbán Viktor kérdésre a magyar-horvát határon is „éles határzárat” helyezett kilátásba. „Ha az a jelentés érkezik, hogy képesek vagyunk érvényt szerezni a magyar jogszabályoknak és a fizikai határzárat a zöldhatáron életbe léptetni, és a belépni akarókat a kijelölt pontok felé vagyunk képesek irányítani, akkor el fogjuk rendelni az éles határzárat” – fejtette ki, hozzátéve, hogy e határzár után nem lesz lehetséges büntetőjogi következmények nélkül átlépni a zöldhatárt Horvátország és Magyarország között.
Szavai szerint „függetlenül a horvátok fenyegetésétől és zsarolásától” ez bármelyik nap bármelyik órájában bekövetkezhet. A helyzetet nehezíti – tette hozzá -, hogy Horvátország bevallottan ezrével hordja a magyar határhoz azokat az embereket, akik nem akarnak regisztrálni, nem akarják elfogadni a hatóságokkal való együttműködés alapkövetelményét.
Szólt arról is, hogy a magyar-szerb határon bevezetett határzárral töredékére esett vissza az illegális belépés Szerbiából. Magyarország képes a menekülteljárásokat még a határon, a schengeni övezetbe lépés előtt lefolytatni – mondta a miniszterelnök.
„Nem jókedvünkből tesszük, amit teszünk, senki sem szeret végvárban szolgálatot teljesíteni. (…) De most Magyarországra az a történelmi szerep jutott, hogy meg kell védeni a külső határokat” – fejtette ki, jelezve: ha Magyarország ezt nem teszi meg, akkor a határok Ausztria és Magyarország vagy Németország és Ausztria közé „csúsznak”.
Elmondta, Magyarország a CSU által javasolt kontingens alapú – a menekültek származási országa szerint meghatározott számú menekült fogadására vonatkozó – megoldás kidolgozásában hajlandó részt venni.
Egy másik kérdésre válaszolva arról is beszélt: Magyarország elfogadja Németország döntését, de elsősorban azt kéri Németországtól, az ne legyen Magyarországra nézve kötelező. „Ne legyen morális imperializmus” – fogalmazott. Miközben nem vitatja el Németországtól azt a jogot, hogy döntsön arról, mindenkit beenged-e vagy mindenkit elutasít, Magyarország nem szeretne egy tömeges bevándorlás hatására megváltozni – fejtette ki.
Beszélt arról is: azzal szemben, aki fenyegeti és megsebesíti a magyar rendőröket, nincs részvéte, azokkal szemben viszont, akiket becsaptak, mert azt ígérték nekik, hogy pénzért bejuttatják őket az EU területére, vagy mert azt ígérték nekik, hogy szívesen látják őket és most mégis kitoloncolják őket, igen.
Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben egy keresztény magánember feladata az, hogy segítsen az arra rászorulókon, egy keresztény politikusé pedig az, hogy segítsen nekik minél hamarabb ott folytatni az életüket, ahol az ellehetetlenült, és amíg ez nem lehetséges, addig védelmet adni nekik. „Teremtsünk olyan körülményeket ott, hozzunk létre eszközöket, úgy kezeljük a mostani válságot, hogy minél előbb visszatérhessenek, hiszen az az ő életük” – fogalmazott a miniszterelnök.
magyartudat.com
Kár nem említi az igazi okait ennek a honfoglalást akaró „menekült ” áradatnak.Amúgy a „művelt ” dörzsölt nyugat előszeretettel véreztet ki népeket, majd mint jótevő jelenik meg.
„Az önmagunk fontosságába vetett hit, olyan nevetséges, mint Chaplin botladozása a némafilmen!” 14 évesen mondtam!
A politikai szerepre születettek között nagyon kevés a zseni. De még azokat sem szabad összekeverni, sem a szellemi, sem az erkölcsi nagyságokkal. Az ilyen még a kevesek között is nagyon ritka. A politikai tehetségek nagy többsége vagy ideológiai megszállott, vagy kisebbrendűségben szenvedő, hatalom nélkül középszerű kispolgár lenne. Sok millió politikai ambíciójú ember közül is legfeljebb egy zseni, illetve a hatalom megszerzésére és megtartására alkalmas kiemelkedő képességű akad. Kopácsi Sándor . A népek sikerének és kudarcainak okai között a társadalmi körülmények az elsődlegesek. Ezt ugyan Czeizel Endre is többször hangsúlyozta