Egyes telített zsírok, amelyek gyakran használatosak a nyugati típusú étrendben, megváltoztathatják az emésztőrendszer baktériumflóráját, és gyulladásos bélbetegségeket válthatnak ki az erre érzékeny embereknél – vélik egérkísérleteik alapján kutatók.
Ilyen gyulladásos bélbetegség például a kolitisz ulceróza és a Crohn-betegség.
Egyetemi kutatók szerint eredményeik megmagyarázzák, hogy az egykor ritka, immunrendszerrel összefüggő, gyulladásos bélbetegségek miért váltak egyre gyakoribbá a fejlett országokban az elmúlt fél évszázadban. Mint hozzátették, megállapításuk arra is rávilágít, hogy miért nem fejlődik ki az állapot az arra genetikai hajlammal bíró emberek egy részénél, és miként befolyásolják a folyamatot más környezeti tényezők.
Vizsgálataikban emberi gyulladásos bélbetegségekre jellemző jegyekkel rendelkező egérmodellel dolgoztak. Kiderült, hogy amikor az állatoknak koncentrált tejzsírokat adtak, megváltozott beleikben a baktériumflóra. A változás felborította a kényes egyensúlyi állapotot, amely az immunrendszer és az emésztőrendszerben élő, többnyire támogató hatású baktériumok között fennáll.
Ilyenkor elszaporodhatnak a káros baktériumok, amire az immunrendszer szövetkárosító módon, túlreagálással válaszolhat. Ezt a folyamatot pedig már igen nehéz visszafordítani a Nature tudományos magazin legutóbbi számában megjelent tanulmány szerzői szerint. Ugyanezt az immunválaszt nem tapasztalták akkor, amikor többszörösen telítetlen zsírsavak voltak az állatok étrendjében.
A kutatók kiemelték, hogy koncentrált tejzsírokat széles körben használnak a feldolgozott élelmiszerek előállításakor.
Ez az első leírása annak a mechanizmusnak, ahogyan a nyugati típusú étrend elvezet a gyulladásos bélbetegségek szaporodásához.
Megállapításaik szerint önmagában a genetikai hajlam növeli ugyan a kockázatot, ám kevés lenne ahhoz, hogy ezek a betegségek kifejlődjenek. Egy másik esemény, nevezetesen az életmód, benne az étrend megváltozása az a környezeti tényező, amely elindítja a káros folyamatot.
A kutatók az egészséges bélflóra helyreállításában látják a megoldást, vizsgálataikat ebben az irányban folytatják tovább. Figyelmeztetnek ugyanakkor arra, hogy az állatkísérletek eredményei gyakran nem ismételhetőek meg ugyanúgy embereknél.
Forrás: MTI
magyartudat.hu
MTI
