EFE spanyol hírügynökség az egyik védőügyvédet idézi, aki szerint csak így biztosítható, hogy a tárgyalás a pártatlanság szellemében folyjék.
A bolíviai úgynevezett terrorista összeesküvési ügy vádlottainak hozzátartozói azzal a kéréssel fordultak az ENSZ emberi jogi biztosához, az Amerikai Államok Szervezetéhez (AÁSZ) és más nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek megfigyelőket a szerdán La Pazban kezdődő bírósági tárgyalásra, amelynek vádlottai között van Tóásó Előd is – jelentette az EFE.
Az egyik bolíviai vádlott védőügyvédje, Gary Prado Arauz elmondta: a hozzátartozók az Amnesty Internationalhez (AI) és más jogvédő szervezetekhez is levélben fordultak segítségért, mert azt vallják, hogy az immár három éve húzódó perben számos szabálytalanság történt, és a kormányzati körök manipulálták az egész procedúrát. A vádlottak családtagjai ezért úgy gondolják, hogy a tárgyalás pártatlanságát már csak az említett szervezetek jelenléte szavatolhatja.
Bolíviai elit kommandósok 2009. április 16-án a helyi ellenzék
fellegvárának számító Santa Cruz városban lelőtték a bolíviai-magyar-horvát állampolgár Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Letartóztatták a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot.
A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy „terrorista csoportot” számoltak fel, amely többek között Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. Az évek óta húzódó igazságügyi eljárás során 39 ember bíróság elé állítására készülnek „államellenes összeesküvés” és „terrorizmus” vádjával. Bolíviában sokan azt tartják, koncepciós perről van szó. Rubén Costas, Santa Cruz tartomány kormányzója áprilisban a Los Tiempos című bolíviai lap internetes oldalán egyenesen azt állította: a „Tóásó-ügyet” arra akarta felhasználni Evo Morales bolíviai elnök kormánya, hogy csapást mérjen politikai ellenfeleire.
Az EFE emlékeztet rá, hogy ebben a hónapban látogatást tett Bolíviában Gulyás Gergely, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes alelnöke. A magyar képviselő arra a következtetésre jutott, hogy Bolívia nem tartja tiszteletben saját törvényeit, még kevésbé a nemzetközi megállapodásokat. Arra utalt, hogy a bolíviai büntetőeljárási törvény értelmében egy eljárás legfeljebb 36 hónapig tarthat, és az előzetes fogva tartás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet. Ez utóbbi időtartamot ugyan nemrég 36 hónapra hosszabbították meg, de a 2009. április 16-án őrizetbe vett Tóásó Előd ügye így sem felel már meg egyik feltételnek sem.
Elhúzódott a vita azzal kapcsolatban is, hogy a tárgyalást Santa Cruzban, a kommandós akció helyszínén, vagy La Pazban, a fővárosban tartsák. Ezt fontos elvi és jogi kérdésnek tekintik, hiszen a hivatalos szervek azért akarták a főváros illetékességébe utalni az ügyet, mert szerintük a vélt terroristák „államellenes összeesküvésre” készültek.
Forrás : erdely.ma
magyartudat.hu