Tizenegy év fegyházat kapott első fokon Portik Tamás

Tizenegy év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Törvényszék első fokon nem jogerősen hétfőn. A másodrendű vádlott tettesként tíz évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették. A több mint másfél évtizeddel ezelőtti gyilkosságra az ügyészség szerint Portik adott utasítást, ismerőse, F. Ferenc, a harmadrendű vádlott csalta a helyszínre az áldozatot, a tettes pedig, aki fejbe lőtte Prisztást, Portik testőre, H. István másodrendű vádlott volt.

Portik Tamás (középen) hallgatja az ítéletet az ellene és két társa ellen emberölés bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. február 10-én. A bíróság első fokon tizenegy év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A másodrendű vádlott tettesként 10 évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Portik Tamás (középen) hallgatja az ítéletet az ellene és két társa ellen emberölés bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. február 10-én. A bíróság első fokon tizenegy év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A másodrendű vádlott tettesként 10 évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, az ügyvédek bizonyítottság hiányára hivatkozva felmentést kértek. Az ügy hátterében a vádhatóság szerint kölcsönügyletekkel kapcsolatos elszámolási vita állhatott. A vádirat szerint Portik Tamás, aki 1994 és 2000 között az – olajügyletekkel kapcsolatba hozott – Energol Rt. igazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban. Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette. A hatóságok őt gyanúsítják a Prisztás-gyilkosság mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, valamint Seres Zoltánnak és testőrének a meggyilkolásával. A törvényszék hétfőn a vádirathoz képest a Prisztás-ügyben részben megváltoztatta a cselekmény minősítését, és az előre kiterveltség mellett nem a nyereségvágyat, hanem az aljas indokot jelölte meg. A bíró szerint nem annyira az áldozat milliárdos vagyonának, mint inkább pozícióinak megszerzése motiválhatta Portikot.

A bíróság döntő bizonyítéknak találta Portik és a tettesi magatartással vádolt társa bűnössége mellett az egyik védett tanú vallomását, továbbá mobiltelefonok híváslistáit, a cellainformációkat. A bíró megjegyezte, hogy “kísérteties”, mi mindent lehet megtudni valakiről, pusztán az általa használt mobiltelefonnal kapcsolatos információk alapján. A bíró a híváslisták és a cellainformációk egybeesését nagy jelentőségű terhelő bizonyítékként értékelte, és többször is hangsúlyozta: ez nem lehet véletlen, ennyi véletlen nincs. A bíró megjegyezte, hogy az 1996. november 1-jén elkövetett gyilkosság után 11 hónapig folyó, majd eredménytelenül lezárt nyomozásnak súlyos hiányosságai voltak, éppen a mobiltelefonokkal kapcsolatos információk beszerzése terén, és ezek a hiányosságok 16 év után már nem pótolhatók – az az eljárás mégis alapjául szolgálhatott a 2012-ben újrainduló nyomozásnak. A bíróság szerint az ügy egyik legtalányosabb figurája Lakatos András, Kisbandi, akinek a jelenlegi tartózkodási helyét a hatóságok nem ismerik, több nemzetközi körözés van ellene, igaz, egy éve a rendőrök megállították a fővárosban, de továbbengedték.

Kisbandi a tanúk szerint igazi csaló volt, jelentős összegeket kölcsönzött, 1996-ban nagy lábon élt, majd tartozási spirálba került és menekülnie kellett. Meg sem állt a Karib-tengeri Dominikáig, távozását feltehetően Portik segítette. A bíró megjegyezte, hogy ismeretlen helyen tartózkodik Lakatos testvére is, aki számos ügylethez adta a nevét. A bíró elmondta, hogy sem Portik, sem Lakatos nevén nem volt ingatlan, és cég is sokkal kevesebb, mint ahányra érdemi befolyásuk volt. A bíró megjegyezte azt is, hogy Portik nem tudott számot adni arról, mivel kereste a kenyerét, és ezt az ismeretségi köréből megidézett tanúk sem tudták elmondani a bíróságon. A bíróság kirekesztette a bizonyítékok közül annak a Radnai Lászlónak a tanúvallomását, akit a kecskeméti maffiaperben korábban 12 évre ítéltek jogerősen, majd félbeszakították büntetésének végrehajtását, és a Prisztás-gyilkosság ügyében terhelő vallomást tett. A szóbeli indoklás szerint Radnai vonatkozásában nincs hivatalos tudomása vádalkuról, ám a tanú vallomását “sem megerősíteni, sem megcáfolni” nem kívánja, arra ítéleti tényállást alapítani nem lehet. (Radnai amellett, hogy a gyilkosság megrendelőjeként a váddal egyezően Portikot nevezte meg, elkövetőként viszont az ügyészségtől eltérően nem a másodrendű vádlottat, hanem az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében is meggyanúsított szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot.) A bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel a harmadrendű vádlottat, mert nincs elég adat arra, hogy annak tudatában hívta Prisztást a tetthelyre, hogy ott meg fogják ölni.

Ebben nyomozási hiba is közrejátszhatott, hiszen a harmadrendű vádlott mobiljának cellainformációt nem kérték le 17 évvel ezelőtt. A bíró enyhítő körülménynek minősítette mindkét vádlott esetében a rendkívüli időmúlást és hogy kiskorú gyermekről kell gondoskodniuk, súlyosítónak a brutális, kivégzésszerű elkövetést. Portik az ítélethirdetés után a bírónak azt hangoztatta: nem talál szavakat, tiszta a lelkiismerete, egy ártatlan embert ítéltek el. Mire a másodrendű vádlott közbekiáltott: kettőt! Az ítélet nem jogerős, miután az ügyész az első- és a másodrendű esetében súlyosításért, a harmadrendűnél pedig bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett, az első- és másodrendű védője pedig felmentésért, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon. A törvényszék meghosszabbította az első- és a másodrendű vádlott előzetes letartóztatását, ugyanakkor megszüntette a harmadrendűét, ő nyomban szabadlábra került. A kényszerintézkedések vonatkozásában az ügyész nem fellebbezett.

A büntetőper mindvégig rendkívüli biztonsági intézkedések mellett zajlott, a Terrorelhárítási Központ tucatnyi maszkos, golyóálló mellénnyel felvonuló, géppisztolyos munkatársa vigyázta a tárgyalóteremben a vádlottakat, és civil ruhás rendőrök felügyelték a bírósági épületnek azt a részét, ahol a tárgyalás zajlott.

(MTI)

magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás