A Városliget szélén, a Damjanich utca tengelyében kezdődött meg a templom építése. 

A templom alapkövét 1925-ben rakták le, a tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján.

Az épület, amely a budapesti Városliget szélén, a Dózsa György úton állt, 1820 négyzetméter volt, kupolás, erősen

emlékeztet a jeruzsálemi Szent Sír templomára.

Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette.

Az első plébános a Regnum Marianum Közösség házfőnöke, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök lett 1927-től 1928-ig.

A közbeszédben így lett a templom a Nagy Regnum, a kápolna a Kis Regnum.

Shvoy Lajos utóda már nem regnumi atya volt, így a közösség és a plébánia elvált egymástól.

Gróf Mailáth Gusztáv támogatásával készült el a templom, dél-francia stílusban (pénzhiány miatt a harangtorony nem készült el).

1931. június 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.

Mikus Sándor 8 méteres Sztálin bronz szobrába olvasztották minden valószínűség szerint, többek között Tisza István, Darányi Ignác és gróf Andrássy Gyula szobrát, s így össztömege végül 6,5 tonna lett. Ahhoz azonban, hogy a szobor megfelelő térbe kerüljön, valamint, hogy a Felvonulási tér katonai díszszemlék megtartására is alkalmassá váljon, ki kellett szélesíteni a Dózsa György út városligeti szakaszát mintegy 25 méterrel, 85 méter mélységűre.
Mikus Sándor 8 méteres Sztálin bronz szobrába olvasztották minden valószínűség szerint, többek között Tisza István, Darányi Ignác és gróf Andrássy Gyula szobrát, s így össztömege végül 6,5 tonna lett. Ahhoz azonban, hogy a szobor megfelelő térbe kerüljön, valamint, hogy a Felvonulási tér katonai díszszemlék megtartására is alkalmassá váljon, ki kellett szélesíteni a Dózsa György út városligeti szakaszát mintegy 25 méterrel, 85 méter mélységűre.

A Regnum Marianum templom helyén épített tribün, a fölé magasodó Sztálin szoborral

1951-ben Rákosi Mátyás, Sztálin születésnapjára szánt ajándékként építtetni kezdte a nagy felvonulási teret, a

templomot pedig lebontásra ítélték.

Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a templomot az 1919-es kommün bukása után építették, és ezt a gondolatot

megörökítették az alapkő letételénél és a benne elhelyezett dokumentumokban.

Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a tömeget, és a templomot

felrobbantották.

Az ingoványos területen beton cölöpökre épült vasbeton szerkezetű templom bontása több mint fél évig tartott és

csak katonai segédlettel, robbantásokkal sikerült porba tiporni.

A csizma még megmaradt. Aztán a tribün is eltűnt. Egy idő után egyszerűbb, funkcionálisabb emelvényt alakítottak.
A csizma még megmaradt. Aztán a tribün is eltűnt. Egy idő után egyszerűbb, funkcionálisabb emelvényt alakítottak.

Ifjú regnumisták, köztük Hajnal György atya, követték a maradványok sorsát és figyelték azok nyughelyét

A templomnak még a nyomait is igyekezett eltüntetni a szocialista kultúrpolitika, fényképeit még az építészeti

szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha nem is létezett volna.

A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a szocialista dísztribün és a Sztálin-szobor (amit később, 1956-ban

ledöntöttek), majd a Magyarországi Tanácsköztársaság emlékműve. A Sztálin-szobor és a tribün a mai Városligeti fasor

tengelyébe épült.

A Liget fái közül kirohanó hatalmas munkásfiguráról, mely egyértelműen ihletését a Tanácsköztársaság fegyverbe hívó közismert plakátjáról nyerte, most olvastam, hogy a híres pesti száj nevezte egyebek között kabinosnak is, aki lélekszakadva fut a vendég után a Széchenyi fürdőben felejtett törölközőjével.
A Liget fái közül kirohanó hatalmas munkásfigurára – ihletését a Tanácsköztársaság fegyverbe hívó közismert plakátjáról nyerte. (Pesti elkeseredett vicc: szerint kabinos aki lélekszakadva fut a vendég után a Széchenyi fürdőben felejtett törölközőjével.)
A Regnum Marianum helyét egy kereszt jelzi. A tér elvesztette politikai szerepét, s a nagy felvonulások helyén ma már autók parkolnak.
A Regnum Marianum helyét egy kereszt jelzi. A tér elvesztette politikai szerepét, s a nagy felvonulások helyén ma már autók parkolnak.

Vörös József

Magyar Tudat

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás