A gazdaság fuldoklik az adósságokban, a polgárok már nem tudják összébb húzni azt a bizonyos nadrágszíjat, az állam újabb kormányintézkedésekkel próbálja magát a felszínen tartani, miközben a bankok története egészen másról szól.
A Szerb Nemzeti Bank (NBS) által nemrég megjelentetett adatok szerint, a folyó év második negyede végén a bankok 15,9 milliárd dinár nettó jövedelemre tettek szert. Ez 60 százalékkal több, mint tavaly.
A NBS-ben azt hangsúlyozták, hogy ennek az eredménynek az a legfőbb oka, hogy megvonták a munkaengedélyt a Vajdasági Fejlesztési Banktól. Ez a pénzintézmény ugyanis 2012 első hat hónapjában 6,9 milliárd dinár veszteséget termelt. Így azután bezárásával javultak a pénzintézmények nyereségi mutatói is.
Javulási lehetőség pedig akad még bőven hiszen a szerbiai piacon működő 31 bank közül 18 június végén pluszban, 13 pedig mínuszban zárt.
A bankok azonban jó eredményeik ellenére arra panaszkodnak, hogy megnőtt a megfizettethetetlen keresetek száma. A gazdaságban a kinnlévőségek kb. egynegyede ilyen, míg a polgárok 9 százaléka vált fizetésképtelenné. A nyereség mégis jóval felülmúlja a veszteséget. Minderről Milan Kovačević nemzetközi banktanácsadó az újvidéki Dnevniknek a következőket mondta:
“Mindez arról árulkodik, hogy a hazai piacon jelenlévő, meglehetősen nagy számú bank ellenére, nincs valódi konkurrencia. A kamatok túl magasak. A bankok hozzászoktak ahhoz, hogy rossz ügyfeleknek hitelezzenek, s aztán, amikor bedől a hitel, az államtól várják a segítséget, miközben az ilyen rosszul vezetett bankpolitika miatti cechet voltaképpen mi, adóköteles polgárok álljuk. Az ilyen gyakorlattal szakítani kell. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy ez a fizetésképtelenség növekedéséhez vezet a gazdaságban, hiszen nem csak a bank marad az éppen esedékes részlet nélkül, de az adott vállalat beszállítói sem kapják meg pénzüket”, magyarázza a szakember.
Mališa Đukić, a belgrádi bankárakadémia szakembere arra mutatott rá, hogy amikor egy külföldi bank pénzt ad kölcsön nálunk működő leányintézetének, akkor a kamat mértékét úgy számolják ki, hogy összeadják az EURIBOR, vagyis a európai irányadó bankközi kamatláb, a kamatprémium és a haszonrés összegét. Akkor megkapják a hitel árát. Igaz, a külföldi bankok olykor az így kapottnál alacsonyabb kamatot is számolhatnak, de nem teszik meg mindig. Azzal kapcsolatban, hogy vajon meg kellene-e szabni a kamat felső határát vagy sem, Đukić a következőket mondta:
“Ez rossz üzenet, hiszen az adminisztratív korlátozás gyanút kelt. Ha a bankok arra a megállapításra jutnak, hogy nem kifizetődő nekik pénzt kölcsönadni, amennyiben a meghatározott maximum alatt maradnak, akkor egyszerűen visszakozni fognak. És ez semmiképpen sem lenne jó. Ami a bankok nyereségét illeti, nem szabad elfelejteni, hogy Szerbiában nem a kamatok jelentik az aranytojást tojó tyúkot, hanem a különböző banki közvetítői díjak, azaz a províziók”, mondja.
A legnagyobb nyereséges a Banca Intesa 4,3 milliárddal, követi a Raiffeisen 3,6 milliárddal, az Unikredit, amelynek kereken 3 milliárd volt a nyeresége, a Komercijalna banka 2,6 milliárddal. Újoncnak számít a nyereségesek között a Vajdasági Bank, amely 1,3 milliárd nettó nyereséget könyvelhetett el az év első felében. A veszteségeseket a Nova ljubljanska banka vezeti 1,2 milliárd, az Alfa banka 1 milliárd, majd az Univerzal banka 554 milliós veszteséggel.
(Dnevnik)
magyartudat.com