Folytatódik a devizaügyek bírói elemzése- nagy a törvényhozás mozgástere.
Hétfői állásfoglalásával a Kúria jogegységi tanácsa tisztázta a devizaügyekben döntést igénylő eddigi kérdéseket – erről beszélt az MNO-nak adott interjújában Simonné Gombos Katalin.
a legfőbb ítélkező fórum polgári kollégiumának szóvivője
A legfőbb ítélkező fórum polgári kollégiumának szóvivője elmondta azt is, a határozat indokolása két héten belül elkészülhet.
A bírósági szakember hozzátette: a jogegységi határozatból a törvényhozók következtetéseket szűrhetnek le a maguk számára. Megtudtuk azt is, hogy a témakör elemzése folytatódik a Kúrián.
Az év végére fejezheti be munkáját egy szakmai csoport, amely megvizsgálja, milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók az érvénytelen kölcsönszerződéseknél.
– A Kúria az utóbbi hónapokban két jogegységi döntést is meghozott a devizakölcsönök ügyében: a testület tavaly decemberben hat témában, pár nappal ezelőtt további három pontban összegezte a hitelkérdés megítélésnek legfontosabb jellemzőit. Befejezte a legfőbb ítélkező fórum a devizahitel konstrukciójának elemzését?
– Jogegységi eljárásában a Kúria azokat az eseteket, problémaköröket vizsgálhatja meg, amelyekben már az ország bíróságain több, eltérő tartalmú határozat született. Az elmúlt idők ítéletei alapján egyértelműnek látszott, hogy a devizahitelek számos részlete tisztására vár. Az eddigi kérdéseket a jogegységi tanács december 16-i és a hét elején meghozott döntése megválaszolta, a testület további részleteket most nem vizsgál. Megjegyzem ugyanakkor, hogy megkezdte munkáját az a joggyakorlat-elemző csoport, amely azt tekinti át, milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók az érvénytelen kölcsönszerződések ügyében. Eredmény az év végére várható.
– A héten az árfolyamváltozás, az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés kérdésében foglalt állást a Kúria, ám egyelőre csak a határozat lényegét ismerhette meg a közvélemény. Mikor teszik közzé a döntés indokait?
– Két héten belül elkészül a jogegységi határozat indokolása, s ez a Kúria megállapításai mögött meghúzódó okokat, a döntés alapjául szolgáló érveket tartalmazza. Az indokolásból úgy vélem, számos összefüggés válhat világossá, az érvelés sokat segíthet a jogegységi határozat egyes elemeinek pontos megértésében.
– Addig is, amíg az indokok nyilvánossá válnak, arra kérem, röviden foglalja össze a döntés legfontosabb megállapításait. Elsőként az árfolyamrés ügyére térhetnénk ki.
– A jogegységi tanács – megismételve a Kásler-ügyben meghozott ítélet lényegét – azt mondta ki, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekben tisztességtelen, ha a pénzintézet vételi árfolyamon folyósítja a kölcsönt és eladási árfolyamon számítja ki a törlesztőrészleteket. A különböző árfolyamok helyett – a jogegységi döntés szerint – a jegybank adott időszakban érvényes hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. Mindezek alapján – első lépésként – azt szükséges kiszámolni, hogy a hitelfelvevő megfelelő összeget kapott-e a kölcsön folyósításakor. Ezt követően pedig valamennyi törlesztőrészletnél el kell végezni a matematikai műveletet. A szakmai becslések szerint az árfolyamrés legfeljebb az adósok többletterheinek egy-két százalékát teheti ki, vagyis korántsem ez a legnagyobb tétel.
– A kamatemelések mekkora kiadásokat rónak a hitelfelvevőkre?
– Elemzői számítások tizenhat százalékra teszik az egyoldalú szerződésmódosítások okozta terheket. Ez ügyben a jogegységi határozat egyébként úgy szól: tisztességtelen a megállapodás banki módosítása, ha a változtatás lehetőségéről szóló szerződési feltétel nem felel meg bizonyos követelményeknek. Érvénytelenné minősítheti a bíróság az egyoldalú módosítást, ha a kikötés megfogalmazása nem egyértelmű, s az adós nem láthatja át, mikor és miképpen emelkedhetnek a terhei. Ilyen esetekben részletes vizsgálat szükséges, és a bíróságnak elemeznie kell az adott megállapodás addigi összes egyoldalú módosítását. Ha a változtatások tisztességtelenek, ennek jogi következménye, hogy e követelések nem érvényesíthetők. Azaz úgy kell a tartozást átszámolni, mintha a kérdéses kamatemelésekre nem került volna sor.
– A jogegységi döntés az árfolyamváltozással is foglalkozott. E körben miképpen foglalható össze a bírák álláspontjának lényege?
– A hitelszerződés tisztességtelenségéhez vezet, ha a bíróságon az adós bizonyítja, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázat valós veszélyeiről, vagy a banki közlések alapján joggal gondolhatta, hogy az árfolyamok ingadozása nem jelent különösebb kiadásokat a számára. Hogy az adott szerződésnél mi számított megfelelő tájékoztatásnak, azt csak a konkrét esetet megítélő bíróság döntheti el. Az árfolyamkockázat okozza egyébként a legsúlyosabb terhet.
– A kiadások növekedésével a legtöbb devizahiteles tisztában lehet, azt azonban kevesebben tudják: a Kúria most közzétett jogegységi döntése milyen jogviták kimenetelét befolyásolhatja.
– A határozat a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések egyes pontjainak megítéléséhez ad iránymutatást. Minden olyan fogyasztói hitelügylet szóba jöhet, amiben külföldi pénznem szerepel – a jelzálog-szerződések mellett így a szabad felhasználású és az áruvásárlási hitelek miatti perekben is lényeges szerepet kaphatnak a mostani döntés egyes megállapításai. Hozzáteszem: a jogegységi határozatban foglaltakat az első és a másodfokú bíróságoknak a folyamatban lévő vagy a jövőben meginduló eljárásokban kell figyelembe venniük. Igaz ez az olyan perekre is, amelyeket a végrehajtások megszüntetése érdekében indítottak meg. A jogegységi határozat egyes pontjai tehát a fizetni nem tudó adósok ügyeiben is lényegessé válhatnak.
– S mi a helyzet akkor, ha az ügyfelek már visszafizették devizakölcsönüket, vagy épp ellenkezőleg: elárverezték az adós házát, értékeit?
– Ezekben az esetekben is sor kerülhet a tartozások átszámolására, de leginkább csak úgy, hogy a bank önszántából, maga végzi el a műveletet. Hangsúlyozom, a jogegységi döntés kizárólag a bíróságokra nézve kötelező, a pénzügyi szféra szereplőit a Kúria határozata nem köti. A hitelintézetek persze tehetnek bizonyos lépéseket, már csak azért is, hogy elkerüljék a perek sokaságát.
– Előfordulhat tehát a Kúria szerint, hogy az adósok a jogegységi határozat nyomán tömegesen citálják bíróság elé bankjukat?
– Ez a lehetőség természetesen nem zárható ki. Jelenleg ugyanakkor az látszik a legjobb megoldásnak, hogy az adósok megvárják, miképpen próbálja meg rendezni a jogalkotás a devizahitelek okozta problémákat. Már csak azért is, mert a perindításnak megvannak a maga kockázatai. A pereskedés költségei mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a jogegységi döntés általános kívánalmakat fogalmaz meg, egy-egy szerződés azonban számos, külön vizsgálatot igénylő részletet is tartalmazhat.
– Ha már a türelemnél tartunk: a hitelfelvevők és a témakört elemző szakértők az elmúlt időszakban nemegyszer éppen azt sérelmezték, hogy a Kúria túlságosan is türelmesen, vagy inkább nehézkesen és lassan tette fel a kérdéseket és találta meg az egyes válaszokat. Önnek mi erről a véleménye?
– Több százezer ügyfélnek van ma is devizakölcsöne, a témakör társadalmi jelentősége tehát óriási. A Kúria ebben a helyzetben nem hozhatott elhamarkodott döntést, írja az MNO-n Jakubász Tamás.
Címlap fotó:Hegedüs Márta
magyartudat.com
Jogállamban egyformán vonatkoznak mindenkire a szabályok.Még a nyugdijba vonulás szabályai is.Mit várunk kiöregedett emberektől.Ráadásul soknak nyomja a lelkiismeretét az előző rendszer „osztályelkötelezett” jogalkalmazási rendszere.
Tisztelettel Katalin!
Milyen Magyar emberek hoznak döntéseket a bíróságon, kúriákon? Minden nappal a deviza hitelesek szegényednek. Már régen pontot kellett volna tenni az ügy végére. Ha csak egy kicsit is logikusan gondolkozunk, rá kell jönni arra, hogy a bíróságoknak sem érdeke a gyors döntéshez. Okait most nem írom le. Biztos hallott arról, hogy gyorsított eljárás a bíróságon. Én sosem hazudok, és tényleg nincs deviza hitelem, de keresztény mivoltomból segíteni szeretnék, felgyorsítani az ügyeket, mert ezt az Orbánnak 2010-ben rendeznie kellet volna. Nézze én nem tartom okos embernek magamat, de amit látok, hogy az Orbán kimentette Önkormányokat, és csak az időt húzza, akkor én paraszt logikával gondolkodok. Mivel nem ilyen körökben mozgok, bizonyítani nem tudom, de érzem, hogy ez így nem helyes. Ha én lennék a bíró megvizsgálnék mindent, még azt is hogyan adhattak a bankok deviza hitelt olyanoknak, akiknek nincs abban a pénzembe jövedelmet. Tisztelettel írom és nagyon kérem ne sértődjön meg, „Nemakarásnak nyögés a vége.” Sajnos nem a bankok és a bíróságok nyögnek. Mély tisztelettel Csizmás Kandúr aki egyedül harcol az igásságért.
Tisztelettel Dobos Bélának!
Régi rendszerben nem féltem, mert tudatlan voltam.
Mióta tudást szereztem van okom félni!
Tisztelettel Csizmás Kandúr
Tisztelettel Dobos Bélának!
Ha az előbbi üzenetemet eltávolították mi értelme van a párbeszédnek?
Csak a hazugságnak van szüksége az állam erőszakszervezeteire. A valóság önmagában is megállja helyét. Régi rendszerben nem féltem, mert tudatlan voltam. Mióta tudást szereztem van okom félni!
Tisztelettel Csizmás Kandúr
Köszönöm