Fotó: The Srpska Times
22 éve annak, hogy a NATO támadást indított az akkori Jugoszlávia ellen.
A NATO célja Slobodan Milosevic elnök megdöntése és a független Jugoszlávia megsemmisítése volt.
78 napon át a NATO 2 300 légicsapást hajtott végre.
Bombázták Újvidéket és más magyarok által is lakott területeket.
A légicsapásokban mintegy 2500 ember halt meg, és szerb becslések szerint további 12 500 megsebesült.
A támadás 25 000 lakóegységet, 470 km utat és 595 kilométer vasutat tett tönkre és rongált meg.
14 repülőtér, 19 kórház, 20 egészségügyi központ, 18 óvoda, 69 iskola, 176 kulturális emlék és 44 híd sérült meg, míg 38 megsemmisült.
1999.április 23-án éjjel, éjfél után két óra és hat perc alatt a NATO megtámadta az RTS épületét, 16 munkavállalót megölve.
Ez volt az első eset, amikor a médiaházat legitim katonai célnak nyilvánították.
A beavatkozás során 2300 légicsapást hajtottak végre 995 létesítményben országszerte, és 1150 harci repülőgép közel 420 000 rakétát indított el, amelyek össztömege 22 000 tonna.
A NATO 1300 cirkálórakétát indított el, 37 000 „fürtbombát” adott ki, tiltott lőszereket használva szegényített uránnal.
Az akkori JSZK bombázásáról a történelem során először döntöttek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül, és a parancsot Javier Solana NATO-főtitkár adta ki a szövetséges erők akkori parancsnokának, Wesley Clark amerikai tábornoknak.
Magyarország két héttel a támadás előtt lett a NATO tagja.
Területét és légterét a NATO rendelkezésére bocsájtotta.
Részesei lettünk a háborúnak.
A magyar népet senki sem kérdezte meg.
1999. április 8-án Thürmer Gyula elnök és Vajda János alelnök Belgrádba utazott és találkozott Slobodan Milosevic elnökkel.
Az MTI közlése szerint „egyetértettek Miloseviccsel abban, hogy azonnal abba kell hagyni a bombázásokat, s át kell térni a válság tárgyalásos úton történő rendezésére.
Tájékoztatása szerint Milosevics azt mondta: ez esetben az albánok visszatérhetnek otthonaikba, és Belgrád kész arra, hogy Koszovó „a lehető legnagyobb, szinte az államiság kereteit érintő” autonómiát kapjon”.
A munkáspárti küldöttség délután Újvidékre ment, és csatlakozott a sok ezer újvidékihez, akik élő pajzsként védték az egyetlen, akkor még ép Duna-hidat.
Thürmer Gyula a sokezres tömeg előtt beszédet mondott, szerbül is, magyarul is.
A tömeg megértette, hogy Magyarországon sokan vannak olyanok, akik nem akarnak háborút.
(Fodor István kiegészítése)
Thürmer Gyula
Magyar Tudat
Milosevics:
etnikai tisztogatás Horvátország területén
népirtás Bosznia-Hercegovina területén
terror- és erőszakhadjárat Koszovó albán lakossága ellen.
Hát ezért volt az egész.
Az oroszok persze megvétózták, így érthető az Oroszországban
kitanult cikk írójának csúsztatása, a primadonna magyarázkodása:
„ott voltam én, a Gyula és Ottó a Tóth Ottó” (kabaré idézet)
Végre egyszer a jó fiúk oldalára keveredtünk,
még akkor is, ha passzívan szemléltünk egy esetleges
magyar lakta területek elleni támadást, de a pakliban
benne volt a szerbek további hódítási álmai is, de hát már itt volt a NATO.
Azóta mindenki EU tag akar lenni aki még nem az …