Paul Simpson hatoldalas cikke a Felcsúton kezelt Puskás-hagyatékról a Champions magazinban: az angol főszerkesztő nézhetett bele elsőként a ládákba
A Champions magazin augusztus-szeptemberi, friss kiadásának címlapján szerepel a magyar vonatkozású sztori, azzal a címmel, hogy „Puskás: a lázadó zseni száműzetésben”. A hatoldalas összeállítást Paul Simpson, az UEFA Bajnokok Ligája hivatalos magazinjának főszerkesztője készítette, aki Szöllősi György kommunikációs igazgató meghívására a felcsúti Puskás Akadémia vendége volt az idén januárban, s a Spanyolországból tavaly hazatérő, hatalmas Puskás-gyűjteményt tanulmányozta a helyszínen. Ő volt az első külföldi szakértő, aki hozzáférhetett a még feldolgozás alatt álló örökséghez.
„A település mintegy félórányi autóútra fekszik Budapesttől, és itt fogják létrehozni a játékos hagyatékát feldolgozó múzeumot a róla elnevezett akadémián. A kiállítás alapját 21 ládányi kincs képezi, ezeket Puskás lánya, a tavaly elhunyt Anikó őrizte Spanyolországban. (…)
A felcsúti dokumentumok új megvilágításba helyezik Puskás személyiségét, és fény derül belőlük elismerésre méltó életének néhány eddig rejtélyes részletére” – írja Paul Simpson, aki nagy ívű cikkében többször idézi Esterházy Péter Semmi művészet című regényének Puskásról szóló fejezetét és Szöllősi György Puskás című életrajzi könyvét.
„A mágikus magyar forradalmasította a játékot Európában és már Cruyff előtt totális futballt játszott” – áll többek között a cikkben, amely külön részletezi Puskás olyan fontos emberi jellemzőit, mint nagylelkűsége, öniróniája valamint hosszasan ír a futball és a politika kapcsolatáról a magyar zseni életében. Többször hivatkozik Puskás Ferenc Felcsúton őrzött leveleire illetve azokra a titkosszolgálati iratokra, amelyekre Almási Tamás stábja bukkant rá a levéltárban a Puskás Hungary dokumentumfilm készítésekor. Szó esik a Chamiponsban arról, hogy Puskás 25 évig azért sem jöhetett haza Magyarországra, mert idehaza katonai büntetőeljárás indult ellene, s akár halálbüntetés is fenyegethette.
»Volt olyan időszak, hogy egyszerre egy időben kilenc ügynök figyelte Puskást – írja Paul Simpson a Championsban. – A magyar kormány 1963-ban ejtette a vele kapcsolatos vádakat, de a megfigyelés folytatódott. (…) Annyira bonyolult volt a hatóságok és Puskás kapcsolata, hogy Magyarországon még az 1960-as BEK-döntőt sem közvetítették, ahol a Real Madrid 7:3-ra verte az Eintracht Frankfurtot, és Puskás négy gólt szerzett. Csak akik az osztrák határ közelében éltek, és fogni tudták az ottani televízió adását tudhatták, hogy Puskás ismét történelmet írt.« – olvasható a világszerte megjelenő szaklapban. A Puskás-sztori megemlíti, hogy a ládákból előkerült több, kézzel írott, befejezetlen önéletírás, Puskás által vezetett meccsstatisztikák és a nagy játékos „futball-tízparancsolata” is. Idézi Puskás számos tréfás megjegyzését, hogy szerinte „játékosnak lenni könnyebb, mint edzőnek”, s hogy miként fogalmazta meg a „nagy pénz, nagy foci, kis pénz, kis foci” szállóigéből ismert ars poeticáját a volt pesti fodrászának írott levelében: „Bercikém, attól ne féljen, hogy a politikáról fogok magának írni, ugyanis én soha életemben nem foglalkoztam a politikával és most sem foglalkozom, az nem az én foglalkozásom. Nekem egy politikám van, a foci és az, hogy hogy lehet nagyon sok pénzt keresni, azt hiszem, ennél szebb politika nincs is.”
Mint Paul Simpson írja, Puskás feljegyzései néha a filozofikus mélységet sem nélkülözik, a futballról papírra vetett fejtegetéseiben például ezt írja: „Amíg lesznek fiatal gyerekek a világon, addig a labdarúgás virágozni fog. Ha szépen játsszák, milliókat képes megmozdítani. Olyan, mint a bor: vannak jobb és rosszabb évjáratok.”
Az angol FourFourTwo magazin alapító-főszerkesztőjének írását a felcsúti Puskás Intézet fényképei és dokumentumai illusztrálják (sehol sem publikált eredeti fotók, Puskás menekült útlevele, búcsúmeccsének plakátja, levelei, naplóbejegyzései), amelyeket Paul Simpson maga válogatott ki Magyarországon.
fourfourtwo.hu/magayartudat.com
