![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/megyei-tanacs-logo1.jpg)
Alig hagyta jóvá a kormány Kovászna megye címerét, már eljárás is indul a döntés ellen: a Nagy-Románia Párt a helyi románság szimbólumait hiányolja a karddal átszúrt szívet tartó páncélos kart tartalmazó jelképből. Corneliu Vadim Tudor értelmezése szerint ugyanis a címer főeleme „egy magyar kard, amely egy román szívet hasít ketté”.
A nagy-romániások ezért bejelentették, eljárást indítanak a kormány ellen, hogy az vonja vissza a címer engedélyezését. Kovászna megye címertervének múlt hét végi elfogadását többéves vita előzte meg, de a megyei önkormányzat vezetői már a jelkép hivatalos elfogadása előtt elhelyezték azt székhelyük homlokzatán. Ioan Solomon, a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fórumának elnöke kifejtette: a címert azért fogadták el, mert az RMDSZ kormányon van. Hozzátette, szerinte a címer a több mint 25 százalékos háromszéki románsággal szembeni intolerancia jelképe. Solomon közölte, a Kovászna megyei román közösség nevében javasolták a keresztet, mint a kereszténység szimbólumát, vagy a fenyőt és a borvízforrást, mint a megye gazdagságának jelképeit. Az RMDSZ azonban valamennyi javaslatot elutasította, mert nem kívántak változtatni a régi Háromszék vármegye címerén.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: az Országos Heraldikai Bizottság tagjait azzal győzték meg a címer elfogadásáról, hogy a jelképet a román kormány a két világháború közötti időszakban elfogadta és használta is. Szekeres Attila címertervező magyarázata szerint a kardot tartó páncélos kar a szülőföld védelmében tanúsított hősiességet jelképezi. A szív az áldozatkészség szimbóluma, de az úgynevezett „régi székely címer” eleme is. Az arany nap és a növekvő ezüst félhold az úgynevezett „új székely címer”, tulajdonképpen a székely nemzet címere. A három csillag eredetileg a három székely rendet jelképezte, de utal a Háromszéket alkotó székek számára is. „Nagyon hosszú út áll mögöttünk: nehezen sikerült elfogadtatnunk a címert, hiszen számos politikus saját etnikumának jelképeit kereste benne” – számolt be Demeter János megyei tanácselnök. Hozzáfűzte: úgy véli, a címerek nem etnikumokat, hanem emberi és közösségi karaktereket jelenítenek meg. „Ilyen a hazaszeretet és a szülőföld szeretete, amely érvényes magyarokra, románokra egyaránt” – fejtegette Demeter. Hozzátette: a kormány által jóváhagyott címert ezentúl hivatalosan is használják majd, kifüggesztik a megye bejáratainál, valamint székely kapukat is helyeznek a megyehatárokhoz.
magyartudat.hu