Biszku Béla felbujtására a két sortűzben 51 embert öltek meg?

 

 

 

 

 

 

 

 

Több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett elkövetésének megalapozott gyanújával vette ma reggel őrizetbe a Budapesti Nyomozó Ügyészség Biszku Bélát, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának egykori tagját, volt belügyminisztert. A 91 éves egykori pártállami politikusnak a nyomozás jelen állása szerint két, összesen 51 ember életét követelő sortűzért kell felelnie.

Salgótarján – negyvenhatan haltak meg a sortűzben

Novák Tamás és Skrabski Fruzsina, a Mandiner.hu munkatársai nyilatkozataik szerint két éve színleg azért keresték meg Biszku Bélát, hogy szülőfalujáról kérdezzék. Csak az interjú végén hozták szóba, hogy valójában az ’56-os forradalom utáni megtorlásokról forgatnak filmet, s arról kérdeznék a volt belügyminisztert. Biszkut akkor láthatóan felháborította a csel, de végül beleegyezett a vele készült beszélgetés közzétételébe, később azonban visszavonta hozzájárulását.

A Bűn és büntetlenség című filmet ennek ellenére bemutatták. Biszku később úgy nyilatkozott, az az alkotók politikai nézeteit tükrözi, tekintettel arra, hogy mondandójából számos kérdést önkényesen kiragadva közöltek. Biszku, aki korábban évtizedeken keresztül hallgatott, ezzel ismét médiaszereplő lett.

Több nyilatkozatában is kitartott amellett, hogy Magyarországon 1956 októberében ellenforradalom volt. Majd a megtorlásokkal kapcsolatban a Duna Tv Közbeszéd című műsorában határozottan leszögezte, hogy nem ő hozta meg a halálos ítéleteket. Tagadta, hogy befolyásolta volna a bírósági eljárásokat, és kijelentette: Magyarországon nem voltak koncepciós perek.

Ennek persze ellentmondanak a még fellelhető irattári dokumentumok.

A legfiatalabb ’56-os kivégzett, Mansfeld Péter öccse az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából kikérte a testvérére vonatkozó iratokat. Mint arról az iratok átvétele után a Heti Válasz beszámolt, Mansfeld Péter letartóztatási jegyzőkönyvének bal alsó sarkában korabeli kézírással található négy név, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot. Rögtön az első: „Biszku elvtárs”. És bizonyosan nem ez az egyetlen fennmaradt bizonyíték cáfolja Biszku szavait.

Biszku Bélát végül az ’56-os forradalom tagadásáért, ellenforradalomnak, olykor, megengedőn nemzeti tragédiának minősítéséért jelentette fel a Jobbik ez év februárjában, két hónappal az után, hogy a parlament soha el nem évülő emberiség elleni bűntetté minősített egyes, a megtorlások idején elkövetett bűncselekményeket, s ezzel lehetővé tette azokban a büntetőeljárás megindítását.

Biszkunak azonban az ügy jelen állása szerint nem a feljelentésben nevesített cselekmények, azaz „56 tagadása, ellenforradalomként emlegetése” miatt kell felelnie – ha az ügy majd bíróság elé kerül.

Hat hónapos nyomozás után a Budapesti Nyomozó Ügyészség utasítására hétfő hajnalban a rendőrök a lakásáról előállították Biszku Bélát, majd „több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett” gyanúsítottjaként hallgatták ki. Délelőtt tizenegykor Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész sajtótájékoztatón ismertette a gyanúsítás okát és hátterét, továbbá, hogy az ügyészség kezdeményezi a bíróságnál Biszku Béla házi őrizetbe helyezését.

A sajtótájékoztató háttéranyagából kiderül, hogy a nyomozó ügyészek a korabeli pártdokumentumok alapján bizonyítottnak látják, hogy Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának és Ideiglenes Intéző Bizottságának tagjaként, Budapesti Intéző Bizottságának elnökeként felbujtóként felelős az 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvaron lezajlott úgynevezett vörös zászlós tüntetésen öt ember életét követelő, valamint a két nappal később Salgótarjánban összesen 46 ember halálát okozó sortüzekért.

Az ügyészség által az ügy hátterének megvilágítására kiadott sajtóanyaga ismerteti azokat a politikai döntéseket és indokokat, amelyek alapján 1956-ban megszervezték a karhatalmat, amelynek később döntő szerepe volt a megtorlásokban.

Biszku Béla is megszavazta azt a határozatot, amelyet 1956. november 21-én fogadott el az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága. Az ülés első napirendi pontjában – dr. Münnich Ferenc jelentése alapján – a karhatalom megszervezése szerepelt. Az elfogadott határozat értelmében „… egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni. Itt a szervezést gyorsítani kell: Miskolc, Pécs, Salgótarján…”.

Két héttel később, december másodikán és harmadikán az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetőségének tanácskozásán Biszku éles hangú beszédében többször is kirohant a munkástanácsokkal szemben. Közölte, hogy azok akadályozzák a pártszervezetek megalakítását, fegyverrel rendelkeznek, fegyverrel erősítik hatalmukat, s ezzel fenntartják a kettős hatalom látszatát. Később így folytatta:

„Karhatalmi szerveinknek, mindennek tudatában, sokkal erélyesebben kell dolgoznia, mint eddig. Az utóbbi 3-4 napban növekedett az ellenforradalmi nyomás az üzemekben és ez elsősorban a munkástanácsokon keresztül történt. Mi a budapesti munkástanácson, valamint a legfontosabb üzemek munkástanácsain keresztül megmondottuk, hogy kik azok, akiket ellenforradalmároknak lehet nevezni közülük, kik azok, akik a Horthy-rendszer emberei voltak. De azok látják, hogy velük szemben semmiféle erélyes intézkedés nincs, ezért még határozottabban dolgoznak, hogy megakadályozzák a pártszervezetek szervezését és kitegyék azokat a dolgozókat, akik a leghűségesebb embereink voltak a pártban. Csepelen a Csőgyárban, az Acélművekben volt ilyen jelenség, de volt a XIII., XI. kerületben és máshol is.

Pufajkások

Egyetértek azzal, hogy a munkástanácsokkal szemben olyan politikát kell vinni, hogy a tulajdonképpeni feladatokra kell irányítani a figyelmet, de ezt karhatalmi, rendőrségi fellépés nélkül nem lehet sikeresen megoldani, mert az utóbbi napok azt mutatják, hogy mert ilyen fellépés nem volt, az ellenforradalmi nyomás rajtuk keresztül erősödött. Ez teljesen összefügg a pártszervező munkával, mert ez az elmúlt néhány napban Budapesten megtorpant. A pártszervező munka érdekében is, azon kívül a munkástanácsok alapvető feladata érdekében is szükséges az, hogy a munkástanácsok nyilvánvaló fasiszta elemeivel szemben fellépjünk. Én ilyen neveket adtam az elvtársaknak. Ilyen fellépés nélkül a pártszervező munkát vinni nem tudjuk”.

December 4-én összeült a Katonai tanács, és döntött „a készültség életbe léptetéséről”, „az ellenséggel szembeni határozott fellépésről”, hozzátéve, hogy „gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük”. Az ügyészség értékelése szerint a Katonai Tanács e döntését követően a karhatalmi alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett szándékos emberöléseket hajtottak végre az ország területén. (A mostani eljárásban Biszkunak felrótt salgótarjáni sortüzet egyébként már 1997. január 16-án kelt jogerős ítéletében háborús bűntetté minősítette a Fővárosi Bíróság.)

Az ügyészség álláspontja, hogy „az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – melynek Biszku Béla szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt – a karhatalmat kifejezetten azzal a céllal hozta létre, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő szervezet legyen. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt, Magyarországon kettős hatalom alakult ki, melynek során a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, amely a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették.

Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – melynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku e minőségben kifejtett tevékenységével rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettnek minősülő cselekményeknek az elkövetésére, valamint ezen bűntettek elkövetését eltűrte, a leírtak szerint társaival ezen bűntettek elkövetésére szövetkezett”.

Az akkori döntéshozók közül már csak Biszku él, így csak neki kell felelnie a történtekért. A hatályos Btk. alapján, ha bűnössége bebizonyosodik a bíróság előtt, tettéért akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Zámbó Gyula, Biszku Béla ügyvédje este az MTI-nek elmondta: a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete értelmében Biszku Béla engedély nélkül nem hagyhatja el Budapest területét. Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyészség és Biszku Béla is fellebbezett. Az ügyészség házi őrizet elrendelését kezdeményezte. A végső döntést, nagyjából egy héten belül a Fővárosi Törvényszék mondja ki – tette hozzá az ügyvéd.

Címlapfotó : Biszku Béla háborús bűntettet követhetett el
Népszabadság – Reviczky Zsolt

nol.hu/magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás