Az ukrán kormány leállította csütörtökön az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot.
Az erről szóló kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé.
A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében „felújítja az aktív párbeszédet” Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével.
Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson.
Az ukrán média emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben Viktor Janukovics ukrán államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal.
Az ukrán kormány október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabadkereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Julija Timosenko volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét.
Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét, akit kis fölénnyel győzött csak le a 2010-es elnökválasztáson. Ehelyett a parlamentre tolta át a feladatot, hogy jogalkotással rendezze a problémát. Az ukrán államfő bécsi látogatása alatt csütörtökön ismételten leszögezte, hogy Timosenko ügyét csakis jogszabályi keretek között lehet rendezni. Kijelentette ugyanakkor, hogy Ukrajna „folytatja útját az európai integráció felé”.
Az ukrán parlament csütörtökön elutasította az összes törvényjavaslatot, amely Timosenko ügyét rendezhette volna. A kudarcért az ellenzék személyesen Janukovics elnököt és a mögötte álló Régiók Pártját tette felelőssé, a kormányzó párt frakciója ugyanis egyetlen javaslatot sem támogatott.
A kormányrendelet kiadása után Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögötti Haza párt frakcióvezetője közölte, hogy a társulási megállapodás aláírásának meghiúsításáért kész bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezni az államfő ellen, továbbá követeli a kormány menesztését.
Brüsszel egyelőre tanácstalan
Az Európai Unió első reagálás teljes tanácstalanságot tükrözött, miután Kijev leállította az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás aláírását célzó előkészületeket.
Linas Linkevicius, az EU soros elnökségét ellátó Litvánia külügyminisztere a Nemzetközi Sajtószövetség rendezvényén – amelyet eredetileg is a november 28-29-én Vilniusban tartandó keleti partnerségi csúcstalálkozóval kapcsolatos esélylatolgatásnak szenteltek – azt mondta: egyelőre nem ismeri a részleteket, tájékozódnia kell, és nem tudja megmondani, van-e még esély a társulási megállapodás aláírására a vilniusi csúcson.
A litván külügyek irányítója úgy vélte, ha most nem sikerül tető alá hozni a megállapodást, akkor arra évekig csak elenyésző esély lesz. Ezt egyebek közt azzal indokolta, hogy jövőre európai parlamenti választásokat tartanak, aminek nyomán több hónapos folyamatban megújul az EU-intézmények vezetői garnitúrája, 2015-ben pedig Ukrajnában esedékes elnökválasztás. A következő két évben tehát nem lesz mód arra, hogy a felek szükséges mértékű figyelmet szenteljenek az EU-ukrán kapcsolatok nyitott kérdéseinek.
Linkevicius arra sem tudott egyelőre válaszolni, miként viszonyul az unió a Kijev részéről felvetett háromoldalú – ukrán-EU-orosz – párbeszéd gondolatához.
Az aláírásra előkészített EU-ukrán társulási megállapodás mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is magában foglal, amivel azonban – mint arra Brüsszel korábban többször figyelmeztetett – összeegyeztethetetlen lenne az Oroszország és legszorosabb partnerei közt létrejött vámunióban való ukrán részvétel.
Az eddigi elképzelések szerint a vilniusi keleti partnerségi csúcsot az ukrán megállapodás aláírása koronázhatná meg. A legfrissebb fejlemények tükrében Linkevicius nem zárta ki, hogy ez most esetleg elmarad.
Ebben az esetben az lehetne a vilniusi csúcs egyik fő vívmánya, hogy Grúziával és Moldovával parafálják a társulási megállapodást. A parafálás – vagyis az, amikor a kidolgozott szöveget a tárgyaló felek képviselői kézjegyükkel ellátják – az aláírással ellentétben még nem jelent nemzetközi jogi kötelezettségvállalást, annak csupán előkészületi szakaszát és a megállapodási szándékot jelzi.
Linkeviciust hiába kérdezték az újságírók arról is, nem lehet-e valami korlátozott érvényű megállapodást aláírni Ukrajnával a vilniusi csúcson.
Az Ukrajnával való bármiféle megegyezést illetően a Brüsszelben eluralkodó pesszimizmust jelzi, hogy csütörtök késő délután közölték: a korábbi tervekkel ellentétben mégsem utazik Kijevbe Stefan Füle, az EU-bővítés és a partnerségi politika kérdéseiben illetékes EU-biztos.
Klicsko pártja „odacsapna”
Büntetőeljárást kezdeményez a főügyészségnél Mikola Azarov ukrán miniszterelnök ellen az európai uniós társulási megállapodás előkészítésének leállításáért az Ütés (UDAR) nevű ellenzéki párt parlamenti frakciója.
Vitalij Klicsko, az ellenzéki párt vezetője csütörtökön indoklásul elmondta, hogy álláspontjuk szerint a kormányfő, hatáskörét túllépve, megsértette az Ukrajna kül- és belpolitikájának alapjairól szóló törvényt, amiért büntetőjogi felelősség terheli.
Felszólította Azarovot, hogy a parlament előtt mihamarabb magyarázza meg a kormány döntését. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozásnak meg kell vizsgálnia a kormány felelősségét is.
„Holnap meg kell jelennie a parlamentben Viktor Janukovics elnöknek is, akit személyes felelősség terhel az európai integráció meghiúsulásáért” – szögezte le Klicsko.
Az ellenzéki vezető vasárnapra utcára szólította tiltakozni az embereket, hangsúlyozva, hogy „csakis az ország állampolgárai kényszeríthetik a hatalmat a nemzeti érdekek képviseletére”.
„Ettől a naptól fogva megkezdődött a visszaszámlálás Janukovics és csatlósai számára. Megfosztjuk őket a hatalomtól. Ukrajna feltétlenül Európa része lesz” – hangoztatta az UDAR vezetője, közölte az MTI.
magyartudat.com
Míg az EU-ban hosszú évek óta tartó mély recesszió van, amit egy súlyos erkölcsi válság is tetéz, addig a BRICH (Brazília, Oroszország, India, Kína, Argentína) államok ragyogóan fejlődnek.
Az EU nem más, mint egy kontinens méretű piramisjáték. Az újakat kiszipolyozzák, a belső mag („kétsebességű Unió”) pedig haszonélvezője a „periféria államok” egyre nagyobb nyomorának.
Magyarország a nagy vesztes, ahol a bérek az EU átlag 1/4-ét képezik, míg a megélhetési költségek, szolgáltatások ára az átlagnak megfelel! Leszerelt ipar, tönkretett mezőgazdaság, a termelő szférában egészségtelenül magas külföldi tulajdoni hányad, elképesztő hitelállomány, egyre növekvő nyomor,reménytelenség és kilátástalanság mutatják a valós képet.
Az Ukrán nemzetnek és politikusaiknak úgy látom, megjött az esze! Nem csatlakoznak a nyomorhoz, a bevándorló-özönhöz, erkölcsi pusztuláshoz, nem kívánnak Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország, Magyarország, stb. nyomdokaiba lépni. Bölcsen döntöttek!