1. Neveltetése kiváltságos volt.
A mosdatlan, tanulatlan barbár Nyugat által kitalált hazugságtól távol Attila valójában leszületett (valószínűleg az i.sz. V. század elején) a Duna partjától északra fekvő leghatalmasabb családba.
Nagybátyjai, Octar és Rugila (más néven Ruga vagy Rua) közösen irányították a Hun Birodalmat a 420-as évek végén és a 430-as évek elején. Attila és bátyja, Bleda íjászat, kardharc, valamint lovaglási és műveltségi oktatást kapott.
Beszéltek – és olvastak is – gót és latin nyelven is, és tanultak katonai és diplomáciai taktikát; a két testvér valószínűleg jelen volt, amikor nagybátyáik római követeket fogadtak.
2. Miután Attila hatalomra került, az első dolga az volt, hogy (rövid életű) békét kötött a rómaiakkal.
Nagybátyáik 434-ben bekövetkezett halálával Bleda és Attila közösen örökölték a Hun Birodalom feletti uralmat.
Első lépésük a Kelet-Római Birodalommal kötött szerződés megkötése volt, amelyben II. Theodosius császár beleegyezett, hogy évente mintegy 317 kg aranyat fizet a hunok és rómaiak közötti béke ígéreteként.
De alig néhány évvel később Attila azt állította, hogy a rómaiak megsértették a szerződést, és pusztító támadássorozatot vezettek kelet-római városokon keresztül 441-ben.
Mivel a hun csapatok Konstantinápolytól mindössze 20 kilométerre voltak, Theodosius kénytelen volt megegyezni, és beleegyezett a fizetésbe.
Attila a megdöbbentő összeg, évi 952 kg arany.
3. Megölte a saját testvérét, hogy megszerezze magának az abszolút hatalmat.
A békeszerződés megkötése után 443-ban a hunok visszatértek az Alföldre.
A római források homályosak azzal kapcsolatban, hogy mi történt ott az elkövetkező néhány évben, de egyértelműnek tűnik, hogy egy bizonyos ponton Attila úgy döntött, hogy kihívja Bledát a birodalom feletti egyedüli hatalomért.
Priszkosz római író, aki a legmegbízhatóbbnak tartott római beszámolót adta a hunokról, azt állította, hogy 445-ben „Blédát, a hunok királyát meggyilkolták testvére, Attila összeesküvései miatt”.
Két évvel később Attila újabb, még ambiciózusabb támadást vezetett a Kelet-Római Birodalom ellen.
A hunok keresztülviharoztak a Balkánon és behatoltak Görögországba, a rómaiaknak pedig végül sikerült megállítaniuk őket Termopülánál, ami után a hunok és a rómaiak újabb bonyolult szerződést kötöttek, még szigorúbb feltételekkel a rómaiakra nézve.
4. Megszállta Galliát, hogy feleséget szerezzen magának.
450 tavaszán Honoria, III. Valentianus nyugat-római császár ambiciózus nővére gyűrűt küldött Attilának, és megkérte, hogy segítsen kiszabadulni egy római arisztokratával kötött házasságból, akit bátyja kényszerít rá.
Attila, akinek már több felesége volt (a pontos szám nem ismert), elfogadta Honoria kérését.
Legújabb menyasszonyának tartotta, a Nyugati Birodalom felét pedig a hozományának. Honoria azt állította, hogy nem állt szándékában ilyesmi, de testvére, aki feldühödött nővére cselszövésén, kész volt átküldeni őt a Dunán, hogy megbékítse Attilát.
Végül beletörődött, és megengedte, hogy feleségül menjen az unalmas római arisztokratához.
Attila azonban nem adta fel olyan könnyen, és a következő két hadjáratát Honoria nevében folytatja.
5. Attila első és egyetlen vereségét a katalán alföldi csatában szenvedte el.
451-ben Attila mintegy 200 000 fős hun serege megszállta Galliát.
Ahogy haladtak a vidéken, mészárlásokat és pusztításokat hagyva a nyomukban, a rómaiak (vezetője Flavius Aetius tábornok volt, aki korábban jó viszonyban volt Attilával) szövetséget kötött I. Theodorik vizigót királlyal.
Az egyesített római-gót hadsereg szembeszállt Attilával a döntő katalán-síksági csatában, végül a történelem egyik legvéresebb konfliktusában legyőzte a nagy hun vezért.
Theodorik életét vesztette az összecsapásban, Attila pedig visszavonta erőit, majd visszavonult Galliából.
Soha nem csüggedt el, a következő évben megtámadja Olaszországot.
6. Legendás aranyvágya ellenére maga Attila szerényen és alázatosan élt.
Priszkosz szerint, aki 449-ben a római követekkel együtt járt Attila alföldi főhadiszállásán, a hun vezér lakomát rendezett, amelyen ezüsttányérokon szolgálta fel a vendégeket.
Priszkusz megfigyelése szerint magát Attilát is külön szolgálták fel.
„Nem evett mást, csak húst egy faedényből…
A pohara fából volt, vendégei pedig arany- és ezüstserlegeket kaptak”.
Ellentétben vezéreivel, akik gőgösen a ló kantárját vagy fegyverzetét díszítették fel aranyukkal és drágaköveikkel, Attila „ruhája is meglehetősen egyszerű volt, csak a tisztaságra adott”.
7. Borzalmasan (és titokzatosan) halt meg a nászéjszakáján.
Bár rettenetes, Attila halála nem az a sors volt, amelyet egy nagyszerű harcosnak és hadvezérnek jósolhatsz.
Még Honoriával szembeni követelése közben is úgy döntött, hogy vesz még egy feleséget, egy gyönyörű fiatal nőt, Ildikót.
453-ban házasodtak össze, éppen akkor, amikor Attila újabb támadást készített a Kelet-Római Birodalom és új császára, Marcián ellen.
Az Attila palotájában tartott esküvőn a vőlegény lakomázott és ivott késő éjszakáig.
Másnap reggel, miután a király nem jelent meg, őrei betörték a menyasszonyi szoba ajtaját, és Attilát holtan találták, egy síró, hisztis Ildikóval az ágya mellett.
Sebet nem találtak, és úgy tűnt, Attila kábultan fekve erős orrvérzést kapott, és hmegfulladt a saját vérétől.
Néhányan azt sugallták, hogy Ildikó szerepet játszott a halálában, vagy hogy egy Marcian által kitalált összeesküvés áldozata lett; mások furcsa balesetnek, vagy a mértéktelen ivás veszélyeiről szóló figyelmeztető mesének minősítették.
8. Senki sem tudja, hol van eltemetve.
Priszkosz szerint Attila serege azzal gyászolta meg elveszett vezérüket, hogy vérrel bekenték az arcukat, és a testét fogva körbe lovagolták a sátort.
Azon az éjszakán testét három koporsóba zárták – egy arany, egy ezüst, egy vas –, és egy sírba temették, amely tele volt legyőzött ellenségei fegyvereivel, valamint ékszerekkel és egyéb kincsekkel.
A legenda szerint egy folyót eltereltek, hogy Attilát a medrébe temethessék, majd kiengedték a vizet, hogy átfolyjon a síron.
Az Attilát eltemető szolgákat ezt követően megölték, nehogy felfedjék végső nyughelyét.
A vélhetően valahol Magyarországon található temetkezési hely helye a mai napig ismeretlen.
Magyar Tudat
a nyugati világ démonizálja a hunokat, Attilát, majd a magyarokat, mert nem tudják, kik ők. Attila nem egy hétköznapi ember volt, ki született a földön. Anyja volt a NAGYBOLDOGASSZONY a Napba Öltözött Nagyasszonyunk, és semmi szín alatt hasonlíthatjuk a Szent Máriához, Jézus földianyjához.
„És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona;” 12 csillag, éppen olyan mint az EU zászlón.
„A ki terhes vala, és akarván szűlni, kiált vala, és kínlódik vala a szűlésben.”
És
„És látám, és ímé egy fehér ló, és a rajta ülőnél íjj vala; és adaték néki korona; és kijöve győzve, és hogy győzzön.”
Hozta magával a Magyar Szent Koronát, amit nem egy földi pápától kaptunk! Sokkal de sokkal értékesebb.
Mindig fehér lóvat feláldoztak a hunnok a nagy hadúrnak az Attilának.
És azok akik keresik a testét itt a földön sosem fogyják találni, mert nincs itt. Hogy is tudna itt nyugodni ebben az Isten átkozott földben?
A selyemút igazán a SÓLYOMÚT.
3. ponthoz:Szerintem Budát nem Atilla ölette meg, hanem a rómaiak. Ha Buda vétett volna, felesége is meglakolt volna tettéért, s nem tudta volna Priszkoszék csapatát megsegíteni az éjszakai vihar után.
4,: Ha Honoria nevét becézzük, megkapjuk Réka nevét. Így: Honoria, Honorika, Rika.(Réka) Így már az is igaz amit a Képes krónika ír, hogy Csaba királyfi Honoriuszhoz a nagyapjához ment a vesztes csata után. Valószínű nem számították a Gergely és Juliánusz naptár közti 45 év különbséget. A hivatalos történetírás ezért nem fogadja el!
5.: A kataláni csata sem volt egyértelmű vereség. Igaz, hogy először Atilla is azt hitte, de mire megvirradt, a római seregek elvonultak a csatatérről, de még a környékről is!
6.: Igen Attila egyszerű ruhában Feketében járt. Fa tányérból evett, fa pohárból ivott. Az arany csak az ország javára kellett. Szerintem Jézus hitű keresztény lehetett. Engadiban nevelkedett, ami Edesszát, a mai Urfát jelentette. Itt volt az első keresztény ország is ebben az időben.Itt találták meg később a Szt. leplet is, amit ma Torinóban őriznek.
=,: Igen halála borzalmas volt. Sosem tudjuk meg, hogy spontán orrvérzés, vagy olyan méreg volt az oka, ami orrvérzéssel járt. Én nem hiszem, hogy sokat ivott volna! Mindenben mértékletes volt!
8.: Sírjával kapcsolatban több legenda kering. Van olyan, hogy a halmok alá temettél, s van az is, hogy a folyó fenekére. Ecilburg fölött a hegyen is van egy hely, ahol lehetséges a sírja. A sziklafalat Rakott kövek védik. Még nem jött el az ideje a megtalálásának!