![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/nyilt1.jpg)
![stoffan_gyorgy](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/stoffan_gyorgy-213x300.jpg)
Excellenciás Miniszterelnök Úr!
Mint magyar állampolgár, szeretném Önnek kifejezni nagyrabecsülésemet és hálámat az utóbbi napok eseményeinek okán, néhány alapvetően – a magyar nemzet épülésére hozott – jó döntését illetően.
1./ Ha Önök az elmúlt napokban, hetekben nem teszik meg azokat a lépéseket a világ összmagyarsága ellen, amelyeknek tanúi vagyunk, továbbra is abban a hitben élnénk, hogy az Ön országa – szakítva rövid történelmének hagyományaival – Európai országgá vált. Az Önök – Székelyudvarhely polgármestere kezdeményezésére – megkímélték a világot ettől a tévhittől, s bebizonyították, hogy hűek ahhoz a képhez, amely Önökről Moldva és Havaselve egyesítése óta kialakult Európában és a nagyvilágon. Hiszen Önök nem hívei a félrevezetésnek…
2./ Ha Ön és kormánya nem köt bele Nyirő József végakarata szerinti temetésébe, akkor milliónyi magyar állampolgárnak továbbra sem lenne fogalma arról, ki is volt az Önök magyar elvbarátai által csaknem fél évszázadon keresztül indexen tartott – egyik legnagyobb – székely-magyar író. Így Önnek és kormányának mindazok hálával tartoznak, akik ismerik, tudják és tisztelik Nyirő irodalmi munkásságát, s mindazok, akik az Önök jelen magatartása okán kíváncsian elolvassák Nyirő József írásait.
3./ Ha Ön és kormánya nem teszi meg azt a szívességet a magyarságnak, hogy Nyirő Józsefet – a székelyudvarhelyi polgármester kezdeményezésére – fasisztának nevezik, soha nem derült volna ki a magyar közvélemény előtt, hogy Nyirő nem volt fasiszta, csupán képviselői esküjéhez hű politikus, aki látva a kialakult európai helyzetet, nem volt hajlandó a szovjet megszállás alá került Magyarországot, illetve annak – Önök által jól ismert okból – töredékét elviekben sem magára hagyni.
4./ Ha Ön és kormánya nem kovácsolja össze a magyarságot a magyarellenesség Bukarestben kevert mérgével, akkor a magyarság lelki, kulturális, gazdasági és hitbéli nyomorában egyre mélyebbre süllyedt volna, s ennek komoly következményei e nemzet romlásához vezetnének. Ön azonban, mint méltó elődje, Nicolae Ceauseşcu a falurombolással, összefogta nemzetünket, és ezt a régen tapasztalt egységet Önnek köszönhetjük.
5./ Ha Ön és kormánya nem vegzálja – titkosszolgálati eszközök által „felderítve” – a magyar autósokat, és állami megbízottunkat, abban a tévhitben maradtunk volna, hogy Romániában megszűnt a Securitate meglehetősen európaiatalan módszere. Így azonban bizonyosak lehetünk abba, hogy ez nem így van, s figyelnünk kell arra, hogy ezeket a Ceauseşcu-korban mindennaposként alkalmazott kommunista módszereket lehetőség szerint kijátsszuk, de legalábbis tisztában legyünk az Önök baloldali „játékszabályaival”.
Ön és kormánya tehát, a magyar nemzet kultúrájáért, összetartásáért, és az egységbe vetett hitéért igen sokat tett néhány nap leforgása alatt, mert a magyar nemzet akkor tart össze, ha veszély fenyegeti, ha múltját és önbecsülését semmibe veszik. Ön mindent megtett azért, hogy lelkileg, hitében és nemzettudatában magához térjen a magyarországi nemzetrész, amit az is igazol, hogy soha annyian nem voltunk Csíksomlyóban, mint idén, köszönhetően annak, hogy Ön jól irányzott támadást intézett nemzetünk, múltunk és önbecsülésünk ellen. Munkájához kívánok Önnek és kormányának további hasonló bölcsességet, magyar és székely nemzetünk felemelkedésének és összetartásának érdekében. A közúton magyar autósoktól lefoglalt üres urnákat pedig, használja fel Ön és kormánya.
Üdvözlettel: Stoffán György
Stoffán György életrajza:
Született:Budapesten, 1958, január, 16-án, budai, bajor éscipszer eredetű ötgyermekes nemesi család 3. gyermekeként. Édesapja (1926–) dr. Stoffán György nyugalmazott közgazdász, édesanyja (1927–) Mikula Annamária, nyugalmazott könyvelő. Iskoláit a Marczibányi Istvánról nevezett Általános Iskolában kezdte, ahol kiváló tanárok oktatták, többek között Lengyel Mária,Benedek Elek unokája. Itt kapta első indíttatását a székely nép kultúráját és létét illető elkötelezettségéhez, amely újságírói és írói pályájának máig fontos eleme.
Középiskoláját a Szentendrei Ferences Gimnáziumban kezdte, ahonnan kommunistaellenes, nyíltan hangoztatott politikai nézetei miatt távolították el, kitiltva az ország összes egyházi iskolájából. A Ferihegyi Úti Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait, később pedig a Váci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola bizonyítványával fejezte be. Felsőfokú képzésben a Konrád Akadémián részesült. Kezdetben a vendéglátásban dolgozott, de már ekkor is írt főként a katolikus sajtóban és a Vendéglátás című szaklapban. Cikkeiben leginkább az erdélyi magyarság és szászság mindennapjairól, kulturális életéről, konyhájáról közölt tényeket, gondolatokat, történeteket (1978). Mivel a kor politikai irányvonalával nem értett egyet, megjelenésre nem sok lehetősége volt, de igyekezett megtalálni azokat a lapokat, amelyeknél befogadták és merték leközölni írásait. Számos lap munkatársaként dolgozott. (Az Új Ember, a Reformátusok Lapja, a Dátum, a Tér-Kép, a Pesti Hírlap, és a Demokrata, amely lapok a rendszerváltás első objektív médiumai voltak.) Rendszeresen eljuttatta írásait az akkor még működő Szabad Európa Rádióhoz, ahol névvel olvasták be jegyzeteit. Mint a Kurír tudósítója, részt vett a romániai forradalomban, valamint a Horvátországot sújtó szerb háborúban. Cikkeit több európai médiumban olvashatjuk
magyartudat.hu