1956 felvidéki vonatkozásai

 

 

 

 

 

 

 

 

Október 23-án a pozsonyi Pátria rádióban dr. Bukovszky László történész, a Kisebbségi Kormánybiztosi Hivatal Nemzetiségpolitikai Főosztályának munkatársát az 56-os magyar forradalom felvidéki összefüggéseiről kérdezték.

Elmondta, hogy az 56-os események 50. évfordulója kapcsán felvidéki történészek – Popély Árpád, Simon Attila és Vajda Barnabás – foglalkoztak a forradalom felvidéki vonatkozásaival, azonban egy átfogó elemzés még nem készült.

Éppen ezért volt figyelemfelkeltő ez a beszélgetés.

A történész kifejtette, hogy 1956 tavaszán még senki nem gondolta, hogy őszre ilyen helyzet fog kialakulni a szovjet érdekszférában, hiszen a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát követően megindult egy enyhe reformfolyamat, mely érezhető volt Csehszlovákiában is, a társadalomban kezdett kialakulni egy párbeszéd, és a hivatalostól eltérő vélemény is kiformálódott. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy vannak csoportok, melyek elítélik az egypártrendszert és annak eszközeit. A lengyelországi eseményekre is odafigyeltek az emberek. A politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy a pártsajtó félretájékoztatása ellenére a felvidéki magyarság a rádión keresztül és a behozott újságokból követi a magyarországi eseményeket és sokan szimpatizálnak a Magyarországon történtekkel.
Csehszlovákia vezetése a saját eszközeivel próbálta megakadályozni az információ terjedését és az embereket igyekezett sakkban tartani, majd október 31-én, Moszkvában el nem döntötték, hogy fegyveresen avatkoznak be a magyarországi eseményekbe.
Tény, hogy Hruscsov döntése után az egész világ Magyarországra figyelt, és a történész szerint Felvidéken is voltak spontán megmozdulások, melyek mögött voltak szervezők. Figyelemreméltó a komáromi, pozsonyi és a kassai diákok megmozdulása. Megemlítette a galántai Korbuly Pál és az ógyallai Feszty István nevét, akik próbáltak valamilyen ellenállást kifejteni, szimpátiájukat kifejezni és jelezni nyugat felé a külképviseleteken keresztül egy-egy levélben, hogy történt valami Magyarországon. Börtönbüntetéssel sújtotta őket a diktatórikus hatalom.
Az, hogy nem alakult ki szélesebb körű ellenállás, ennek több oka volt. Csehszlovákia politikai helyzete, gazdasági helyzete más volt, mint Magyarországé. Alig 10 év telt el a lakosságcsere óta. 1948 után a felvidéki magyarság csaknem elvesztette értelmiségi rétegét, s az az értelmiségi réteg, amelyik vállalt valamiféle szerepet a szlovákiai magyarságon belül, az megfélemlítésben élt. Hiányoztak olyan személyiségek, akik a szlovákiai magyarságot más irányba tudták volna vezetni.
Igaz, már működött a Csemadok, de az nem érdekvédelmi szervezetként jött létre. A Csemadokot maga a párt hozta létre azzal a céllal, hogy a kommunista párt nemzetiségi és kultúrpolitikáját támogassa a magyar dolgozók körében. A forradalom kitörése után a Csemadok KB először nem foglalt állást a magyarországi eseményekkel kapcsolatban, de néhány nap múlva már elítélte a budapesti eseményeket és az elnökség kifejezte meggyőződését, hogy a szlovákiai magyar dolgozók mindig lojálisak a népi demokratikus államhoz és bátran kiáll a párt nemzetiségi politikája mellett.
Ennek ellenére mindig voltak, akik megpróbáltak – hacsak egyénileg is – ellenállni, de az állambiztonság emberei azonnal lecsaptak, és ha valakivel kapcsolatban csak a gyanú is felmerült, azt megbüntették.
Bizonyára minden rádióhallgató számára sokat jelentett dr.Bukovszky László fejtegetése, hiszen 1956 újkori nemzeti történelmünknek fontos része. Tanítani kellene, mert az igazság megismerése segít a tisztánlátásban, identitásunk megőrzésében és ezáltal megmaradásunkban.
Felvidék.ma, Pátria rádió/magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás