Sukoró-ügy – Törvényszék: Budainak bocsánatot kell kérnie Bajnaitól és Gyurcsánytól
Budai Gyula államtitkárt, volt elszámoltatási kormánybiztost nyilvános bocsánatkérésre kötelezte a Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, amelyet a Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök által ellene indított személyiségi jogi perben hozott.
A két – szocialista-szabaddemokrata, illetve szocialista kormányt vezető – miniszterelnök azért perelte be a kormánypárti politikust, mert 2010. július 28-ai sajtótájékoztatóján arról beszélt: a sukorói telekcsere ügyében dokumentumok igazolják, hogy Bajnai és Gyurcsány hamisan tanúskodott az ügyészségen.
Budai Gyula akkor arról beszélt, hogy a birtokába került több olyan angol nyelvű levél, amelyet Bajnai Gordonnak címzett egy izraeli befektető, valamint egy, amelyet Bajnai Gordon és Veres János volt pénzügyminiszter írt az izraeli befektetőnek, továbbá a 2008. május 26-ai kormányülésről szóló dokumentum angol nyelvű változata is megtalálható a levelezésben, amelynek alapján állítható, hogy mind a két volt kormányfő „valótlan tartalmú, hamis tanúvallomást” tett az ügyészségi meghallgatásán. Mindkét volt kormányfő titkársága már aznap visszautasította Budai állítását, később pedig megindították a személyiségi jogi pert.
A csütörtöki szóbeli indoklás szerint Budai Gyula a perben azzal védekezett, hogy mindez csupán véleménynyilvánítás volt, a bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a nyelvtani szabályok és a szövegkörnyezet miatt egyértelműen tényállítás. Ugyanakkor mindeddig a felperesek ellen még csak eljárás sem indult hamis tanúzás miatt.
A bíró indoklásában kitért arra is, hogy amíg az alapügy – a sukorói telekcsere – miatt indult büntetőeljárás be nem fejeződik, csak az illetékes hatóság tehet feljelentést hamis tanúzás miatt, a személyiségi jogi perben eljáró polgári bíróság tehát tartalmilag nem is vizsgálhatja a hamis tanúzás kérdését.
A nem jogerős döntés szerint Budai Gyulának – aki jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára – jó hírnév, becsület és emberi méltóság megsértése miatt kell megfizetnie a keresetben kért 3-3 millió forintból 300-300 ezer forintot a két volt miniszterelnöknek, továbbá saját költségén elégtételt kell adnia a hirado.hu-n, az Index és az Origo portálon, valamint sajtótájékoztatón kell bocsánatot kérnie e szavakkal: „Bocsánatot kérek Bajnai Gordontól és Gyurcsány Ferenctől amiért azzal gyanúsítottam meg őket, hogy hamisan tanúskodtak Sukoró ügyében”.
A bíró megjegyezte azt is: döntésénél „sokat nyomott a latban”, hogy közszereplőkről van szó, akiknek különösen kell ügyelniük arra, hogy ne vádoljanak mást bűncselekmény elkövetésével, méghozzá olyan súlyos, a közélet tisztasága elleni cselekménnyel, mint a hamis tanúzás.
A peres felek nem jelentek meg az ítélethirdetésen.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezni lehet, abban az esetben másodfokon feltehetően a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd az ügy.
Sukoró-ügyben számos büntető- és polgári eljárás indult. Korábban még Gyurcsány Ferenc is gyanúsított volt, de vele szemben nem emelt vádat az ügyészség, hanem megszüntette az eljárást. Vádat emelt viszont öt másik ember ellen, köztük van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő több korábbi vezetője és egy volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkár. A nyomozás során tanúként hallgatták meg Bajnai Gordont és Veres János, valamint Oszkó Péter korábbi pénzügyminisztert.
Egy másik eljárásban jogerősen felmentették Joav Blum izraeli befektetőt a közokirat-hamisítás vádja alól, ugyanakkor jogerősen semmisnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. Ezt a polgári pert Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere kezdeményezte 2009 őszén, az idő tájt, mikor a még parlamenten kívüli LMP feljelentést tett Gyurcsány Ferenc ellen.
A vitatott csereszerződést 2008 nyarán kötötte meg Joav Blum a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. A megállapodás értelmében a Blum tulajdonában levő két albertirsai külterületi, valamint egy pilisi külterületi ingatlant cserélték volna el a magyar állam tulajdonában álló húsz sukorói, külterületi ingatlanért.
MTI/magyartudat.com
