Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint a magyar kormány fenntartja álláspontját, elővigyázatossági hitelmegállapodásra törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), jelenleg azonban egyeztetések folynak, hivatalos hiteltárgyalások nem zajlanak.
Varga Mihály mondta, hogy Magyarország olyan megállapodást szeretne kötni a valutaalappal, amilyet Lengyelországgal kötött az IMF.
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége január 16-tól tárgyal Magyarországon, de most a küldöttség az IMF alapokmányának IV. cikkelye szerint vizsgálja a magyar gazdaság folyamatait, és nézi át a 2008-as hitelmegállapodás teljesülését.
Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter (b3) és Thanos Arvanitis, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának vezetője (j) beszélget a Parlamentben 2013. január 16-án. MTI Fotó: Beliczay László
Varga Mihály kitért arra: annak előfeltétele, hogy hivatalos tárgyalások induljanak az IMF és Magyarország között, az, hogy fontos kérdésekben azonos álláspontra tudjanak jutni, ez jelenleg nincs meg. A növekedés ügyében eltérnek az álláspontok, de nem zárható ki, hogy ez egy-két héten vagy egy-két hónapon belül ne változhatna meg.
Varga Mihály elmondta: az IMF-küldöttség tagjai szerint Magyarországnak már nem a fiskális egyensúly megteremtése a fő problémája, hanem az, miből lesz itt növekedés, miből lesznek itt új munkahelyek.
A tárca nélküli miniszter szerint az IMF és az EU is elismeri, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya 3 százalék alatt tartható, de a növekedés lehetőségeinek megítélésében eltérőek a vélemények. Kifejtette: az IMF szakértői úgy vélik, azért nincs növekedés, mert nincsenek beruházások, a beruházásokhoz a hitelezésnek be kellene indulnia, azért nincs hitelezés, mert túl magasak a bankokra kivetett adók. A magyar kormány azt mondja, hogy sokféle tényezőn múlik a növekedés beindulása.
Arról is szólt Varga Mihály az interjúban egy kérdés kapcsán, hogy továbbra is cél a magyar államadósság szintjének mérséklése, az államadósság kamatterheinek csökkentése.
Egy másik kérdésre azt válaszolta a tárca nélküli miniszter: a forint esetleges gyengítését kifejezetten veszélyesnek tartaná, mivel Magyarországon a lakosság, a vállalkozói szektor és az állam is jelentős devizaadósságot halmozott fel. Emellett a 2013-as központi költségvetést is 285 forint/euró árfolyamot alapul véve állították össze, ez még az exportáló cégeknek és a devizában eladósodottaknak is jónak mondható.
A Matolcsy György esetleges jegybankelnökké kinevezését feszegető riporteri kérdésre azt felelte: „a miniszterelnöknek a jogosítványa, hogy jelöljön jegybankelnöknek személyt”. Annyit mondott: „nagyon bízom benne, hogy március 3-án, amikor új vezetője lesz a jegybanknak, az olyan ember lesz, akivel a kormányzat együtt tud működni a legfontosabb gazdasági célok teljesítéséért”.
Arra a kérdésre, ha esetleg Matolcsy György jegybankelnök lesz, elvállalja-e a nemzetgazdasági miniszteri posztot, úgy válaszolt: ha ez reális kérdésként felmerül, azon el fog gondolkodni.
hirado.hu/magyartudat.com
