A „butának”, „iskolázatlannak” tartott Paraszt mindenhez értett

1 thought on “A „butának”, „iskolázatlannak” tartott Paraszt mindenhez értett”

1. A városi értelmiségnek az az elképzelése, hogy a földműveléshez semmit sem kell tudni, elég a kapa nyelét megragadni. Hát nem. A földhöz komoly szak­­ismeret kell, és az akkor is így volt, mikor az ember két ökörrel szántott. Ez a speciális, gyakorlati ismerethalmaz falun sokakból mára teljesen kikopott. A legszegényebb családok azok, amelyek nem termelnek semmit, hiába lenne kertjük. A megfosztottság, az elszegényedés egyik dimenziója, hogy nem csak az iskolai tudást nem tudod megszerezni, a gyakorlati tudáshoz sem tudsz hozzáférni. A falvakból a parasztság tűnt el. A paraszt lehetett szegény is, de a megélhetéséhez szükséges dolgokat ismerte. Lehet, hogy nem volt földje, de ha földhöz jutott, azonnal megművelte. Miközben fennmarad a viszonylag nagy vidéki népesség, maga a paraszti minőség vész ki. A kultúra tűnik el. Nem jön helyette polgári vagy ahhoz hasonló kultúra.
   Jól jártak azok a faluk, amelyek a turizmushoz kötheteők, pl a mátrai sípálya,
   vagy a Moldova György könyve által népszerű lett Örség, bár ott ma már
   egy volt 200 fős faluban csak nyolcvanan élnek.

   Magyarországon nem divat a nyelvtudás, és tömegeknek nincs lehetősége
   a világlátásra, így minden progressziv politika bukásra van itélve.
   Annak van esélye, aki ennek az elmaradt balkáni stilusnak az élére áll.
   Ídézve ehhez egy bejegyzést:
   „Magyarország nagy lehet, de a magyarok szerencsétlenek maradnak”

   Válasz