![](https://magyartudat.com/wp-content/uploads/Partok-felett-Magyar-Tudat.jpg)
Az állam által felügyelt hivatalok – bár igyekeznek azt sugallni – nem dönthetnek önállóan a nép által fontosnak tartott kérdésekben, még akkor sem, ha látszólagos pártpolitikai legitimizációra hivatkozva intézkednek!
Az állami intézményrendszer ellenőrzése a civil társadalom feladata. A nép közvetlen hatalomgyakorlásához ugyanis nem kell az elithatalom államigazgatásának jóváhagyása, mint ahogy az állam civil felügyeletének intézményét nem hozhatja létre a parlament, illetve államigazgatás. Más kérdés az, hogy a mai magyar valóságban a civil érdekérvényesítés gyerekcipőben jár, tele gyanakvással, félelemmel, bizonytalansággal. Ennek ellenére a modern népképviseletet a ma megszokott rendszerektől teljesen függetlenül, a legteljesebb mértékben alulról építkezve képzelhető csak el, amely rendszernek az állam demokratikus működésének ellenőrzése a legfőbb feladata.
Mivel a hagyományos hatalmi ágak összefonódását is civil ellenőrzés kell hogy meggátolja, ezért a civil ellenőrző rendszert nem elég csupán a három klasszikus hatalmi ágtól függetlenül bevezetni, hanem rendkívül stabil intézményi garanciákkal kell biztosítani működését.
Az újszerűnek ható, valójában évezredes civil ellenőrzést már 2000 évvel ezelőtt is a plebejusok közül kikerülő néptribunok gyakorolták, személyüket a legnagyobb törvényi védelem illette meg, tevékenységük „szent és sérthetetlen” (sacrosancti) volt. Ennek a rendszernek a létrehozása a jelenlegi hatalmi rendszerben kimondottan forradalminak tűnik, de elengedhetetlenül szükséges. A civileken, vagyis rajtunk a sor, hogy a megoldjuk a közvetlenül a pártrendszer válságát, közvetve parlamentáris válságot.
A jelenlegi hatalmi berendezkedés melegágya a globalizáció, pontosabban neoliberális piacdiktatúra. A jelenlegi gazdasági depresszió bizonyítja, hogy a pénzpiac által létrehozott hatalmi felépítmény nem azért fog összeomlani, mert erejét veszíti, hanem azért mert elembertelenedik. Miután a rendszert a haszonszerzés filozófiája élteti, nem közvetlenül a népek vagy társadalmi osztályok kiirtására törekszik, – mint 20. századi szocialista diktatúrák, – hanem a kultúrák összemosására, a meghódítandó terület hagyományos értékrendjének lerombolására és érdekei szerinti újrarendezésnek.
A globális diktatúra a tudat diktatúrája, de a globalizmus nem csak a tudatot, hanem a földi élet erőforrásainak teljes egészét is birtokolni akarja, átalakítja, majd az önfenntartó struktúrák lerombolásával impotensé teszi a természetes közéletiséget.
A globális piacdiktatúra – miután radikálisan beavatkozik a társadalom természetes működésébe – éppen olyan, ha nem rosszabb diktatúra, mint történelmi elődei, azzal tetézve, hogy nem közvetlenül, hanem közvetítőkön (pártpoltikai rendszereken) keresztül gyakorolja az államhatalmat.
A civil forradalom lényege, hogy nem általában vagy elméletben kívánja „megdönteni” a globális piacdiktatúrát, hanem gyakorlati lépésekkel ott, abban az országban, régióban vagy településen, ahol élünk. A forradalom lényege a területre jellemző természetes társadalmi, gazdasági ökológia megőrzése, felélesztése, alkalmazása, megvédése, helyi termeléssel, helyi értékméréssel, helyi energetikai fejlesztésekkel, helyi oktatással, és helyi önvédelemmel. Az alrendszerek összekapcsolódása szükségszerű alakít ki olyan természetes egymásrautaltságot, amelyben radikálisan csökkeni fog a mesterséges érdekképviseletek befolyása.
A globális pénzdiktatúra elleni legalapvetőbb lépés az önfenntartó rendszer létrehozása.
Az önfenntartó rendszerek létrehozását természetesen a globalizmust szolgáló hatalmi ágak mindaddig akadályozzák ameddig nem lép színre az a bizonyos kritikus tömeg. Radikális eszköznek minősül ebben a küzdelemben néha még a kósza gondolat is, de nem csak joga, alkotmányos kötelessége a magyar demokrácia minden egyes polgárának a több fokozatú ellenállás, a liberális alapelvek szerinti ránk kényszerített neoglobalizmus és annak mindenkori politikai képviselete ellen. A civil intézményi háttér kialakítása csak alulról építkezve lehetséges, megszervezése nem történhet a pártpolitikai elkötelezettséggel átitatott államigazgatási szervek és funkcionáriusok közreműködésével.
A civil megbízottak bármikor, bármilyen témában kezdeményezhetnek parlamenti vizsgálatot, melyben a kormánypártokkal és az ellenzékkel egyenjogú félként vesznek részt, jogosítványuk alapján vétójoggal és különleges mentelmi joggal rendelkeznek.
Természetesen ez csak cél, remélhetőleg közeli cél, de addig még nagyon sok grádicson keresztül kell lépnünk.
magyartudat.hu