Rendkívüli jogrend, utána alkotmánymódosítás- Innentől bármely nagykorút be lehet hívni katonai szolgálatra- Az ellenzék tiltakozik

Rendkívüli jogrend, utána alkotmánymódosítás- Innentől bármely nagykorút be lehet hívni katonai szolgálatra- Az ellenzék tiltakozik

Orbánék átnyomták a rendkívüli jogrendet, majd azonnal előálltak egy alkotmánymódosítással.

A módosítás egyik érdekes pontja:

“A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.”

Közvetlen ez után pedig az áll:

„Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”

Vagyis az alkotmánymódosítással kötelezik a parlamentet arra, hogy törvényt alkosson a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, amelyek utána megkaphatnának közpénzt, amely ezzel elveszíti közpénz jellegét, hiszen már nem az államé, hanem az alapítványé. És mivel ezt kétharmados törvénybe vésnék, egy egyszerű kormányváltással nem lehetne eltörölni.

És ez: A hadiállapot, mint a különleges jogrend része

Az Alaptörvény módosításával a kormány a “különleges jogrend” részeként, önállóan sorolja fel a hadiállapotot (a szükségállapot és a veszélyhelyzet mellett), ez egy új elem. Hadiállapotot az Országgyűlés a többi között háborús helyzet, külső fegyveres támadás vagy szövetségi kötelezettség miatt hirdethet ki, amihez kétharmados többségre van szükség.

Ilyenkor bármely nagykorút be lehet hívni katonai szolgálatra.

Erre eddig is lehetőséget adott az Alaptörvény, csak “rendkívüli jogrend” idején.

A kormány egyszerűsítene a felsoroláson, így az eddig hat helyett az előbb említett három kategória lenne önállóan felsorolva a különleges jogrend részeként.

Az Alaptörvény módosításának paragrafusai eltérő hatállyal lépnének életbe, a hadiállapotra, illetve a különleges jogrendre vonatkozó változás például csak 2023-ban.

Erre a csúszásra a kormány nem ad semmilyen magyarázatot.

Ami biztos: a Fidesznek ebben a pillanatban még kétharmada van, 2022-ben viszont országgyűlési választás lesz.

Az is lehet, hogy a Fidesz biztosítja be magát arra az esetre, ha bukna a kétharmad, olvasható itt.

Az alaptörvény-módosítás, a választási tárgyú törvények módosítása, valamint több, kedden benyújtott módosító javaslat visszavonására szólították fel az ellenzéki pártok Orbán Viktor miniszterelnököt.

    A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum az előterjesztéseket közös közleményben bírálta, amelyet a pártok az MTI-hez is eljuttattak.
    “Orbán Viktor retteg attól, hogy 2022-ben elveszíti a választást, miközben továbbra is embertelen, aljas kormányzást folytat” – írták.
    Az ellenzéki pártok szerint ezt üzenték a kormánypártok módosító javaslatai, amelyekben “a közpénzek ellopása, valamint a közpénzekkel kitömött cégek, alapítványok bebetonozása és elrejtése érdekében” tettek lépéseket.
    Ahogy fogalmaznak, a miniszterelnök és csapata magyar emberek további adómilliárdjait játssza át a kastélyokkal, hajókkal, repülőkkel már “amúgy is kitömött oligarcháknak”, bebiztosítva őket a 2022-es vereségre.
    Tették mindezt a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor a válság megfékezésére, a lehető legtöbb ember megmentésére és megvédésére kellene koncentrálni – írták.
     Az ellenzéki pártok szerint a miniszterelnök “kétségbeesett lépéseinek” sorába illeszkedik az is, hogy “tökéletesen demokráciaellenes” módon egyeztetés nélkül, másfél évvel az országgyűlési választások előtt benyújtotta a választási törvény módosítását szolgáló javaslatot.
    “Ez is csak azt mutatja, hogy Orbán már a saját maga által, saját magának írt választási rendszerben sem érzi biztonságban magát” – értékeltek.
    Szerintük ezzel Orbán Viktor végképp méltatlanná vált hivatalára.

Magyar Tudat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük