![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/Tisza_Istvan-1.jpg)
Orbán Viktor miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Tisza István szobrának újraállítása „egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet”.
A kormányfő hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott szoboravatáson úgy fogalmazott, „a nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?”
A miniszterelnök szerint egy köztéri szobor felállítása önmagán túlmutató értelmet hordoz, oka van annak, hogy forradalmak és világégések gyakran kezdődnek a szobrok ledöntésével. Ha egy szobor ledöntése sokszor egy korszak végét jelzi, akkor egy szobor felállítása gyakran egy másik kezdetét – fogalmazott.
![Tisza István egykori miniszterelnök újjáépített szobra a leleplezés előtt Budapesten, a Kossuth téren 2014. június 9-én. MTI Fotó: Beliczay László](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/Tisza_Istvan.jpg)
Orbán Viktor azt mondta, Tisza szobrának újraállítása reményeik szerint annak az új korszaknak a kezdetét jelzi, amelyért a kormány 2010-től „folyamatosan és megfeszített erővel dolgozik”. Rámutatott: négy év alatt helyreállították Magyarország becsületét, és letették annak alapjait, hogy ismét legyen értelme magyar jövőről beszélni a 21. század Európájában.
Kiemelte: „ma, amikor ismét önjelölt demokraták védik tőlünk a demokráciát, és valami ködös tartalmú európaiság nevében verik el rajtunk a port csak azért, mert nem fogadjuk el kritikátlanul mindazt, amit Európa nevében brüsszeli bürokraták közölnek velünk, ugyanazt mondhatjuk, mint Tisza István: töredelmesen bevalljuk, mi nemzeti alapon állunk” – idézte a volt miniszterelnököt.
„Ezen felül mi pedig töredelmesen bevalljuk azt is, hogy nemcsak nemzeti alapokon, hanem a szabadság oldalán is állunk” – fogalmazta meg hitvallását Orbán Viktor.
A politikus szerint Tisza István emlékére 1934. április 22-én (Tisza István születésnapján) állított szoborkompozíció erősen összefonódott a magyar miniszterelnök sorsával. Ahogy 1918 októberében szilánkjaira hullott a monarchia, úgy hullott darabjaira 1945 után a szoborcsoport – vont párhuzamot, megjegyezve: „van, akit nem elég egyszer megölni”.
„Az a kígyó, amely 1918 őszén végzett Tisza Istvánnal, bő negyedszázaddal később az emlékét marta meg” – fogalmazott. Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy Tisza István úgy gondolta, egy, a munka oldalán álló pártnak nem kell feltétlenül kommunistának vagy szocialistának lennie, lehet az nemzeti is, hívhatják Nemzeti Munkapártnak.
A kormányfő szerint Tisza István látta azt is, és harcot is hirdetett ellene, hogy a liberalizmus és a szocializmus eszméinek hangoztatói minként „sajnálják le és tartják divatjamúlt dolognak a nemzetekre alapozott politikát”. Tisza ezzel szemben úgy tekintett a nemzet egyes tagjai közötti szolidaritásra, mint ami képes áthidalni a társadalmi osztályok közötti különbséget.
![Tisza István egykori miniszterelnök újjáépített szobra az ünnepélyes avatón Budapesten, a Kossuth téren 2014. június 9-én. MTI Fotó: Lakatos Péter](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/Tisza__Istvan-2.jpg)
Orbán Viktor szólt arról, hogy az első világháború kirobbantásának századik évfordulója felé közeledve fontos emlékezni arra is, hogy Tisza István eleinte nemet mondott a háborúra, pedig körülötte mindenki más helyeselte. Azon kevesek közé tartozott, akik látták, hogy rövid távon a monarchia alternatívája az anarchia, amely Magyarország felbomlásához vezet – tette hozzá.
„Sorsszerűnek látszik, hogy amíg a háború első lövése azt az embert ölte meg, aki soha sem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekeinek védelméről szólt” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök kitért arra, hogy a református Tisza Istvánt éppen a reformáció emléknapján, 1918. október 31-én gyilkolták meg. Orbán Viktor beszédét úgy zárta, „a mai napon olyat cselekedtünk, amit büszkén idézhetnek fel az utánunk következő lelkes hazafiak”.
A miniszterelnök Tisza István szobrának újraalkotójával, Elek Imre szobrászművésszel együtt leplezte le a nemzeti lobogóval letakart szobrot, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott imádságot. Az ünnepségen jelen volt Kövér László házelnök, Boross Péter volt miniszterelnök, valamint egyházi méltóságok, miniszterek, országgyűlési képviselők és a Tisza család tagjai.
Az ünnepség elején Nemcsák Károly színművész szavalta el Reményik Sándor Magányos cipruság című versét, amelyet a költő Tisza István ravatalára írt. A Kossuth téri rekonstrukciót célzó Steindl Imre Program honlapja szerint az eredetileg Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934-ben elkészült szoborcsoport 17 méter magas volt, talapzata süttői mészkőből készült. A Tisza tragédiáját szimbolizáló oroszlánt 36 köbméter kőből faragták ki, és 12 darabból állították össze. Az emlékmű hátoldalán található gyászkoszorú átmérője 3 méter volt.
A szobor szinte majdnem ugyanazon a helyen áll, ahol a Kossuth tér átalakítása előtt Károlyi Mihály szobra volt, aki legnagyobb politikai ellenfelének tartotta Tiszát.
Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök (j) Elek Imre szobrászművésszel, a szobor újraalkotójával leleplezi Tisza István egykori miniszterelnök újjáépített szobrát Budapesten, a Kossuth téren 2014. június 9-én. MTI Fotó: Beliczay László
(MTI)
magyartudat.com
Gyönyörű!!! (De a „kígyók” máris sziszegnek. Azt mondják Tiszára, ami Károlyit illetné. A káoszteremtés folytatódik,legalábbis azok fejében kárt okozva, akik amúgy sincsenek tisztában hazánk történelmével sem.)
Elek Imre művész úrnak külön köszönet, méltó utódja a hihetetlenül tehetséges Zala Györgynek.
Tisza István szobra valóban szép. Az orbáni szavakkal igazi tartalmával szemben azonban nekem fenntartásaim vannak. Sőt, a szobor állításának ötletét is kellő bizalmatlansággal kezelem.
Nyert, talált, (süllyedt) az ügyeletes ….
http://pocakosgondok.blogspot.hu/2014/06/tisza-istvan-aki-100-eve-inditotta-el.html
Idézetek 1883 körül:
Tisza István rendkivüli eréllyel fékezte meg
az antiszemita megnyilvánulásokat.
Kossuth Lajos Torinóból:
Az antiszemitikus agitációt mint ember szégyenlem,
mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom.
Tisza István csak 1886-ban kezdett részt venni a politikában , így valószínúleg akkor nem fékezett meg semmit. Talán az apja, Tisza Kálmánról lehetett szó.
1886-ban a vizaknai (Erdély) körzet képviselője lett, természetesen az apja által irányított Szabadelvű Párt színeiben. Komoly munkát végzett a közgazdasági és közigazgatási bizottságokban.
Apja lemondása után (1890) a kormánypárt egyik vezető emberének számított. Az 1890-es évek legfontosabb parlamenti kérdései az egyházügyi reformok voltak. Tisza – bár mélyen hívő kálvinista volt -, támogatta a polgári házasság és anyakönyvezés bevezetését, sőt, állást foglalt a zsidó vallás egyenjogúsítása mellett. Apjához hasonlóan elítélte az antiszemitizmust, egy olyan időszakban, amikor egymillió zsidó menekült Oroszországból a Monarchiába.
Vagyis csak a dátum hibás, a bejegyzés hibátlan.
Tisza István egyike volt azoknak, akik a trianoni bűncselekményt kiváltották, sugalmazták.
Miután korlátozta a szabad választásokat, eljátszotta,
hogy ő „háború ellenes”. Ezzel egyenesen rohant az
ország a tragédiába. De nem ezért tették el láb alól.
Csupa tehetségtelen, buta barom került a vezetésbe
Magyarországon (lásd még Horthy is) és még ma sem
vagyunk a helyünkön ….
A szoborparkban jó helye lesz lenin, sztalin, horthy
és a többi idióta társaságában, hadd röhögjön rajtuk
az utókor 🙂
Londonban a parlament mellett állítottak szobrot annak aki erre érdemes volt.
Nálunk is van szoborállítás annak akit megillet és oda ahová való:
„Bayer Zsolt a pártállami ököl. Aki nemtől, életkortól függetlenül csap le bárkire aki szájára veszi a NER-t vagy az állampárt vezetőit, a lovagkereszt után saját köztéri szobrot kap. Érdemül évtizedes munkájának amivel hozzájárult a közbeszéd eldurvulásához, a hungarista demagógia új virágkorához. Álljon neki emlék, mert senki nem tud annyira fröcsögni, gyűlölködni, uszítani, a magyar nyelvet méltatlanul használni mint ő. Emlékezzünk gyönyörű szavaira amivel a romákat illette, emlékezzünk mennyire fájt neki, hogy nem sikerült mind beásni az orgoványi erdőbe és emlékezzünk milyen vehemenciával tiport sárba egy tizennyolc éves lányt. Ezek az nem múló hőstettek örök mementóért kiáltanak, amit most megadunk neki, ábrázolva igaz valójában, naturalistán amilyennek Isten teremtette. Az emlékművet olyan formára kreáltuk, hogy illeszkedjen az állampárt köztéri elvárásaihoz azaz harsány legyen és gagyi
https://index.hu/belfold/2019/02/01/bayer_zsolt_szobrot_avattak_titokban_a_pozsonyi_uton/
Persze már ellopták, nem csodálom, érték, valahol örökre megmarad
mint hazai mementó és egyszer talán ott lesz a Nemzeti/Szépművészeti Múzeumban.
Mindenesetre az interneten már örökre rögzítve van az esemény, ez is történelem.
Lehetne a szobor címe: „az ország egyik szégyene”.
Miután nem voltak szabad választások (lehet ezért orbáni ?),
a nemzetiségeink összefogtak a magyarok ellen, ez egyik
kiváltója volt a háborúnak, majd az ország trianonos bűnözői megcsonkításának.