![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/Magyary-Zoltan.jpg)
„A Haza üdvére és a Köz szolgálatában”. Ez a mondat fejezi ki leginkább azt, hogy mit is takar pontosan a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, vagy egyszerűen Magyary Program. A magyar közigazgatás-tudomány talán legkiemelkedőbb alakjának nevét viselő Program egy szélesebb, tágabb rendszerben, a Jó Állam Fejlesztési Koncepcióban helyet foglaló lényegi elem. A Koncepció így tartalmazza a Magyary Programot, az Igazságszolgáltatási stratégiát (Moór Gulya Program) és az Önkormányzati reformot egyaránt. A Program először 2011. június 10-én került először bemutatásra a névadó közigazgatási- és jogtudós születésének évfordulóján.
Az ötven oldalas stratégiai dokumentum konkrét beavatkozási területeket fogalmaz meg és ábrákkal teli szövege érthetőbbé, egyértelművé kívánja tenni az elérni kívánt célokat. A célok összehangolásának feladata főleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra hárul, de ki kell emelni a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörét is. A Program megfogalmazza a közigazgatás-fejlesztési rendszerének az ellenőrzését is, nevezetesen megnevezi azokat a szerveket, amelyek konkrét felügyeleti jogkört gyakorolnak a Program megvalósulása fölött. A Nemzeti Közigazgatási Intézet, ECOSTAT hatásvizsgálati központ, Közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkárság, Közpolitikai Kutatások Intézete, Nemzeti Közszolgálati Egyetem ellenőrzésein kívül a Program fontosnak tartja az állampolgárok bevonását a hatékony és ügyfélbarát közigazgatás megszervezésébe. Az állampolgárok bevonásának az általános elégedettség indikátorában van szerepe, hiszen ezek a mutatószámok pontos képet tudnak adni egy közigazgatási szervezet hatékonyságáról.
A hatékonyság fogalmának kulcsszerepe szintén kifejtésre került. Eszerint „Jó Állam” csak eredményes, gazdaságos, hatásos, biztonságos, felügyelhető és alkalmazkodó elemek együttes fennállása esetén érhető el.
A Magyary program egy program, nem pedig terv. Vagyis a célok megfogalmazása előtt egy helyzetfelmérést végeztek, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a beavatkozási területek reális, hasznos és valódi igények körét érintse. A célrendszer lényege hogy a közigazgatás fejlesztésének folyamatait a személyzet, szervezet, feladat, eljárás kérdéskörökbe sikeresen lehessen csoportosítani, és ne maradjon olyan intézkedés vagy cél, amelyeket a négy irányvonalba ne lehessen besorolni.
A szervezet fogalma egy áttekinthető, egységes, elégséges felszereléssel rendelkező közigazgatást, a feladat a stratégiai tervezet megújítását, tartalmi és formai deregulációt (túlszabályozottság csökkentését) célozza. A Program szerint az eljárás csak minőségi jogalkotás, megfelelő monitoring és értékelés, az ügyfelekre vonatkozóan pedig ügyfélközpontúságra fókuszálva, hatóság általi kezdeményező kommunikáció, konzultáció mellett valósulhat meg. A személyzetet tekintve a munkáltatói képesség kialakítása, vezetői képességek fejlesztése, felkészültség javítása a cél, az elkötelezett munkatársak az átjárhatóság biztosítása mellett.
A Magyary Program természetesen a fent említett területeket részletesen tárgyalja, így a közigazgatás-fejlesztési stratégia nem csak az absztrakt megfogalmazásokra támaszkodik, hanem kijelöli a célt és a célhoz vezető utat is, amely elengedhetetlen a valódi eredmény eléréséhez és az ügyfélbarát közigazgatás szervezetrendszer megvalósításához. A Program eredményei csak a hatásvizsgálat után értékelhetőek, de az már most megállapítható, hogy a közigazgatás fejlesztése az Ország egyik fő mozgatórugójának a megújításának ideje elérkezett.
magyartudat.hu