A magyar izraeli kapcsolatokat méltatta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, amikor Niszim Ben Sitrittel, az izraeli külügyminisztérium főigazgatójával tárgyalt kedd délután Jeruzsálemben.
Niszim Ben Sitrit hangsúlyozta, hogy jónak tartja a magyar-izraeli kapcsolatokat, s úgy érzi, hogy jelentős elmozdulás történt pozitív irányba. Az izraeli diplomácia egyik vezetője kijelentette, hogy Izrael továbbra is szorosan együtt kíván működni a baráti országnak tekintett Magyarországgal – közölte az MTI-vel a megbeszélésen jelenlévő Nagy Andor, tel-avivi magyar nagykövet.
Az izraeli fél a találkozón jelezte, hogy szorosabbra szeretné fűzni kapcsolatait a V4-es visegrádi tagállamokkal, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Magyarországgal. Júniusban Izraelben egy politikai igazgatói tanácskozást terveznek a kapcsolatok további erősítésére.
Szabó László is hangsúlyozta, hogy Magyarország baráti partnerként tekint Izraelre, és megismételte a magyar kormány korábbi ajánlatát ötven izraeli diáknak szóló ösztöndíjas egyetemi helyről. A zsidó államban nagyon népszerűek a magyar orvosi egyetemek, s Budapest majd megteszi javaslatát a fogadandó diákok szakterületéről, amelyek közt PhD doktori képzéseket is terveznek. Ebben a kérdésben a közeljövőben kétoldalú megállapodást fog kötni a két ország.
A jeruzsálemi beszélgetésen elhangzott, hogy a zsidó közösséget továbbra is foglalkoztatja az épülő budapesti Sorsok Háza jövőjének kérdése. Ezzel kapcsolatban Szabó László biztosította tárgyaló partnerét, hogy az Orbán-kormány mindent megtesz egy olyan megoldás megszületéséért, amely megfelel a helyi zsidó szervezetek elképzeléseinek. A kormány által nyolc-kilenc hónapja életre hívott zsidó kerekasztal megbeszéléseinek ez az egyik témája.
Szabó László a tanácskozáson kiemelte a magyar gazdasági mutatók pozitív változását, s hogy egyre több befektetés történik Magyarországon.
magyartudat.com
Magyar magyar kerekasztal is kéne!
„Századokon keresztül a magyar a hízelkedéshez szokott, amibűl honosaink nagy részének önmaga túl¬becsülése, gőgje s hiúsága támada: az igaz egyenes szótúl pedig elszokott…
„A közrestség nem engedi, hogy ott keresse a hibák gyökerét, ahol azok valódi fészke van, tudniillik saját szánakozásra méltó tudatlanságában s a legvilágosb oknak sem elegendő gőgjében.” Széchenyi.
„Súlyt helyezek arra. hogy elösmerjük, miszerint magunk voltunk okai elaljasodásunknak. mert az egyik legfőbb átkunk amaz önámítás. mely szerint hibáink okát mindig másban, magunkon kívül keressük a sanyarú politikai viszonyokra hárítva mindent, hagyjuk magunkat elbúsulni és elalunni a haza fájdalmat. A nemzet felemelkedő korszakát az önismeret vezette be.” Vajda János
A változtatáshoz, az új út kereséséhez tudnunk kell, hol állunk, miért kerültünk ide, és merre van a kiút? Változtatni csak azon tudunk, ami rajtunk áll, tőlünk függ. Ez pedig a magyarság lélekszáma, jelleme, műveltsége és a nemzeti összetartása, együttműködése és csak azért is élni akarása. Ha a ma jólétéért feláldozzuk a holnapot: inkább kell a tíz év alatt elrohadó autó. mint a hetven évig élő gyerek, akkor nincs jövőnk!
„Vagy képesek leszünk szétszórtságunkban is egymásért élni, gondolkodni és cselekedni, vagy széthull a magyar nemzet alkotó elemeire: lesznek magyar szigetek szerte a világon, de nem lesz magyar nemzet. Törzsi állapotba süllyedünk, ha nem találjuk meg egymás kezét; ha nem lesz nagyobb elszántság a nemzeti államban, a politikában, hogy megvédje a nemzetiségi magyarság érdekeit.” Köteles Pál