Szerbiában minden 13. gyermek abbahagyja az általános iskolát, vagy egyáltalán be sem íratják.
A okok sokfélék és változatosak: nincsenek dokumentumaik, nincs megfelelő nyelvismeretük, nincs megszervezve az utaztatásuk, külföldre mennek, idénymunkásként dolgoznak, túl korán férjhez mennek.
Az általános iskolába leginkább a roma családok nem íratják be gyermekeiket, s ugyancsak leggyakrabban ők azok, akik idő előtt otthagyják az iskolapadot. Őket követik a szegény sorban élő családok gyermekei, a bevándorlók, illetve a folyamatosan vándorló családok, mindenek előtt a Koszovóról érkezők gyermekei, valamint azok, akiknek már a szülei sem fejezték be a nyolc osztályt.
Sokan vannak azok is, akik a téli hónapokban rendszeresen járnak iskolába, de faképnél hagyják azt, amint megkezdődnek az idénymunkák. A kislányok közül sokan, amikor úgy érzik „ideje” van a férjhez menésnek, akkor szakítják meg tanulmányaikat.
Sokak számára viszont gátló tényező az is, hogy egyszerűen nem értik a tanítási nyelvet, írja a Politika.
Nagy felelősség terheli azokat a helyi önkormányzatokat, amelyeknek nincs naprakész listájuk az iskolaköteles gyerekekről, de nincs nyilvántartás azokról sem, aki elmennek külföldre, holott Szerbia valamelyik községében van bejelentett lakhelyük.
„Az oktatási minisztérium legújabb adatai azt mutatják, hogy az elmúlt öt évben csökken azoknak a gyerekeknek a száma, akiket nem iratnak be iskolába, vagy akik időnap előtt elhagyják az iskolát, köszönve az iskolai előkészítő programnak és a munkába bevont cigány asszisztenseknek.
Az iskolai előkészítő helyenként a gyerekek 96 százalékát, míg a cigány településeken a 78 százalékát öleli fel.
Az 2011/12-ben iskolai előkészítőn résztvevők közül 80 ezer iratkozott be az első osztályba, 5600 pedig nem iratkozott be, ami ebben a generációban 7 százalék körüli lemorzsolódást jelent, vagy legfeljebb 10 százalékot a ‘láthatatlan’ gyerekek miatt”, mutatta be a Politikának a legutóbbi felmérés eredményét Želimir Popov, az oktatási miniszter iskoláskor előtti és általános oktatással megbízott segédje.
Popov a helyi önkormányzatok mulasztására hívta fel a figyelmet, mondván, nem követik naprakészen a gyerekekkel kapcsolatos adatokat. Mint mondja, az iskolabusz megszervezési azok részére, akik az intézménytől négy kilométernél távolabb laknak, az önkormányzatok illetékessége, de ezt nem mindenki tartja tiszteletben.
A felmérés azt is igazolta, hogy a szegénység és a szülők képzettsége, illetve az iskolával kapcsolatos álláspontja sorsdöntő arra nézve, hogy a családban a gyerek jár-e iskolába, vagy sem.
A felmérés által felölelt, az általános iskolát elhagyó vagy meg sem kezdő gyerekek 77 százaléka esetében az édesanyának, 68 százaléka esetében az édesapának nem volt befejezett általános iskolája.
Szerbiában a 18 és 24 év közötti korosztályban 30 százaléknyi azok aránya, akik megszakították iskoláztatásukat. A cél, mondják a minisztériumban, hogy 2020-ig ez a szám a felére csökkenjen.
vajma.info/magyartudat.com
