Dr. Györgyi Viktor kifejlesztette a függőleges tengelyű szélerőművet, ami az alternatív energiatermelés piacát forradalmasíthatja. A professzor a világszabadalmat nem viszi se Amerikába, se Kínába, itthon épít gyárat és kutatóintézetet. EU-s támogatást nem kapott eddig. A gyártás beindításához 50 milliárd forintra van szüksége.
Dr. Györgyi Viktor 2007-ben bejegyzett grandiózus világszabadalmát, a függőleges tengelyű szélerőművet hamarosan gyártani fogják Magyarországon. A professzor és munkatársai kutatóállomást építenek Felcsúton, míg Bicskén a turbinagyártáshoz fejlesztik a gyártókapacitást. Az új típusú szélerőmű sokkal hatékonyabb a jelenleg is használatban lévő vízszintes tengelyű, háromlapátos szélerőműnél, forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. Bár Györgyi urat a világ valamennyi tájáról megkörnyékezték már, és nem kapott Európai Uniós támogatást a GVOP programból forráshiányra hivatkozva, mégis Magyarországon akarja tartani a szabadalmat, és itt indítja be a termelést. A téma fontosságát legjobban Dr. Lukács György professzor véleménye tükrözi, amely szerint a transzformátor feltalálása óta Magyarországon a villamos iparban ilyen nagy jelentőségű találmány nem született.
Dr. Györgyi Viktor a Budapesti Műszaki Főiskola gépgyártás technológiai szakán 1969-ben szerzett üzemmérnöki diplomát. 1976-ban villamosmérnöki diplomát, majd 1979-ben kiegészítő szakmérnöki diplomát kapott. Az állandó mágneses villamos gépekben történő alkalmazása c. összefoglaló tudományos eredményeinek elismeréseként a Műegyetem szenátusától „Doktor technikus” címet kapott.
Legfontosabb kutatási területei közül csak néhány: kifejlesztette az emberi irányítás nélkül működő aknaszedő robotokat, továbbfejlesztette a helikopterek középfrekvenciás fedélzeti elektronikáját, kifejlesztette a frekvencia-vezérelt löveg stabilizátorok szabályozását. A repülőgépek szárnystabilitásának biztosítására tranzisztoros frekvenciaváltóról táplált mágneses motor tervezett.
Kifejlesztette a teljesen új elveken működő szélerőművet, az ún. Györgyi-féle szélturbinát. A Corvinus Egyetemen, a Nemzetvédelmi Egyetemen és a Műegyetemen előadó tanár. 34 technikai találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló szabadalom született
50 milliárdos összberuházás
Az új típusú szélerőmű 10 méter magas prototípusát már megépítették Felcsúton egy 27 hektáros területen, amely hozza a várt mérési eredményeket. E mellé terveznek egy újabb, 33 méter magas erőművet. Itt fog felépülni a kutatóintézet is. A tervek szerint 100 kW-os, 1 MW-os és 10 MW-os turbinákat gyártanának, egy 100 kW-os kísérleti turbina már alkatrészekben le is van gyártva, egyelőre a hivatalok engedélyeztetési procedúrái zajlanak. A termelés beindításához a kezdeti beruházás költsége 10 milliárd forintra rúgna, míg ha teljes kapacitással beindulna a gyártás, annak költsége megközelítené az 50 milliárd forintot, ahol kezdetben közel 1000 főt tudnának munkához juttatni. Később a folyamatosan jelentkező külföldi igények miatt több tízezer főnyi munkaerőre is szükség lehet. A termelés során a turbinát, a generátort és az energiatárolás segédberendezéseit gyártanák – magyarázza a terveket Dr. Györgyi Viktor.
Lemaradtunk az alternatív energiatermelésben
A megújuló energiák közül a szélenergia hasznosítása a legígéretesebb. Az Európai Unió előírta tagországai számára, hogy több mint 10 % legyen a megújuló forrásokból termelt villamos energia részaránya. Magyarország engedélyt kapott ennél jóval kisebb részarányra, így viszont lemaradásunk hosszabb távon is megmarad. A magyar kötelezettség 2010-re kb. 1600 GW/év, ami kb. 180 MW 100 %-os termelőkapacitásnak felel meg. Ha mindezt szélerőművekkel szeretnénk elérni, akkor kb. 750 MW lenne a szükséges szélerőmű kapacitás, amitől jelenleg fényévekre vagyunk. A magyar energiarendszer ráadásul a szélenergiát kevésbé tudja befogadni, mert nincs olyan csúcserőművünk, amely szélcsendes időben nagy energiafelhasználási időszakokban bevethető lenne.
A háromlapátos, vízszintes tengelyű szélturbina hátrányai
Jelenleg vízszintes tengelyű háromlapátos forgó szélturbinákat alkalmaznak a nagyvilágban villamos áram termelésre. Azonban ezek számos hátránnyal rendelkeznek. A széllökések és a torony nagy súlya miatt „kihajolhatnak”; a műszaki kivitelezés nagyon drága és bonyolult; a szabályozóberendezés a torony tetején található, ezért szinte állandóan működik, így a karbantartás megnehezül, és a szerkezet hamarabb tönkremehet. A beruházási költség 2-4 ezer dollár között mozog kW-onként. Nagyon komoly alapozást igényel, erős acéltorony szükséges a 60-80 méter magasan lévő 40 méter átmérőjű forgórészt érő szélterhelés miatt. Ráadásul a szél irányába kell állítani, míg Magyarországon ún. táncoló szelek az uralkodóak, amelyek iránya akár percenként is változhat a lapátokhoz képest – sorolja Dr. Györgyi Viktor. Hozzáteszi még, hogy pl. egy 100 km/órás orkán meg is csavarhatja a háromlapátos erőművet. A működése korlátozott, hiszen indulási sebessége min. 10 km/h, a maximális szélsebesség, ami felett le kell állítani, kb. 90 km/óra. A nagyobb teljesítmény elérése miatt növelhetik a lapáthosszt, viszont hangrobbanás esetén baj lehet. Ráadásul a háromlapátos turbina csupán 2,5-2,7 MW teljesítményre képes jó hatásfokkal.
15 év kutatómunkája a találmány
Dr. Györgyi Viktor 1993-ban kezdte tanulmányozni behatóbban a szélturbinákat és a hozzákapcsolódó áramlástani elméletet. Korábban repülőgép-fejlesztéssel foglalkozott, ezért az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult áramlástanra összpontosított. A professzor a szél energetikai viszonyait vizsgálta közel 5 évig. A hagyományos szélerőművek energiatermelési hatékonysága korlátozott: a kis és a nagysebességű szeleknél nem termel energiát. Ezért egy olyan masszív turbina megvalósításán kezdett el gondolkodni, amely a teljes szélsebesség tartományban jó hatásfokkal működik. Ehhez járult még az a feladat, hogy optimalizáljon egy új típusú generátort is. A kutatás megkezdése óta közel 1500 oldalnyi szakmai anyagot gyűjtött össze. A világszabadalom leírásáig nagy jelentőségű matematikai munkát kellett folytatni, a rendszer elméleti működését egy hétváltozós, parciális differenciálegyenlet írja le, amely a turbinaméretezés alapjául szolgál.
Az új típusú szélerőmű függőleges turbinája valójában két fő részre oszlik: álló és forgó részre. A turbina külső álló részén helyezkednek el a nem mozgó ún. szélterelő görbületi elemek, amelyek a szerkezet belsejébe vezetik a szelet. Ezek számát optimalizálással lehet meghatározni adott teljesítményre. Belül pedig a forgórészt speciális turbinalapátok jellemzik, amelyeket forgásba hoz a levegő energiája. A forgórész közepén olyan technikai megoldást alkalmaznak, amellyel növelhető az átáramló levegő forgatónyomatékot létrehozó hatása. A szélturbina lényege tehát, hogy a szerkezetbe áramló szelet felgyorsítják a szélterelő elemek, megnövelik az impulzust, és ezért a forgó lapátok energiatermelése jó hatásfokú. Vagyis a szél csapdába kerül, ezért munkát kell végeznie. A szél ezt követően az üres tengelyrészen keresztül átáramlik a túloldalra, és elhagyja az erőművet. A szerkezet stabilitását a jó gépészeti konstrukció biztosítja. A turbina alatt helyezkedik el a generátortér, amelyben található a villamos energiát előállító generátor – ezt a turbina tengelye hajtja meg. Ugyanitt található az erőművet szabályzó elektronikai rendszer is.
A függőleges tengelyű szélerőmű előnyei
Az indulási szélsebesség csak 1 km/óra, és kevésbé széljárta területeken is gazdaságosan üzemeltethető. A beruházási költsége 1-2 ezer dollár/kW, tehát a fele a hagyományos háromlapátos erőmű költségeinek. Nem szükséges erős alapozás, mert a súlypontja sokkal alacsonyabban van, mint a vízszintes tengelyű turbinának. A szélterelő lapátok rögzítettek, nem kell változtatni a szögállásukat, így a konstrukció miatt mindig szélirányban állnak. Hatásfokuk kb. a kétszerese a jelenleg működő erőművekének. A karbantartási és üzemeltetési költségek 65-70 %-kal csökkenthetők az eddig alkalmazott technológiákhoz képest. Élettartamuk sokkal hosszabb, mint háromlapátos társaiké, a szükséges karbantartás pedig könnyen és gyorsan elvégezhető. A villamos hálózatra kapcsolás az eddigi rendszereknél lényegesen egyszerűbb, kb. 50 %-kal olcsóbb és megbízhatóbb. Magyarországon az uralkodó szelek kis sebességűek és változó irányúak, a szabadalom szerinti szélerőművek ezért is jobb hatásfokkal üzemeltethetőek. Az új magyar termék tehát versenyképes lehet az egész világon.
Magyar Tudat
„Magyarországon ún. táncoló szelek az uralkodóak, amelyek iránya akár percenként is változhat”
Merthogy nem a politikáról szól a cikk? 🙂
Az EU-us támogatás a német koncepciók maiatt késik , habár ők más müszaki kivitelezési formákat preferálnak , a már működő , vizszintes tengelyű megoldásra álltak rá . A kulisszák mögött , én kimondom , hogy szakmai féltékenységről , presztizs kérdésről van szó szerintem . Ez a megoldás szerintem is minden eddig megoldástól jobb . A külső álló-terelő lapát koszorúk a torony statikáját is alkotják és ezt nem szabad elfelejteni , a hossz – és keresztirányú merevítések a repülőgépek szerkezetéhez hasonlóan akár több száz km/h szélsebességet is elviselnének . A szerkezeten a borítás analgonja a forgó lapátozás . Akkor még számos előny is származik ebből , nem kell a szélirányba beállitani a gépet , a generátor terem a talaj szintjén van . A Pisai -ferde toronynak is hasonló a statikája és már több mint hétszáz éve áll ferdén .
a probléma nem a torony stabilitása, hanem a forgórész súrlódása nagy szélterhelés esetén. azokban az országokban, ahol ezt a technológiát már régóta kísérletezik, kúpos lapátsort alkalmaztak, így a tetőpontnál kisebb nyomaték keletkezett.
formákat preferálnak , a már működő , vizszintes tengelyű megoldásra álltak rá . A kulisszák mögött , én kimondom , hogy szakmai féltékenységről , presztizs kérdésről van szó szerintem . Ez a megoldás szerintem is minden eddig megoldástól jobb . A külső álló-terelő lapát koszorúk a torony statikáját is alkotják és ezt nem szabad elfelejteni , a hossz – és keresztirányú merevítések a repülőgépek szerkezetéhez hasonlóan akár több száz km/h szélsebességet is elviselnének . A szerkezeten a borítás analgonja a forgó lapátozás . Akkor még számos előny is származik ebből , nem kell a szélirányba beállitani a gépet , a generátor terem a talaj szintjén van . A Pisai -ferde toronynak is hasonló a statikája és már több mint hétszáz éve áll ferdén .
Válasz
Jó lenne, ha egy ilyen szakmában dolgozó mérnök konstruktőr szólna hozzá ,szakértelemmel.
Persze!!!
Majd szélerőmű!!! Ötvenmilliárd Ft- ért ….
Amikor kapunk az oroszoktól Paks2-t … Jó olcsón …
Minek urak és elvtársak???
(Azért az idézőjeleket mindenki ott hallotta ahova én gondoltam, ugye?)
Ez kissé elavult, az USA-ban közel 10 éve már Magleves lebegő vertikális szélerőmű épült. Ráadásul ez a szerkezet talaj közelről indul, ami csak fölösleges súly, hiszen ott csekély légáramlás van. Én magasabbról indítanám a forgórészt, és nagyobb átmérővel, és persze Maglev technológiával, hogy ne legyen semmilyen súrlódási veszteség sem, mint a csapágyaknál. kb 6-8 éve internetről lehet rendelni egyébként házilag összerakható szintén vertikális szélerőművet, azt is jó lenne terjeszteni
De van már áramot termelni tudó, működő prototípus?
Én úgy tudom, még nincsen.
és miért dőlt el a múltkor a torny a nagy szélben?
És miért éppen Felcsút építik a gyártó céget?
Ritka otromba felépítmény..! Ez még a háromágú madárvadasztól is csúnyább.Lakott területen nem hiszem,hogy engednének ilyen förmedvényt építeni. Én inkább olyan városi szélerőműveket építenék minden 10 emeletes lakótömbre,amelyek szinte észrevehetetlenek és inkább javítják mint rontják a városképet..!!De ez is magyar ötlet…!!
Csodalatos.
Hogyan reagal 50celsius koruli homersekleten es hogy toleralja a homokos kornyezetet?
Majd ez is külföldre kerül.
A valódi hazai találmányok és a feltalálók
Néhányan az itthonról elüldözöttek közül az eredeti nevükkel (másolat):
Bánki D. — Löwinger ….karburator
Biró L. — Schweiger ….golyóstoll
Frommer R. …pisztoly
Gábor D. — Günszberg …holográf
Goldmark K. …szines-tv
Kármán T. — Kleijmann ..aerodinamika-örvénysor
Kemény J. ..számitógép
Bródy I. ..kripton-lámpa
Gestetner G. ..stencilgép
Korda D. …forgókondenzátor
Schwarz D. …fém léghajó
Valamint.
Rubik Ernő id. repülőgépek tervezése, gyártása
Rubik Ernő ifj. a kocka
Dr Greguss Pál „PAL” optika 360′
Persze mindent nem a magyarok találtak fel,
de ők legalább nem voltak sarlatánok.
http://tortenelemklub.com/node/84
Megj.: a helikoptert egy amerikába menekült találta fel (nem Asboth)
Sok „sarlatán” doktori címet is kapott..Tudnék meselni-„Ha én egyszer kinyitom a számat”_Salamon Béla után „szabadon”..
6 év telt el, azóta sem lett belőle semmi… 🙁
Lehet, még sem akkora csoda?
Pár éve jártam arra, de amit láttam, a elszomorító volt; egy nagy viharban túlpörgött és az egyik kidőlt, tönkrement.
https://www.youtube.com/watch?v=JB91Zd5EocI
Ezt a „magyar csodát” a 9. század táján a perzsa keleten, arab tudósok, perzsa mesteremberek már ismerték: vízszintes síkban forgó vitorlájú, függőleges tengelyű szélmalmokat építettek, amelyek közvetlenül, áttétel nélkül hajtották meg a felső malomkövet. De ha ez túl korai adat, Rex Wailes többet is említ 1971-ben megjelent könyvében (The English Windmill) a 19. század elejéről: Chimney mill, New Castle-ben, Fowler horizontális szélmalmát Battersea-nál és Stephen Hooper horizontális malmát Margate-nál.
Mindenesetre intő jelként olvashatunk ez utóbbinak pusztulásáról: egy hevesebb szélvihar döntötte le 1828-ban …
https://www.facebook.com/fossbytes/videos/834615367525547/ a legújabbak
Tisztelt Ladányi Úr! Érdekelne az Ön által említett USA -ban kapható eszköz. Tudna segíteni a link közzétételével? Van esetleg azóta európai forgalmazója a terméknek? Köszönettel: Virág