Ha még nem láttad

 

 

 

 

 

 

 

 

Legalábbis ez következik a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából, hacsak a Kúria nem jut más eredményre. A tét elképesztően nagy, mivel ha a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a teljes hiteldíj szempontjából költségnek tekintjük, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni bankja ellen.
Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség – derül ki a Fővári Törvényszék OTP ellen múlt héten meghozott jogerős döntésének indoklásából. Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja alapján indított pert elsőfokon elbukta az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt tevékenykedik. A Fővárosi Törvényszék számtalan pontban osztotta az elsőfok véleményét, a legfontosabb kérdésben azonban ellentétesen határozott.  A részletes indoklás és a döntés alapján (ami ma került nyilvánosságra) úgy tűnik, a PITEE olyan fogást talált a rendszeren, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg nem történtté is teheti az elmúlt évek lidércnyomását. Mielőtt részleteznénk, hogy miről is van igazán szó, azért rögzítjük: a jogászok körében sebtében végzett felmérésünk során a perben nem érintettek közül egyelőre senki sem gondolja, hogy a Kúria változatlanul hagyja ezt az ítéletet.A leírtak alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte. Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást, az ugyanis csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól (a gyakorlati következmények egyébként még ezen a téren is a konkrét ítéletekből derülhet majd ki). A helyzetnek viszont most mindenképpen változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért.

Forinhitellé alakítják az egészetA tét most már nagyon nagy. A mostani döntésben alaposan rávertek a szegedire. A bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek. A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis – mint az indoklásban olvasható – „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az „árfolyamrést” is.

Ez a fogalom azért sem bukkanhatott fel a leírások között, mert tulajdonképpen nem is létezett. Ezt a PITEE (mint látszik, igen ügyesen) vetette fel a felügyelet egyik tájékoztató anyagába és a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának szövegezésébe kapaszkodva. A felügyelet annak idején tiltakozott az értelmezés ellen, de – minket is alaposan meglepve – a bíróság az egyesületi nézőpontot tette magáévá. Kulcskérdés, hogy a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a THM szempontjából költségnek kell-e tekinteni. Ha igen – mint ahogy a Fővárosi Törvényszék értelmezte –, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni bankja ellen.

A következmény pedig elsöprő. Semmisségnél – mint arra az ítélet is kitér – „a teljesített szolgáltatások kölcsönös egyidejű visszatérítésének van helye”.Az is kiderül, hogy az elszámolás milyen módon mehet végbe. A konkrét ügyben az elsőfokú bíróságnak a 2006 novemberében felvett 12 millió forintos kölcsönnél a jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennie. Ez a hitel felvételekor 8,0 százalék volt, a válság alatt 11,5 százalékig futott fel, a kormányváltás előtt pedig 5,25 százalékon állt. Összességében tehát a devizahitelesek különlegesen jó (nyugodtan kedvezményesnek is minősíthetjük) feltételekkel szabadulhatnának tartozásuktól. Elfeledve például azt, hogy a svájci frank árfolyama a felvétel kori 162 forintról mára 234-re emelkedett. Időközben volt magasabb is, ami most csak jó lehetne az adósoknak, hiszen az azzal számított törlesztő még nagyobbat harapott – az így tulajdonképpen forinttá alakított – tartozásukba.

azenpenzem.hu/magyartudat.com

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás