![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/Segesvári-csata-magyar-tudat.jpg)
A segesvári csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt. 1849. július 31-én Segesvár és környékén a Bem tábornok vezette magyar csapatok vereséget szenvedtek az Alekszandr Nyikolajevics Lüders tábornok vezette orosz és az Eduard Clam-Gallas tábornok irányította osztrák hadsereggel szemben.
![Tábornokok](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/Tábornokok.png)
Előzmények
A szabadságharc második évében, különösen a májusi intervenciót követően a magyar csapatok folyamatosan vereséget szenvedtek az osztrák és orosz csapatoktól. A helyzet Erdélyben sem fordult meg, még annak ellenére sem, hogy a magyar védelem esélyei itt voltak a legjobbak. A helyzetet rosszabbította, hogy Bem csapatának tapasztaltabb egységei a Temesközben és Gyulafehérvár környékén tartózkodtak, és a rendelkezésre álló alakulatok kétharmada újonc volt.
Miután Bem július 28-án visszatért Erdélybe moldovai hadjárata után, Lüders és Grontenhjelm tábornokok egyesíteni kívánták erejüket. Bem ezt látván megpróbálta egyesíteni a magyar csapatokat és azonnal futárt küldött a Gyulafehérváron állomásozó alakulatnak. Üzenetében arra utasította Stein ezredest, hogy induljon el Szeben felé. Bem arra utasította Kazinczy Lajos ezredest, hogy induljon Kolozsvár felé. Szintén maga mellé rendelte a Dobay József ezredes által vezetett székelyföldi haderőt, Kemény Farkasnak pedig megparancsolta, hogy siessen Marosvásárhelyre és próbálja meg feltartani Magnus Johann von Grotenhjelm csapatát.
A csata
Bem július 1-jén Segesvárra érkezett mintegy 6000 főnyi seregével és 12 ágyúval. Itt találkozott Alekszandr Nyikolajevics Lüders sokkal nagyobb, körülbelül 12 000 főnyi seregével és 30 ágyújával.
![Segesvar_Paur_Geza_kepe_1850 Magyar Tudat](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/Segesvar_Paur_Geza_kepe_1850-Magyar-Tudat.jpg)
A csata ágyúzással kezdődött délelőtt 12 óra után, amikor is Bem lelőtte Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin tábornokot. Eleinte a magyarok voltak fölényben az osztrák és orosz csapatokkal szemben. Bem és csapatai a Sárospatak és az Ördögpatak közötti területen helyezkedtek el. A balszárny az Ördögerdőben, a tüzérség pedig a centrumban állt fel.
Lüders Marosvásárhelyen állomásozott, így Ivin vette fel a harcot Bemmel szemben. Mivel Ivin feladata az állás védelme volt, a magyarok akadály nélkül fel tudtak fejlődni. Bem utasította balszárnyának öt gyalogszázadát, hogy támadja meg az oroszokat. A honvédek megingatták őket, azonban az orosz erősítés hamar megérkezett, így a magyarok kénytelenek voltak az Ördögpatak völgyébe hátrálni.
Bem délután kettőkor a balszárnyon lévő két gyalogszázadát a Segesvár melletti erdőbe irányította. Itt szembetalálkoztak a Lipszkij ezredes vezette oroszokkal, akik segítséget kértek Ivintől. Lüders, miután meghallotta, hogy a magyarok az erdőben összpontosultak, elhagyta Marosvásárhelyt és Lipszkij segítségére sietett.
Bem, abban a hitben, hogy az oroszoknak nincs több csapatuk Segesvárnál, csapatának jobbszárnyát a balszárny segítségére küldte. Lüders értesült Bem tervéről és ő is megpróbálta megerősíteni az orosz csapatok balszárnyát. Délután négy óra körül Lüders dzsidásszázadát a magyar jobbszárny ellen küldte, amelynek következménye lett, hogy a gyalogszázad elfutott és Bem elvesztette két lőszerszekerét is. Eközben a magyar csapatok bal szárnya támadást indított az oroszok jobb szárnya ellen, azonban az oroszok sokkal erősebbek voltak és kiszorították a magyarokat, akik fejvesztve menekültek.
Lüders elkezdte támadni a magyar jobbszárnyat is. A roham olyan gyors volt, hogy a magyar huszárok nem tudtak időben felkészülni és a dzsidások visszaszorították őket a faluba. Ez felbomlasztotta a magyar csapatok seregét. Bem és csapata menekülni kényszerült. A menekülőket a kozákok üldözőbe vették. Feltehetőleg e menekülés közben esett el többek között Petőfi Sándor is. Bem egy mocsár mellett rejtőzködve menekült meg.
Összegzés
A magyarok vesztesége számottevő volt: körülbelül 1200 főt veszítettek és legalább 500 fő foglyul eset. Az oroszok vesztesége ismeretlen. Augusztus elsején Bem tábornok serege Marosvásárhelyen egyesült a Kolozsvárról odaérkező csapatokkal.
Bem mindenáron vissza akarta tartani Lüderst, azonban az orosz csapatok főlényben voltak. Augusztus 6-án Lüders vereséget mért a Nagycsűrnél és Nagyszebennél küzdő magyarokra. Annak ellenére, hogy Bem és csapatai vereséget szenvedtek, a szövetségesek a magyarországi hadjárat végéig nem jutottak ki Erdélyből.
Wikipédia/magyartudat.hu